GAZDASÁG.

 

Társadalmi szempontból ketté kell választani a társadalmi és magángazdasági gazdálkodást.

Társadalmi, állami gazdálkodás előnyei társadalmi szempontból: az ország szükségleteinek tervezettebb, szervezettebb gazdálkodási tervezetsége.

Folyamatosabb kiszámíthatóbb munkalehetőség a munkavállalók szempontjából.

Biztos megélhetési lehetőség a munkavállaló számára.

A megtermelt javak újrafelosztása a szociális és gazdasági javak kiszámíthatóbbak.

A kollektivitás és a hivatástudatos munkavégzés kialakulásának jobb az érvényesülése.

Hátrányai: nem biztosít gyors meggazdagodást.

Magángazdaság előnyei: gyorsabb meggazdagodást lehet rövidebb idő alatt elérni.

Sajátos egyénenkénti munkaidő kialakítása személyre szabhatóbb könnyebben megvalósítható.

Hátrányai: társadalmi szempontból nem lehet nyomon követni a bevételek és kiadások valódiságát.

A megtermelt javaknak csak töredékét teszik a társadalom asztalára.

Felelőtlen rossz gazdálkodási tevékenységüket a társadalommal fizettetik meg.

A munkavállalók szempontjából nem tudnak és nem, is akarnak kiszámítható jövőképet biztosítani.

A KOLLEKTÍV szellem kialakítását csak kizárólag a saját önös érdekeik haszonszerzésének a gyarapítása miatt teszik.

 

 

Alapvetőségében szabadon választható mindenki számára a társadalmi igazságosság a fontosabb vagy az, hogy egyes kiváltságos személyek hasznára vagy a társadalom asztalára igyekeznek a megtermelt javakat juttatni.

 

 

 

                                                                                                   42.  

 

 

 

 

 

 

Amit nem lehet felhasználni az újrafelosztásban. Gazdasági szempontból mindkét gazdálkodási formát alkalmazni kell. Az állami társadalmi gazdálkodás mellett szükség van a magángazdaságok működésére. Minden olyan esetekben, amelyek kiegészítik tevékenységükkel a társadalmi gazdálkodást. Ugyanakkor csak is kizárólag a munkavállalókra vonatkozó törvényességek, megtartását kell alkalmazni a magángazdaság eseteiben is. A magántulajdonban lévő pénzintézetek esetében a kölcsönkamatokat a betéti kamatok mértékéhez kell kötni. Amennyiben a betét után 5%-ot, úgy a kölcsön után MAXIMUM 10%-ot lehessen kölcsönözni. A több fajta futamidejű betétek, kamatok esetében a betéti kamatok átlaga lehet a kölcsönök kamatköltsége. Betéti kamatok: 3%, 5%, 8% eseteiben a betéti kamatok összege 16% így a kölcsönök MAXIMÁLIS kamata csak 16% lehet, amely tartalmazza a kezelési költségeket is. A 10% vagy attól alacsonyabb kölcsönkamat esetében kettő ezrelék, kezelési költséget lehet felszámolni egyszeri alkalommal a kölcsön felvételekor. A magánbankok társadalmi támogatása esetén a támogatás összegnek megfelelően a társadalom részvényese kell, hogy legyen az összeg visszafizetéséig. A hitelek kiadásánál minden esetben fedezetet kell biztosítani a hitelfelvevőnek. Lakáshitelek esetében a hitel törlesztésének meghiúsulása esetén a hitelfizetésre képtelen ügyfélnek lakhatási lehetőséget kell biztosítani.

A lakhatási biztosítás esetében nem kell, hogy azonos komfortfokozatú legyen, mint a hitellel terhelt lakás volt. Más egyéb esetekben a hitelfedezet teljes egészében a pénzintézet tulajdonát képezheti, azzal a hitelező szabadon rendelkezhet a hitel fenn maradt költségeinek mértékéig.

 

Az állami pénzintézetek kamatoztatási és hitel ügyletei azonos feltételekkel kell, hogy működjön a magánpénzintézetekével.                

 

 

Munkaadói hitelek folyósítása esetében a munkavállaló felé 2% hitelkamatot számíthatnak fel. Munkavállaló és munkavállaló között különbséget nem tehetnek, egyenlő elbírálást kell alkalmazni minden egyes dolgozóra. Ugyan ezeket kell alkalmazni a magángazdálkodás területén is, a munkavállalók és munkaadók esetében is. A munkaadói hitelfolyósítások kamatai a munkaadót illeti meg, az így megszerzett kamat a munkaadónak adómentes jövedelemnek kell, hogy számítson.

 

 

 

                                                                                                   43.

 

 

 

 

 

A munkaadói kölcsönök esetében kezelési költséget nem lehet felszámolni a munkaadónak. A munkaadói kölcsönök esetében a munkaadó csak akkor élhet a kölcsön fedezetére felajánlott vagyonra, ha a munkavállalónak munkát, jövedelmet biztosít, de a munkavállaló saját hibájából nem akarja teljesíteni a kölcsön visszafizetését. Lakásvásárlási kölcsön esetében a pénzintézetekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a munkaadó a munkavállalónak nem a munkavállaló hibájából szünteti meg a munkaviszonyát, úgy a munkavállalónak a kölcsönt nem kell visszafizetni. Amennyiben a munkavállaló hibájából szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya úgy a munkáltatói kölcsönt a munkavállalónak, vissza kell fizetni, a munkaadó részére. A munkaadó az általa folyósított kölcsönt nem fizetheti meg a munkavállaló helyett, még akkor sem, ha azt valamilyen elismerésként adná a munkavállalónak.

A kölcsönök visszafizetési kötelezettséget nem teljesítő adóssal szemben csak kizárólag jogi úton, feljelentés megtételével lehet érvényt szerezni. A magánúton történő érvényt szerzővel szemben önbíráskodás miatt felelősségre kell vonni, és az okozott kárt is meg kell téríteni az önbíráskodónak.  

Kölcsönadásnál és hitelfelvételnél mindkét fél adatait, a felvett kölcsön összegét, a kamat, számszerű százalékát, törlesztés heti, havi, éves törlesztő részletek összegét, a törlesztés kezdetének DÁTUMÁT az esedékes törlesztések teljesítési határidejét, a törlesztés utolsó teljesítési határidejét, az utolsó törlesztő részlet határidejét.

A hitel visszafizetés formája történhet: postacsekken, banki átutaláson, vagy munkabér levonással. A munkaadói kölcsön esetében a munkaadó a munkabérből levonhatja a kölcsön esedékes összegét a munkabérből, ilyen esetben a bérlapon fel kell tüntetni a levont összeg nagyságát, mert az így levont összeg nem lesz adóköteles, csak a munkabér fennmaradt része.

A szerződés csak akkor érvényes, ha a szerződést közjegyző azt ellenjegyezte, pecsétjével, aláírásával ellátta.  Év, hónap, nap és a település nevének feltüntetésével látta el. Az ellenjegyzés költségét a hitelfelvevőnek kell fizetni, amelynek mértéke a felvett hitel egy ezreléke, de nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 10%-a. Az ellenjegyzést, mint a pénzintézeti, mint a munkaadói hiteleknél, kölcsönöknél kötelező alkalmazni. Az ellenjegyzés nélküli hitel, vagy kölcsönszerződés nem minősíthető szerződésnek, ezért semmisnek kell tekinteni.

 

                                                                                                   44. 

 

Az INFLÁCIÓ kezelése a kölcsönök és hitelek esetében: az adott ország pénznemének megfelelően a kölcsönadónak és a kölcsön felvevőjének, valamint a hitelezőnek és a hitelfelvevőjének közösen kell viselni az INFLÁCIÓ mértékét, 50-50%-ban. A közjegyzői ellenjegyzés mértékére nem alkalmazható, mivel annak a mindenkori minimálbér az alapja.

 

 

JÖVEDELMEK ÉS ADÓZÁSI MÉRTÉKEIK.

 

 

Munkabér eseteiben:

 

Munkabér a végzett munkáért járó juttatás, amely az alapbér, a délutáni pótlék 14 órától 22 óráig, az éjszakai pótlék 22 órától 06 óráig, ügyeleti pótlék, készenléti pótlék, munkabéren kívüli juttatások.

 

 

MINIMÁLBÉR: a mindenkori társadalmi átlag munkabér 50%-a.

          

Adókötelezettségi rész a munkavállaló részéről: 2% kettő százalék.

Munkaadó részéről: 3% három százalék.

 

 

ALAPBÉR: a munkaszerződésben meghatározott munkavégzésért járó bér. Amely nem tartalmazza a pótlékokat és a munkabéren kívüli juttatásokat. Adóköteles.

DÉLUTÁNI ÉS ÉJSZAKAI PÓTLÉK:  Olyan folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalók esetében kell fizetni, ahol a munkaidőrendszerből adódóan a munkavállaló munkaideje és heti szabad illetve pihenőnapja a munkaidőrendszerből adódóan folyamatos periódusokban követi egymást. Mint például 24 óra munkaidő 48 óra pihenőidő, 24 óra munkaidő 72 óra pihenőidő.

Mértéke az alapbér 30%-a. Adóköteles.

ÜGYELETI PÓTLÉK: Olyan munkavállalók részére adható, ahol a munkaidőn túl a munkaszerződésben meghatározott helyen és ideig ügyeleti készenlétet lát el a dolgozó, és a megjelölt helyet nem hagyhatja személyes felügyelete nélkül.

 

 

                                                                                                   45.

 

 

 

 

 

Mértéke az alapbér 10%-a. alkalmanként. Egyszeri alkalom folyamatosan nem lehet több, napi hat munkaóránál. A napi hat óránál rövidebb idő esetében a 10% egy hatod részét kell óránként számolni. Minden megkezdet óra egész órának, számít az elszámolás alkalmazása szerint. Adóköteles.

 

 

KÉSZENLÉTI PÓTLÉK: Munkavállaló, magánvállalkozó eseteiben lehet alkalmazni, amikor a heti, vagy havi munkaidőn túl a munkahelyen, telephelyen munkavégzés nélkül készenléti állapotban munkára vár. A munkahelyet, telephelyet csak kizárólag munkavégzés céljából hagyhatja el, abban az esetben, ha a munka másképpen nem végezhető el. Kiszállási díjazás ilyen esetben nem számolható fel, az esetleges munkavégzésnél.

Mértéke: az alapbér osztva a havi kötelező munkaidő óraszámával, és az egy órára eső óránkénti bért kell óránként alkalmazni az elszámolásnál. Az-az az alapbér egy órára eső része az órabér. Itt nem vonatkozik a minden, megkezdet óra elszámolása. A készenléti időt előre egész órákban kell meghatározni. Magánvállalkozók esetében a vállalkozás bejelentésénél kell meghatározni. Adóköteles.

 

 

MUNKABÉREN KíVÜLI JUTTATÁSOK: Előre meghatározott értékben minden dolgozónak kivétel nélkül, egy forma értékű juttatást adhat a munkaadó a munkavállalónak. Csak is kizárólag akkor alkalmazhatja a munkaadó, ha minden alkalmazottjának kivétel nélkül az tudja biztosítani. A részmunkaidős alkalmazottaknak a részmunkaidő munkaidejének megfelelően kell alkalmazni.

Mértéke: 

A minimálbér összegéig adómentes, fölötte a munkaadó és a munkavállaló részéről is adózott jövedelemként kell elszámolni.

 

MUNKABÉR: Az alapbér és a pótlékok összessége.

 

NEM MINŐSÍTHETŐ KÉSZENLÉTI IDŐNEK:

A MUNKAMENETÉBŐL, ANNAK SZERVEZETTSÉGÉBŐL ADÓDÓ KÉSZENLET, VAGY PIHENŐIDŐ.

 

 

  

                                                                                       46.

  

  

 Tekintettel az eddig leírtakra: az eltelt gazdasági válsághelyzet beharangozása, alapjaiban megrengette a gazdaság, összességének minden területét. Akarva akaratlan bizonyított a magángazdaság szabadpiaci területe, hogy az extraprofit bevétel kevésnek bizonyult számukra. Sajátos kiváltságosságuk csak is az önös érdekeiket, szolgáló törvényeket hajlandóak alkalmazni. Úgy is mondhatnánk, hogy minden alkotmányos rendet, minden törvényességet és minden megkötött szerződést sajátosan csak is a saját hasznukra szolgáló értelmezésben hajlandóak értelmezni.

 

Mindez önmagában tette lehetővé a gazdasági válságnak csúfolt, kitalált hazugságokat. A profit kihasználását mindenáron fontosabbnak tekintik a társadalmi egyenlőségnél a társadalmi berendezkedés törvényeinél és törvényeiket a társadalmi törvények fölé, helyezik. Ennél csak az a legszomorúbb dolog, hogy a nép által szabadon választott képviselők, kiszolgálói és politikai hasznot remélve, maguk is rabszolgáik lesznek az áhított gazdagságnak és hatalom megszerzésének, vagy annak megtartásának érdekében éberen ügyelnek, és szemet hunynak a magántőke szabad garázdálkodásához. Csak egy apróság: 2009-ben közel 10%-al több támogatást kap az egészségügy privatizált részlege, mint 2006-ban. Ugyanakkor az egészségügy színvonala a betegek számára nem lett jobb színvonalú. Rendes körülmények között, már a 10%-os gazdasági FINANSZÍROZÁSNÁL fel kell tenni a kérdést, egyáltalán miért gazdaságtalan a többletfinanszírozás ellenére is.

                                                                                                   47.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.