"FÁMA

2008 "


GRÁNER ANDRÁS.


Akarva akaratlan, még is, előbb vagy utóbb, így vagy úgy.
De napvilágot lát, minden olyan dolog, amit nem szeretnének.


Ha még is megtörténne?


Ajánlom ezeket a sorokat azoknak…



Akik, nem látták vagy hallották.

Azokat a beszélgetéseket, vitákat.


Amelyek ott történtek, ahol nem dúltak a nézetek közötti agresszív kiirtások.



Inkább a tiszta őszinte párbeszéd, nyers őszinte kinyilvánítása.



Köszönetet mondok azoknak, akik szívesen leálltak, leültek. Egy- egy téma mellé és elmondták őszinte véleményüket.



Meggondolásra, megfontolásra, elgondolkodásra, átgondolásra ajánlom.



Budapest 2008.



Tisztelettel a gyűjtő. Gráner András.



FÁMA GYŰJTEMÉNY ELSŐ RÉSZ.


Szóbeszéd, híresztelés, mendemonda, amiről az emberek beszélnek.

Napjaink a mindennapi ember szemével. A szabadságot szerető, egyszerű törvénytisztelő, de mindent tudni akaró demokráciát építő szemével. Történt azon a szép vagy kevésbé szép napon. A választók a változásra tették le voksukat. A nagy szabadság hősi harcosai vezetésével. A munkás­­ paraszt kormány alkotmányát és törvényeit az értelmiségi demokráciára cserélték. Tudni illik a munkás paraszt kormány, nem szerette az értelmiségit, ha a hatalom gyakorlását szerette volna befolyásolni. Mivel a munkás és a paraszt általában szereti a számára is érthető egyértelmű határozott dolgokat. Minden területen. A változás szellemét mindenki várta. Így meg is történt a csoda. Az egypártrendszer átalakult többpárti demokratikus rendszerré. Mivel a legtöbb választónak sejtelme sem volt a szép új világról, így elhitte, vagy elhitették vele, hogy neki is jobb lesz. A frissen megválasztott, akkor még értelmesnek tűnt értelmiségi átvette az irányítást. Azonnal neki is láttak az állami vagyon kisajátításának. Amit már nem mertek azonnal magukévá tenni, eladták. Azoknak, akik állítólag fizettek érte. Az így létrejött tetemes értékből nem tudták kifizetni az állami adósságot, csak növelni voltak képesek. Meg kell azért említeni: lázas kemény munkát végeztek. Önmaguknak kiváltságosságot, míg a többieknek munkanélküliséget sikerült nagy erőfeszítések árán létrehozni. Így legalább mindenki kapott valamit. Nagy volt az öröm, még most is tartana, ha nem kellett volna a gyerekeknek az iskola helyett a kocsmában tanulni. Mivel az egyház visszakapta, vagy csak úgy megkapta az iskola épületét. Az ország akkori első közjogi méltósága azonnal intézkedett, nem tett semmit. Ez azért még is csak nagylelkű cselekedet volt tőle. Köszönjük, igazán köszönjük. Azért ekkora áldozatot még sem vártunk el tőle. Elvégre egy demokratikus köztársaságban ezt nem is lehetett volna jobban végrehajtani.

Én biztosan másképpen oldottam volna meg. Csak akkor adtam volna oda az ingatlant, amikor már minden gyermeknek lett volna helye az iskolában.

Közben a törvényhozás tette a dolgát. Telt múlt az idő és sorra jöttek a jobbnál jobb módszerek és ötletek. Miközben egyre nagyobb mértékben kellett kialakítani az esélyegyenlőtlenséget. Meg kellett valósítani a szétvert, bocsánat osztogatott gazdaság támogatását. Ez nagyon jól sikerült. Támogatás az van, termelés és munkahely az nincs. Az értelmiségi demokrácia tengeren túli csúcsteljesítmény. Mint olyan, minden társadalmi és szociális nem kívánatos formáját sikerült megvalósítani. Mert ugye, akkor jó, és ember centrikus egy társadalom, ha minél több a munkanélküli és az öntörvényű állampolgár. Csodálom azokat, akik így alkotnak véleményt. Ami van, az nem jó, de még jobbat nem találtak ki. Szeretnék egy nagyon nagy titkot nekik elárulni.



01.


Már kitalálták csak az nem fűlik a kiváltságos foguknak. Az értelmiségi társadalom saját fajtáját is képes hátrányos helyzetben tartani csak, hogy az önös érdekét ki tudja elégíteni. Intő példa a tanárok helyzete a demokráciának csúfolt, diktatúrának napjainkban.


Minden jól szervezettnek mondható társadalomban az oktatás alapköve a társadalomnak. Épp úgy, mint a társadalom legkisebb alkotó eleme a család.

A szükségszerűségből adódóan a gazdaság termelékenységének hatékonysága alapozza meg a társadalmi viszonyok fejlődését, és vele együttesen a szociális hatékonyságot is. Amit sem a szabadon választott képviselet, sem a hatalomhoz görcsösen ragaszkodók nem akarnak felismerni. El vannak foglalva saját kis dolgaikkal. Vagy nagyon is jól tudják, csak éppen nem akarnak, vagy nem tudnak vele foglalkozni. Mindenféle felelősségvállalás nélkül hoznak meggondolatlan gyakorlatban alkalmazhatatlan rendelkezéseket.


A magángazdaság állandó támogatása és adókedvezménye csak a gazdasági nemtörődömséghez, és csak is a támogatásokra számító gazdasági ellaposodáshoz fog vezetni. Az egész gazdasági rendszer úgy van kialakítva, hogy csak a kiváltságosok önös érdekét legyen hivatott kielégíteni és biztosítani.


A kiváltságosság és az öntörvényűség egyáltalán nem a demokratikus gondolkodás formája. Még akkor sem, ha azt köztársaságnak nevezték is el. Bizonyára valamennyire kezd kirajzolódni a nemtörődöm felelőtlen öntörvényű társadalmi formánk csodája. Amely valóságos melegágya és előestéje az anarchiának. Én a demokratikus szocializmusnak látom leginkább a társadalmi hiányosságát. Ahol az állam gazdálkodik, és a magángazdaságokat hagyja működni a tisztességes törvények keretein belül. Támogatást a kezdő vállalkozásoknak az induláshoz kell biztosítani. Az oktatás egységes ráfordítással azonos színvonalú egységes követelményekkel kell, hogy megvalósuljon. Legyen választási lehetősége az állampolgárnak. Állami vagy magánterületen tevékenykedne-e.

A médiák felelősségvállalását is meg kell tenni. Úgy a hitelesség, mint a felelősség területén. A személyiségi jogok gyakorlása nem azonos a kiváltságossággal.

A törvények legyenek rövidek, tömörek mindenki számára egyértelműek.

A személy vagy vagyon ellen elkövetett cselekményeket minden korban és formájában súlyosan kell szankcionálni.



02.


Fiatalkorúaknál a tanulást, felnőtt korúaknál a büntetés ideje alatt a munkavégzést kell kötelezővé tenni.

Sokat lehet mostanában hallani a vidám barakk korszakról is, természetesen csak negatív értelemben. Pedig akkor volt létbiztonság, aki akart az, dolgozhatott, aki tudott is azt meg hagyták, hogy dolgozzon.

Az építőjellegű kritikát elfogadták. Igaz az esetek nagyobb százalékában nem minden esetben fogadta örömkitörés, de elfogadták. A felelősségre vonás végrehajtását nem a kiváltságosság határozta meg. A választott vagy kinevezett beosztásokban szigorúbb volt a felelősségre vonás. Tudom, mert végig éltem a Kádár korszakot. Elég sok helyen megfordultam, találkoztam felelős beosztású emberekkel. Akkor is, most is, a demokratikus szocializmus híve voltam és vagyok. Amennyiben lenne olyan értelmiségi, aki nem tudna róla, elmondanám:

A hetvenes évek második felében az áhított tengerentúli kapitalizmusból érkezett szakemberek, el volt ragadtatva a háztáji gazdaság kiszélesedett alkalmazásától.

Az állami mezőgazdaság modern felszereltségétől. Amit 90-után csodálatos módon teljesen tönkretettek. Visszavitték a második világháború előtti színvonalra.

Úgy gondolták, akinek pénze van, az már szakmailag is, érett a gazdálkodáshoz.

Mint bebizonyosodott a szakmai tudást nem a pénztárca határozza meg.

Akik a törvényhozás mindennapjaiban részt vesznek, közülük sokat nem engedtek a törvényhozás közelébe sem. Pontosan azért mert, több kárt okoztak volna, mint hasznot. Napjainkban a bölcsész, a jogász, az író, a média szakember igyekszik hozzá nem értően megmagyarázni, a gazdaság lényeges dolgait.

A média a kapitalizmus legnagyobb kiszolgálója. Mert rajta keresztül lehet igazán butítani a társadalmat. Jól lehet rajta keresztül buzdítani vagy a semmire való árút eladni. Lehet, az a baj, hogy az ilyen és hasonló dolgokról nem volna szabad beszélni.

De, ha nem beszélünk valamiről, az attól még létezik. Előbb vagy utóbb, így vagy úgy, ki fog derülni. Aki demokráciát akar építeni, annak tiszta lapokkal kell játszani. A svindlis, hazug ügyeskedők, mások kiszolgáltatottságát idézik elő, vagy gazdaságilag szándékosan teszik tönkre.

Egyáltalán nem demokratikus cselekedet. Mert a demokrácia NÉPHATALOM.



03.



Még akkor is, ha sokan szeretnék a sajátos önös érdekeiket úgy megvalósítani, hogy közben másokat le szeretnének söpörni a palettáról.

A szabadságnak ára van. Vannak, akiknek meg kell tanulni másokkal együtt, élni. Vannak, és lesznek olyanok, akiknek le kell mondani a kiváltságosságról, felsőbbrendűségről.

A tisztelet az embernek kell, hogy járjon, és nem, pedig a hovatartozásnak kell azt meghatározni.

A hovatartozás szabad gyakorlása nem szabad, hogy bárkit is felhatalmazzon olyan cselekedetre, amellyel mások szabad mozgását, vagy személyi szabadságát azzal megsértse vagy hátrányos, megalázó helyzetbe hozza.

A demokratikus társadalomban az egyházaknak együtt működést kell tanúsítani. Oktatási, nevelési módszerükkel a társadalmat alkotó néppel kellene együttműködni, és nem, pedig a hatalmat játszó kiváltságosok mellett külön hatalmat játszani. A települések szabad gazdálkodását a törvényhozásnak elő kellene segíteni. Sajnos inkább a már meglévő vállalkozások érdekkiszolgálását helyezik előtérbe. Így az egyszerű ember számára nyilvánvalóvá válik, hogy a kisebb csoport érdekeinek kiszolgálója lesz a többség. A többpárti demokrácia egyik legnagyobb hibája, az önös politikai érdekek érvényesítése. Következménye a parlamenti törvényhozás rossz működése. Az akadékoskodás inkább nevetségessé teszi a működését, mintsem kellő tisztelet övezné azt. A választók egy része úgy gondolja, hogy az általa meg nem választott képviselőt szabadon bántalmazhatja. Pedig milyen jó lenne, ha az általa megválasztottat vonná inkább felelősségre. Megtett-e mindent annak érdekébe, amiért megválasztotta? Döntéseiért vállal-e felelősséget?

Beszámol-e döntéseinek mikéntjéről?

A választópolgári vélemény kinyilvánítás csak is kizárólag akkor lehet demokratikus, ha az nem okoz másoknak anyagi kárt.

Vagy személyi biztonságát az nem veszélyezteti. A szabadon választott képviselőnek tudatában kell lenni a ténnyel, választói bármikor megvonhatják tőle a kapott bizalmat. Abban az esetben, ha ugyanannyi, vagy több szavazó teszi azt, mint ahányan megszavazták. Törvényhozásban csakis kizárólag a választott képviselő vehet részt.

04.



Az érdekcsoportok által bejuttatott személyek, csakis kizárólag javaslattételi, és véleményezési joggal élhetnek.

Személyre szólóan kell választani: a köztársaság elnökét, miniszterelnököt és a minisztereket. A választottak egyéni választókként kell, hogy induljanak a választáson. A különböző érdekcsoportok, politikai pártok, egyéb szervezetek a törvényhozásban közvetetten vehetnek részt.

Így a választók akaratának érvényesítése nagyobb teret fog kapni.

Az alkotmány mindenkori megszavazását vagy annak módosítását, csak is kizárólag a hatalmat gyakorló nép lehet jogosult.

A demokráciának a nép által gyakorolt hatalomnak kell lenni. Ahol mindenki szabadon gyakorolhatja vallási és világnézeti hovatartozását, az alkotmányos jog és a törvényesség megtartása mellett. A lakosság alapvető létszükségletét biztosító tevékenységeket, illetve szükségleteiket magában hordozó tevékenységeket, állami felügyelet alatt társadalmi, népi tulajdonban kell tartani. Ilyenek: oktatás, egészségügy, ivóvíz, energia, tömegközlekedés, rendvédelem, honvédelem.

A mezőgazdaság részleges vállalkozás alapon való működése szükségszerűen alakítható.

Az állami, azaz népi tulajdont, állami alkalmazottakkal kell védeni.

Mint: nemzeti-bank, és egyéb közintézmények, illetve a lakosság alapvető létszükségletét kiszolgáló létesítményeket szükség szerint. Az a társadalmi közösség, amely alapvető szükségleteit piaci alapra helyezi az önmagával követ el gyilkosságot. Társadalma elveszíti létbiztonságát. Kiszolgáltatottá válik a magántőke telhetetlen, kapzsi étvágyának.

Úgy gondolom, az a szabadon választott képviselő, aki kiszolgáltatottá teszi választóit és embertársait, az nem méltó arra, hogy választott képviselő legyen.

A gazdaságban és a kereskedelemben törekedni kell, a viszont-kereskedelem és az alvállalkozás megszüntetésére.

Helyette részvénytársaságok, szövetkezetek, szakmai és egyéb csoportosulások irányába kell elmozdulni. A mezőgazdasági terméket előállító termelők csoportosulása az előállított terméket ne a kereskedőnek adja el. Üzemeltessenek közösen feldolgozót vagy üzlethelyiséget. Ahol a termelők alkalmazottja fogja feldolgozni vagy eladni a terméket.



05.


Így nagyobb haszonnal, de a vásárló számára még is olcsóbban lehet eladni.

A gazdasági közösségeket célszerű tájjelleg, termesztett vagy előállított termék, illetve település szempontjából is figyelembe venni. Célszerű az adókulcsok megállapításánál az egyszerű, gyorsan áttekinthető, mindenki számára egyértelmű törvényeket alkalmazni. Az árak alacsonyan tartása érdekében a haszonkulcs adó alkalmazása.

Minél nagyobb az előállítási és az eladási ár közötti különbség, annál több adót keljen fizetnie, az eladónak, termelőnek.

A tisztességes haszonkulcs meghatározható.

Tudom, most sokan elítélnek vagy legszívesebben, letörölnének a térképről.

Mint az előzőekben említettem, a demokráciában áldozatokat kell hozni.

Aki erre képtelen, az alkalmatlan a demokratikus társadalom befogadására.

A XXI. század társadalmi fejlődése a demokratikus szocializmus irányába fog eltolódni. Függetlenül attól, hogy szeretnék-e a kiváltságosok vagy sem.

A törvényszerűségen alapuló társadalmi fejlődést nem lehet sem diktatúrával, sem szellemi kizsákmányolással, sem bizonytalanságban tartással megakadályozni.


A XX. század végén kialakult politikai és gazdasági rendszerváltás tanulságos gyakorlati látszata: Hazánkban a II. világháború után, a kialakult egypártrendszer alapvető hibája: a személyi kultusz kialakulásának formája 1956-ig. Majd a mindenáron való államosítás, mint olyan, szétzilálta a családok együttélésének egybetartozását. A női egyenjogúság területén a nők munkavállalásával a társadalom legkisebb alkotó eleme a család, mint olyan, felbomlott, és az egyszemélyes én irányába tolódott el.

Az egyenjogúságot hiba volt a munkavégzés területéről megnyilvánítani.

Vidéki viszonylatban, töredékeiben megmaradtak a nők családcentrikus, tevékenységei.


Mint háztartásbeli tevékenységet folytatók, nem saját nevükre végeztek bedolgozást, a családfő vagy valamely más családtag nevére. Igaz a gyermekek nevelésével több időt tudtak eltölteni. Azonban ez nem volt teljes értékű, sem a nő, sem a család szemszögéből nézve. Előnyére mondható több olyan dolog, amely nem csak társadalmilag, de emberileg is becsülendő. Viszont társadalmi szempontból nagyon is hasznosnak minősült. Mivel az iskolai rendszer felépítése oktató és nevelő jellege megpróbálta helyettesíteni a családi neveltetést.





06.



A felnövekvő nemzedék családcentrikus mi voltja ellaposodott, gyengült. Gazdasági folyamataiban kialakultak a munkahelyhez, munkavégzéshez tartozó sajátos csoportok. A mi gyárunk, a mi termelő szövetkezetünk, a mi iskolánk stb. Dolgozók nagyon kis kivétellel a sajátjuknak tekintették a munkahelyüket, lakóhelyüket. A termelt és előállított javakat. Tudni illik, a gazdasági formája nem a raktárra való termelésről volt híres.

A mezőgazdaság és az ipar nem tudott lépést tartani egymással. Termelékenységét a világpiac megmérettetésének hiánya nagymértékben, befolyásolta. Tudni kell, ezt a fajta hiányosságát az akkori nyugati politika és gazdaságpolitika tette olyanná, amilyen volt. A KGST, azaz a szocialista tábor gazdasági tömörülése nem volt kellő képen nyitott. Annak ellenére nem volt min szégyenkezni a nagy nyugat előtt.

A rohamos gazdasági és szociális fejlődés a második világháború után ment végbe hazánkban.

Napjainkban demokráciának csúfolt politikai tulajdonviszonyi rendszerváltás, mint jogállamiság, mint demokratikus békés egymásmellet élés megbukott.

A jog előtt csak elméletben egyenlők. A gazdaságban az anyagi helyzetük és származási hovatartozásuk határozza meg az állampolgárok helyzetét.

Az oktatási rendszerük a kiváltságosság és a hovatartozás elvén alapszik. Nincs egységes követelményrendszer. Bizonyára azért van így, mert a kis kiváltságos másképpen képtelen lenne lépést tartani a követelményekkel.

Inkább felosztották ELIT, és nem közénk való tanulókra a gyermekeket.

Így van ez az általános iskolától a felsőoktatás szintjéig. Az egyáltalán nem baj, hogy fizetni kell az iskolákban a tanításért. Az már viszont baj, hogy nincs munkahely, ahol meg lehetne keresni a tandíj árát. Így a jogalkotó megalkotta a nagy értelmiségi semmit. Vagyis jogod van tanulni és dolgozni, de ha nincs pénzed, nem tanulhatsz, ha pénz kellene, hát dolgozz.

De munkát, megélhetést, létbiztonságot azt a társadalom nem biztosít. Bocsánat nem a társadalom, a társadalmat irányító hatalom az, amelyik nem biztosítja. Mondhatnám csodálatos új világ.

A szocializmusban keservesen összegürcölt társadalmi vagyont elosztogatták, majd megfejelték, rá költekeztek még egy csomó adóssággal. Állítólag ők azok, akik, harcoltak a kommunizmus ellen, csak az a baj, nem is volt kommunizmus, csak szocializmus. Állítólag az állam rossz gazda, szerintem a magán gazdaságon alapuló társadalom bebizonyította az elmúlt 18 évben, hogy semmivel sem jobb, társadalmi szempontból sokkal rosszabb gazda, mint az államosított társadalmi forma. Az esélyegyenlőség, mint jogi fogalom csak elméleti forma. Mivel különböző adókkal és szabályokkal ellehetetlenítik az állampolgárokat.



07.



Lehet, hogy ez a cél, csak még a társadalom erre nem érett meg, hogy felismerje. Különböző szónoklatokat lehet hallani a rendszerváltóktól, csak az a baj, hogy ők is rendszerváltók voltak. Most meg pont a saját hozzá nem értésüket szeretnék leplezni, ilyen vagy, olyan magyarázkodásukkal. Hozzá nem értésüket ugyan be nem képesek ismerni. Elhibázott intézkedésüket már képtelenek visszavonni.

Így kialakult egy olyan politikai társadalmi forma, amely már társadalmunk szinte egészére nézve nem kívánatos. Itt szeretném feltenni a kérdést: Ezért kellett rendszert változtatni? Kár volt, nagy kár. Csúnya és nem kívánatos dolognak tartom az olyan politikai és gazdasági gondolkodást, amely más társadalmak rendjének szétbomlasztását eredményezi csak azért, hogy saját önös érdekeiket ki tudják elégíteni.

Az egyházak már nem az állammal együtt, csak mellette hajlandó működni. Társadalmi vonatkozásuk a százéves papi uralom, a keresztes háborúk történelmi vonatkozása alapján egyáltalán nem kívánatos ebben a formájában.

A kiváltságosság és az elszegényedés további fokozását fogják előidézni.

Jelenlegi társadalmi formánk jogállása lehetővé tette és teszi továbbra is a különböző szolgáltatók számára, hogy hatóság fennhatóságával szankcionálják az állampolgárok alapvető jogait. Amihez gyakorlatilag nem lehetne létjogosultságuk.

Figyelmetlen vagy kész akart figyelmetlenségről van-e szó, azt természetesen kideríteni a bonyolult mi voltja miatt szinte lehetetlen. Különböző társaságok olyan jogokkal élnek, amelyekkel állampolgárokat különböztetnek meg. Lakhelyük és nemük szerint. Lásd gépjármű felelősség biztosítás, vagy az életkorhoz kötött kölcsönök felvétele. Sorolhatnám még tovább a megkülönböztetés különböző válfajait, de értelmetlen lenne. Mit sem változtatna a jelenlegi állapoton. 1990 óta a magángazdaság kialakítása érdekében üzemeket, vállalatokat szüntettek meg, zártak be. Az elbocsátott dolgozókat általában előre hozott nyugellátásba helyezték. A politikai ELIT mesterségesen gerjesztette a nyugdíjasok létszámát. Ez a fajta intézkedés megterhelő lett az államháztartás költségvetésére. Mivel az AKTÍV dolgozó állomány létszáma így lecsökkent. Közben meg, arra hivatkoznak, hogy az előző rendszer az ötvenes évek elején túl sok gyermek vállalására ösztönözte a lakosságot. A beadások idején valóban volt ilyen időszak. Azért én kíváncsi lennék arra, hogy a 18 év alatt mennyi kényszer nyugdíjast termeltek ki, a rendszerváltás óta! A mindenáron rendszerváltást nem kellene mással magyarázni.



08.




A több párt rendszer elhibázott döntéseit azok hozták, akik részt vettek a törvényhozásokban.

Hozzá nem értésükkel tönkretették emberek, családok létbiztonságát, minden napi, megélhetését. Közben maguknak a minimálbér közel húsz szorosát adományozzák. Természetesen adómentesen. Majd ezt megtoldották költségtérítéssel, amit csak elköltenek, de még el sem kell vele számolni, hogy valóban milyen költségek voltak, amit téríteni kellet.

Az egészségügy privatizálása is csak egy nagy félrevezetés. Soha nem beszélnek arról, hogy valójában mit is jelent az alapellátás, vagy egyáltalán mi tartozik bele? Minden másról képesek beszélni, csak a lényegről nem. Lehet, hogy igaza volt annak, aki azt mondta: aki több percig képes beszélni a semmiről, az egyéb aljasságra is képes!

Volt időszak, amikor azzal etették a népet, hogy azért rossz, mert itt vannak, az oroszok.


Kimentek, akkor most miért rossz?


Azért, mert nincsenek itt?


Vagy azért, mert helyettük bejött, a tengeren túli népbutítás?


Megnézve a történelem időszakait, több olyan, időszakot találunk, amely arra utal, hogy ahol a magyarok szövetségre léptek, ott a politikai rendszer mindég megbukott.


Lehet, hogy furcsa, de érdemes tanulmányozni, a magyarságunkat erről az oldalról is.



09.


Ezért most utalnék a demokratikus szocializmusra, szerintem érdemes lenne elgondolkodni rajta, ha már demokráciát akarunk építeni.

A kapitalizmus alapelmélete nem a szociális érzékenységről szól. A tőke csak ott fektet be, ahol nagyobb hasznot lát. Amennyiben kevés a haszon, odébb áll, ha megzavarják, vagy akadályozzák a kizsákmányolásban, akkor a legdurvább módszerektől sem riad vissza.

Ugyanakkor a megtermelt javak 80%-át a 20% éli fel. Míg a megmaradt 20%-ot kegyesen átengedi a 80%-nak.

Sokat hallani a hátrányos helyzetűekről. Valójában nincs hátrányos helyzetű. Amit látunk az-az értelmiségi demokrácia teljesítménye. Miért irtóznak a munkájuk gyümölcsétől?

Ezt tették, erre képesek. Ennyi az új világ termékének eredménye. Társadalmi szempontból nem lenne szabad az oktatást elit vagy nem elit oktatásra szétbontani. Együtt kell tanítani az általános iskolákban a jó és gyengébb, vagy a nehezebben tanuló gyermekeket. Így lenne példa a gyengébben tanulók számára, mit lehet, vagy mit kell teljesíteni. A magyar oktatást a rendszerváltóknak sikerült teljesen tönkretenni.

Gondolom az a céljuk, hogy minél több alul iskolázott vagy ANALFABÉTA gyermek termelődjön a társadalomban. Lehet, hogy rosszul látom, mert nem így szerették volna? Akkor miért lett ez az eredménye?

Mert szerintem az állampolgárok sem erre számítottak.

Meg kellene követelni az iskolákban, az egész oktatási rendszerben a rendet és fegyelmet. Függetlenül attól, hogy kinek a gyermeke vagy kinek ki a hozzátartozója. Természetesen a súlyosan károsodott beteg gyermekeket SPECIÁLIS oktatásban kell részesíteni. A szülői szegénység vagy gazdagság egyáltalán nem mérője a gyermek értelmessé válásának. Sajnos ott tartunk az oktatásban, törvényhozásban, hogy sok esetben a főiskola vagy egyetem kevés. El kellene hozzá végezni legalább a normál nyolc osztályt is. Pillanatnyilag erre utal a gyakorlati valóság. Szerintem rosszul gondolja az, aki mindezt csupán csak pártpolitikai szempontokra akarja visszavezetni. Tény és való.

Magyarországon be csődölt a többpárti parlamenti munka.

A pártérdekeket az ország érdekei elé helyezték. Így sikerült kifejleszteniük az agyilag buggyant értelmiségi demokráciát. Amiért utólag senki nem akar felelősséget vállalni. Viszont fel sem akarnak állni a helyükről. Bele ragadtak a székbe, a rendszer váltásának kezdetétől.

10.



Mivel demokratikus gondolkodású ember vagyok, azért soha nem azt szoktam nézni, hogy ki az, aki teszi, csupán csak azt, hogy mit és hogyan, tesz.


Mennyire felel meg a társadalom vagy a közösség érdekeinek?


Milyen mértékben teszi lehetővé az előrejutást?


Szociálisan mennyire érzékeny?


Teremt-e kiváltságosságot, vagy sem?


Az intézkedéseinek megteremtette-e a megfelelő ellenőrzési kontrollt vagy sem?


Milyen hatékonyak az intézkedései és az ellenőrzési kontroll?

Az iskolai tandíj szükségességét sokan másképpen értelmezik, véleményezik.

Az általános és középszintű intézményekbe minden értelmes hallgatónak, biztosítani kell az ingyenes oktatást. Középszinten az elkezdett szakirányú tanulmányt, biztosítani kell, ha be tudja fejezni az előírt tanmenetrendnek megfelelően. Különös figyelmet és támogatást kell biztosítani azon hallgatóknak, akik az úgynevezett hiányszakmát választják.

A felsőoktatásban azon hallgatók, legyenek fizetősek, akik nem tesznek eleget a kiírt vizsgáknak, vagy gyenge eredményt PRODUKÁLNAK. Amennyiben a soron következő vizsgája ugyanazon tárgyból eredményes lesz, úgy visszakerülhet az ingyenes ellátásba. Természetesen a tanmenetrend által meghatározott időtartam keretéig.

Az időtartam meghaladása után csak fizetős oktatáson vehet részt a hallgató.(Sikertelen pótvizsga esetén az időszak csak fizetősen ismételhető meg! Vizsgaidőszak: negyedév, félév vagy egész évfolyam időtartamára vonatkozóan.)

A második szakma vagy másoddiploma megszerzése minden képen fizetős legyen. Ugyanúgy a szakmai tovább képzések, szakmai ismeretet felújító képzések is. Az oktatási intézményeknél, értem alatta állami, egyházi, alapítványi intézményeket, nem lehet támogatásban különbséget tenni. Semmilyen oktatási intézmény esetében.



11.


Kollégiumi vagy ingyenes oktatási támogatásban nem vehet részt az a hallgató, aki nem a lakóhelyéhez legközelebb eső intézményben végzi tanulmányait. Abban az esetben, ha ott is van az általa választott tanszakból oktatás.

A hallgató ilyen estben kedvezményes utazási hozzájárulásra sem, lehet jogosult. Állandó lakhely: az eltartott, jövedelemmel nem rendelkező nappali tagozatos tanuló, hallgató esetében az eltartó, gondviselő, nevelőszülő lakhelyét kell a tanuló állandó lakhelyének tekinteni.

A kerületekre felosztott település esetében természetesen nem a kerületet kell figyelembe venni.

A jövedelemmel rendelkező nagykorú tanuló, hallgató esetében a tanuló, hallgató lakhelyét kell figyelembe venni. Ugyanakkor a különböző szolgáltatók esetében a fogyasztó számára egyértelművé kell tenni a fogyasztás átláthatóságát. Amennyiben a fogyasztó mérője köbmétereket képes mérni, vagy a fogyasztó köbméterenként fizeti a fogyasztást, úgy az elszámolás is csak köbméterenkénti elszámolás lehet. Olyan elszámolási formát, melyet a fogyasztó a fogyasztás helyszínén nem tud hitelesen mérni, kiállítani vagy alkalmazni nem szabad.

A fogyasztó megvédése érdekében kell tiltani minden olyan számlázási formát, amellyel a fogyasztás mértéke a fogyasztó számára megtévesztő lehet. Minden olyan esetben, amikor valamilyen szerződés vagy kölcsönös megállapodás jön létre, mindkét fél vagy minden szerződő számára egyértelműen kell az adott szerződést megfogalmazni, minden esetben.

A határozott idejű szerződések felbontása esetében a szerződést bontó kell, hogy kötelezett legyen. A szerződésben foglaltak alapján a kötelezettségek, kár megtérítésére.


A határozatlan idejű szerződések esetében a szerződésben a szolgáltató csak akkor mondhat fel, vagy szüntetheti meg a szolgáltatást, ha a fogyasztó a kötelezettségét nem teljesíti a megállapodás szerint. Közüzemi szolgáltatások esetére külön kormányrendeletben kell megfogalmazni a szolgáltató által kezdeményezett szerződés bontás feltételeit. A különböző érdekvédelmi szempontokat elsősorban a törvényalkotásban kell meghatározni, amellyel egyértelművé kell tenni az érintett álláspontokat. Elsősorban a választott képviselők alapvető feladata, hogy a törvények, rendeletek legyenek egyértelműek az állampolgárok számára. Az államok, országok közötti jogharmonizáció megalkotásánál figyelembe kell venni az állampolgárok álláspontját. Szükség esetén népszavazás útján ki kell kérni az állampolgárok véleményét.

12.


Az állampolgári vélemény kinyilvánítás nem tehet elmarasztaló megnyilvánulást korra, nemre, fajra vagy hovatartozás eseteire. Természetesen ilyen megnyilvánulást a törvényhozás sem tehet.


Azokon a területeken, amelyek egyértelműen nem segítik a nemzetgazdaság előrejutását, minden esetben tanulmányt kell készíteni. A kiszolgáltatottság nem mehet semmilyen formában mások hátrányos helyzetének kihasználásával.


A politika és a gazdaság ésszerű együttléte csakis akkor fog megvalósulni, ha a gazdaság irányítását nem a politikai érdekek döntik el.

A világszemléleti irányítási elmélet csak az olyan egyoldalú gondolkodáshoz vezet, amely a saját érdekeit fogja kierőltetni, másokra rá kényszeríteni. Így van ez bármely szempont szerint, fogjuk is azt kiteljesíteni. Kizárt az olyan eset, amikor az érdekek figyelembe vétele valaha is másodrangúak lettek volna.


Pontosan ezrét nem lesz soha sem működőképes az olyan demokrácia, amit a munkásosztály vagy csak az értelmiségiek akarnak egyedül kialakítani.

A politikai vagy vallási nézetek hajlamosak a saját érdekeik megvédése érdekében a közösségek megosztását a békés társadalmi egységet is feláldozni, természetesen mindezt úgy előadni, csakis kizárólag mindig a másik lehet érte a hibás. Napjainkban sok olyan véleményt lehet hallani, amely kritikus ugyan, de nem a valós állapotot adja vissza. Csupán csak a saját EGZISZTENCIÁJÁT féltő, képes arra (sokat beszélek, de inkább nem mondok semmit). Csupán csak azért, hogy én legyek a szép az okos, ha kell, még meg is ALÁZKODNOM vagy megaláztatom magamat, csak holnap is legyen munkahelyem és EGZISZTENCIÁM. Ha valaki magára ismert, akkor már tudhatja, hogy miért tart ott az emberiség, ahol éppen tart. Lehetne még tovább is morfondírozni, de úgy gondolom, ezen írásom kezdeti lehetőségként bizonyára elég ízelítőt adhat az érdeklődőknek. Valamint minden olyan gondolkodónak, aki inkább élne olyan társadalomban, amelyik ember centrikus és törvénytisztelő. Szeretném megnyugtatni azokat, akik soraim olvasása esetén úgy gondolják, vagy attól félnek, hogy megbuktatom, vagy az alkotmányos rend megdöntésére törekszem, hogy erről egyáltalán nincs szó.

Az alkotmányos rendet az elégedetlen, magát elnyomottnak érző társadalom szokta felbontani, vagy megsemmisíteni. Minél többen beszélnek hasonló nyelven az átlagemberek közül annál nehezebb féken tartani az értelmiségi demokráciát.

13.



Ajánlott irodalomnak ajánlanám az élet gyakorlati területét az ésszerűség határain belül. Valamint a fent leírtak gyakorlati megnyilvánulásait. Társadalmi tudatosság vagy az a jó, ha azt teszed, amit elvárnak az úgynevezett választóktól. Alulról felfelé építkező demokratikusan gondolkodó társadalom csak az elméletben létezik. Gyakorlati megvalósítása intő példa a szocialista táborból lett demokratikus értelmiségi politikamentes gazdasági tevékenység alapjain működő kész átverés művészete. Amit maguk sem értenek, mit is szeretnének valójában. El tudom képzelni, hogy dühöng bennük a jó indulat, és csak jót szeretnének, de mi lenne akkor, ha egyszer végre meg kérdeznék azokat, akiket a legjobban érint, hogy nekik mi lenne a legjobb. Hát-ha, teljesen véletlenül nagyobb lenne az egyetértés.

Apropó, egyetértés.

A politikai palettán ahány párt annyi nézet, annyi érdek. Ez valójában nem is lenne baj. A baj inkább ott kezdődik, amikor az ország érdekét kellene képviselni. Sajnos, vagy rögeszmés nézeteik, vagy hatalmi vágyuk teljesen elvakítja, elbódítja gondolkodásukat.


Politikai nézeteik miatt feláldozzák az egész ország létét, közös jövőjét. Mondhatnánk úgy is, ahány párt annyi ország. Egy országon belül ez soha nem hozott jó eredményt az állampolgárok számára. Nézeteiket a parlamenten kívül kellene ütköztetni. Az ország házában, mint a nevében is benne van, az ország dolgával kellene foglalkozni, és nem a kisgyerekes pártjátékokkal.

Lehet, hogy a választott, bocsánat, szabadon választott képviselőknek titulált személyek csak pártpolitikailag tudnak gondolkodni? Amennyiben ez így lenne, akkor semmi helyük az ország házában. Menjenek a párt házába, amit kiprivatizáltak maguknak. Ott a hozzájuk hasonlóknak és szimpatizánsaiknak akkor és úgy magyarázzák meg a maguk sem egészen értik dolgokat, ahogyan azt szeretnék. Mivel politikai hovatartozással még soha nem sikerült demokratikus országot létrehozni. A demokráciát nem pártpolitikai gondolkodás építi, vagy hozza létre. Függetlenül attól, hogy hány párt vagy milyen a párt, pártok vagy szervezettek vesznek részt a hatalomban az attól még nem lesz demokratikus. A gazdaság és a közösségi élet nem identitásalapú. A gazdaság szigorúan szakmai alapokon kell, hogy működjön. Amelyhez elengedhetetlen az oktatás és a kutatás, hogy tudjon fejlődni.

A közösségi élet írott és íratlan szabályok sorozata.

14.


Amely a békés egymás mellett élés alapvető gyakorlatát kell, hogy meg valósítsa. Sajnos napjainkban egyáltalán nem szokás, vagy ahogyan most szokás mondani, egyáltalán nem TRENDI az a fajta, viselkedési forma, hogy élni és élni, hagyni. Inkább a tengerentúli mutasd meg magad forma a divatos. Úgy is mondhatnám, hogy ha már nekem van, akkor nem kell, hogy másnak is legyen. Szerintem az ilyen fajta, gondolkodás, forma lehet, hogy jó a tengerentúl, de a tengeren innen a kiváltságosság egyáltalán nem demokratikus gondolkodásra utaló jelző. Épp úgy a szabadgondolkodás sem egyezik meg a kizsákmányolás elméletével. Értem alatta az olyan megnyilvánulásokat, melyek csupán értelmiségi szintre utalva igyekeznek a saját kis elméletüket újításként csupán csak azért előadni, hogy érvényesülési vágyaikat látszólagosan kielégítve érezhessék. Amivel másoknak akár hátrányos helyzetet is képesek teremteni. Természetesen ezt csak akkor teszik, ha ebből látszólagos vagy valós hasznot tudnak létrehozni, vagy bekerülhetnek a számukra áhított kiváltságosok közé. Céljukat elérve a fellegekben járva mindent ők tudnak a legjobban. Szép-szép, de ez nem demokratikus gondolkodás. Olyan ez, mint az oktatás. Addig minden szép és jó ameddig nem kell elszámolni az eltöltött idővel, vagy a megszerzett tapasztalatokkal. A gyakorlati alkalmazás megvalósításánál már sokkal több baj adódik. Ilyenkor akaratlanul felteszi az ember a fontosnak látszó, de sokakat egyáltalán nem IRRITÁLÓ kérdést.


Szükséges-e?

Megéri-e?


Fejlődés, vagy felesleges pocsékolás?


Az állítólagos egyszerű gyakorlatias ember sohasem szerette az olyan dolgokat, amelyről tudta vagy hallotta a szükségszerűség fontosságát, de nem volt számára átlátható, vagy egyértelmű.

Néhány kérdés.

Mi miért olyan amilyen?

Miért működik jól vagy rosszul?

A politikai gondolkodás kiszolgáltatottsága a hatalomban maradás és a párthűség, megtartása érdekében kénytelenek rossz vagy kedvezőtlen döntéseket hozni.



15.



Ezért már alapjaiban a kezdet kezdetén kiszolgáltatottá válik az állítólagos szabadon választott képviselő.

Az elhivatottság hiánya lehetőséget ad, teret nyit az önös érdekek kielégítésére. Napjainkban épp úgy, mint századokkal ezelőtt nagy divatja volt a behódolásnak.

Pontosan a sajátos érdekek kielégítése került az elsődleges feladatnak.

Valójában miért vállalták a megtisztelő feladatot, ha nem tudják csak részben teljesíteni?

A magángazdaság napjainkban a működési szemlélete miatt, alkalmatlan a társadalmi egység alapjainak megvalósítására. Hiányzik belőle a felelősség felvállalása. Mint olyan, alapjaiban nem lesz sohasem alkalmas a többségi társadalom megvalósítására. Többségi társadalom, mint olyan, egységében kell, hogy felelősséget tudjon és akarjon vállalni a társadalom minden tagjáért. Az élni és élni, hagyni gondolkodási forma nem csak a gazdaság irányításából, de a gazdasági törvényalkotásból is hiányzik.

Kell-e, szükséges-e, többségi társadalmi forma?

A természetesség valóságánál fogva nem csak szükségszerű, de egyetlen formája a békés egymásmellet élés alapvető követelménye is a mindennapi élet íratlan törvényszerűségnek. Manapság a gondolkodás egyes személyek, csoportok részéről természetszerűnek tűnő a társadalmi elhelyezkedésük pillanatnyi állása szerint a többségi társadalomban. Mivel helyzeti előnyük akár tisztességes akár nem, csak is kizárólag akkor tud és lesz képes fennmaradni és működni, ha helyzeti előnyüket továbbra is mások kiszolgáltatottságára építik.

Pontosan ezért kellene a kiváltságosságot egyértelműen megszüntetni.

Épp úgy, mint a közalkalmazottak esetében a vállalkozás szabadságát, értve alatta: bármilyen közfeladatot lát el az alkalmazott, mellette ne lehessen vállalkozása. Valamint ne lehessen szabadon választott képviselő az, aki már valamilyen közfeladatot ellát.

Civil szervezetek, politikai pártok, alapítványok valamint magán iskolák, miért részesülnek kötelezően állami támogatásban?



16.




Amikor csak a társadalom töredékét képezik.

Csak önös érdekeiket akarják érvényesíteni a többség által összerakott javakból. Érdekes módon ez a gondolkodási mód miért nem honosodott meg a tengerentúlról? Bizonyára most sokaknak belegázolhattam a lelkivilágába.

Nincs kifogásom az egyházi iskolákkal, de a kiváltságosságot még tőlük sem lehet elfogadni a demokratikus társadalomban. Épp úgy, mint a mindenáron mindent magánkézbe című gondolkodási formát. Többségi társadalomban az önös érdekek képviselete kisebb csoportok megnyilvánulásában nagyon kártékony tud lenni a társadalom egészére. A demokratikus társadalom egészére a NÉPHATALOM alkotmányos jogainak csonkítása, a nép számára nem kívánatos alkotmányosságot ráerőltetni, rákényszeríteni végzetes hibát jelent az egész társadalomra. Milyen érdekcsoport, amely kikéri a nép döntését, és amikor törvénybe kell iktatni a nép akaratát, a törvény megszavazásánál tartózkodik? Úgy gondolom alkalmatlan, a nép és az egész társadalom előtt, képviselet ellátására. Ez is pontosan bizonyságot ad és alátámasztja az előzőekben leírtakat, politikai pártnak, érdekcsoportnak semmi keresnivalója a szabadon választott képviselők között. Saját önös érdekeik, kisded gyerekes szórakozásukat előtérbe helyezik a társadalom egészének az érdekei elé.

Az állam egészének érdekeit a törvényhozásnak kell GARANTÁLNI.

A törvényhozásnak védeni kell az állampolgárok jogait és meg kell, hogy követelje azok kötelezettségeit.

A magán kezdeményezésekből alakult érdekvédelmi szervezetek csak is kizárólag költségvetési támogatás nélkül társadalmi munkában végezzék feladatukat. Az alapítványok kötelezettek legyenek az adományok elszámolásával, az adományokat ne lehessen munkabérre, tiszteletdíjra vagy működésre felhasználni az alapítvány részére. Ugyanis az ilyen jellegű felhasználások az adományok egyértelmű személyes jellegű felhasználást teszik lehetővé. Az adományozó félrevezetése, becsapása valósul meg. Mivel az adományozó nem a gyűjtő vagy működtető javára adományoz, hanem valamilyen, számára fontosabb, értelmesebb dologra szánná adományát.

A kiváltságosságot sem választott, sem kijelölt nem gyakorolhatja.

A kisebbségi jogok nem kerekedhetnek a kiváltságosság szintjére. Magyarországon sajnos a társadalmi érdek fölé kerekedett a sajátos érdekcsoportok érdekének a megvalósítása. A média, és az elemzők egy csoportja kiszolgáltatja, és félremagyarázza az alkotmányos formát. A sajátos igazságérzetüket az alkotmányosság és a törvényesség fölé szeretnék helyezni.



17.

Ezen állapot kialakulása a hozzá nem értő tizennyolc év eredménye, megfűszerezve az AGRESSZÍV mindenáron ellentmondó háttérhatalom felülkerekedése a társadalmi igazságosságon és törvényességen. Állampolgári engedetlenséget igyekeznek belemagyarázni az önös érdekeik megvalósítása érdekében azon csoportok és szimpatizánsai, akik érvényesülésüket ilyen módon szeretnék érvényesíteni. Így a társadalom építése soha nem fog eredményességet sem elérni, sem felmutatni. Mivel a szabadon választott képviselők képtelenek a saját érdekein kívül a társadalom egészének érdekeit képviselni. Saját alkalmasságukat bizonygatva pontosan az alkalmatlanságukat támasztják alá.

Napjainkban elérkeztünk a rendetlenségből a fejetlen KÁOSZIG. Így jár minden olyan közösség, amely a társadalom egészét a sajátos önös érdekei, kielégítésére szeretné fordítani. Valamint az a társadalom is működésképtelenné fog válni, ahol a politikai ellenzék, politikai ellenségként akar működni. A politikai szemlélet nem szabad, hogy a társadalom egészének akaratát, irányvonalát vagy a társadalmi igazságosságot akadályozza, vagy veszélyeztesse. A tengerentúli pökhendi politikai irányzat sajnos nem akarja vagy nem képes tudomásul venni, hogy amit tesz, az messze elmarad a demokratikus békés egymás melletti gondolkodási formától. Lehet, hogy ez fel sem tűnik az érdekelteknek, mivel csak is kizárólagosan a kiváltságosság világában éltek és élnek napjainkban is. Az embertelen gondolkodási forma sajnos Magyarországon is elérte úgy a kormányzó, mint az ellenzéki pártokat is. Mintha olyan sugallatot terjesztenének, hogy demokráciát építenek függetlenül attól, hogy azt akarja-e a másik közösség vagy sem. Ahogyan szokás mondani: akkor is az lesz, amit én akarok, ha beledöglesz is. Mindezt a gondolkodási formát megtalálhatjuk a tengeren túl és kis hazánkban is. Miközben arról beszélnek, hogy a nép vegye a kezében az irányítást, hogy ne, legyen diktatúra, mert aztán ők egyáltalán nem szeretik a diktátorokat. Ezért arra is képesek, hogy védtelen, legtöbb esetben ártatlanokat tegyenek tönkre, vagy semmisítsenek meg békés társadalmakat. Azt kell mondanom, hogy a jelenlegi magyarországi helyzetért a rendszerváltás óta minden olyan személy vagy felelős szervezet, felelős a kialakult helyzetért, aki részt vett és támogatta az önös érdekek és a kiváltságosság érvényesülését. Korra, nemre, fajra és beosztásra való tekintet nélkül. Részemről felelőtlen KOALÍCIÓS társnak tekintem az olyan partnert, amelyik csak akkor társ, ha az van, amit ő akar. Amennyiben mégsem az valósul meg úgy vissza a babaruhát, tovább nem játszom gyerekes játékot játszik.



18.



Kollégiumi vagy ingyenes oktatási támogatásban nem vehet részt az a hallgató, aki nem a lakóhelyéhez legközelebb eső intézményben végzi tanulmányait. Abban az esetben, ha ott is van az általa választott tanszakból oktatás.

A hallgató ilyen estben kedvezményes utazási hozzájárulásra sem, lehet jogosult. Állandó lakhely: az eltartott, jövedelemmel nem rendelkező nappali tagozatos tanuló, hallgató esetében az eltartó, gondviselő, nevelőszülő lakhelyét kell a tanuló állandó lakhelyének tekinteni.

A kerületekre felosztott település esetében természetesen nem a kerületet kell figyelembe venni.

A jövedelemmel rendelkező nagykorú tanuló, hallgató esetében a tanuló, hallgató lakhelyét kell figyelembe venni. Ugyanakkor a különböző szolgáltatók esetében a fogyasztó számára egyértelművé kell tenni a fogyasztás átláthatóságát. Amennyiben a fogyasztó mérője köbmétereket képes mérni, vagy a fogyasztó köbméterenként fizeti a fogyasztást, úgy az elszámolás is csak köbméterenkénti elszámolás lehet. Olyan elszámolási formát, melyet a fogyasztó a fogyasztás helyszínén nem tud hitelesen mérni, kiállítani vagy alkalmazni nem szabad.

A fogyasztó megvédése érdekében kell tiltani minden olyan számlázási formát, amellyel a fogyasztás mértéke a fogyasztó számára megtévesztő lehet. Minden olyan esetben, amikor valamilyen szerződés vagy kölcsönös megállapodás jön létre, mindkét fél vagy minden szerződő számára egyértelműen kell az adott szerződést megfogalmazni, minden esetben.

A határozott idejű szerződések felbontása esetében a szerződést bontó kell, hogy kötelezett legyen. A szerződésben foglaltak alapján a kötelezettségek, kár megtérítésére.


A határozatlan idejű szerződések esetében a szerződésben a szolgáltató csak akkor mondhat fel, vagy szüntetheti meg a szolgáltatást, ha a fogyasztó a kötelezettségét nem teljesíti a megállapodás szerint. Közüzemi szolgáltatások esetére külön kormányrendeletben kell megfogalmazni a szolgáltató által kezdeményezett szerződés bontás feltételeit. A különböző érdekvédelmi szempontokat elsősorban a törvényalkotásban kell meghatározni, amellyel egyértelművé kell tenni az érintett álláspontokat. Elsősorban a választott képviselők alapvető feladata, hogy a törvények, rendeletek legyenek egyértelműek az állampolgárok számára. Az államok, országok közötti jogharmonizáció megalkotásánál figyelembe kell venni az állampolgárok álláspontját. Szükség esetén népszavazás útján ki kell kérni az állampolgárok véleményét.

19.


Az állampolgári vélemény kinyilvánítás nem tehet elmarasztaló megnyilvánulást korra, nemre, fajra vagy hovatartozás eseteire. Természetesen ilyen megnyilvánulást a törvényhozás sem tehet.

Azokon a területeken, amelyek egyértelműen nem segítik a nemzetgazdaság előrejutását, minden esetben tanulmányt kell készíteni. A kiszolgáltatottság nem mehet semmilyen formában mások hátrányos helyzetének kihasználásával.

A politika és a gazdaság ésszerű együttléte csakis akkor fog megvalósulni, ha a gazdaság irányítását nem a politikai érdekek döntik el.

A világszemléleti irányítási elmélet csak az olyan egyoldalú gondolkodáshoz vezet, amely a saját érdekeit fogja kierőltetni, másokra rá kényszeríteni. Így van ez bármely szempont szerint, fogjuk is azt kiteljesíteni. Kizárt az olyan eset, amikor az érdekek figyelembe vétele valaha is másodrangúak lettek volna.


Pontosan ezrét nem lesz soha sem működőképes az olyan demokrácia, amit a munkásosztály vagy csak az értelmiségiek akarnak egyedül kialakítani.

A politikai vagy vallási nézetek hajlamosak a saját érdekeik megvédése érdekében a közösségek megosztását a békés társadalmi egységet is feláldozni, természetesen mindezt úgy előadni, csakis kizárólag mindig a másik lehet érte a hibás. Napjainkban sok olyan véleményt lehet hallani, amely kritikus ugyan, de nem a valós állapotot adja vissza. Csupán csak a saját EGZISZTENCIÁJÁT féltő, képes arra (sokat beszélek, de inkább nem mondok semmit). Csupán csak azért, hogy én legyek a szép az okos, ha kell, még meg is ALÁZKODNOM vagy megaláztatom magamat, csak holnap is legyen munkahelyem és EGZISZTENCIÁM. Ha valaki magára ismert, akkor már tudhatja, hogy miért tart ott az emberiség, ahol éppen tart. Lehetne még tovább is morfondírozni, de úgy gondolom, ezen írásom kezdeti lehetőségként bizonyára elég ízelítőt adhat az érdeklődőknek. Valamint minden olyan gondolkodónak, aki inkább élne olyan társadalomban, amelyik ember centrikus és törvénytisztelő. Szeretném megnyugtatni azokat, akik soraim olvasása esetén úgy gondolják, vagy attól félnek, hogy megbuktatom, vagy az alkotmányos rend megdöntésére törekszem, hogy erről egyáltalán nincs szó.

Az alkotmányos rendet az elégedetlen, magát elnyomottnak érző társadalom szokta felbontani, vagy megsemmisíteni. Minél többen beszélnek hasonló nyelven az átlagemberek közül annál nehezebb féken tartani az értelmiségi demokráciát.

20.


Ajánlott irodalomnak ajánlanám az élet gyakorlati területét az ésszerűség határain belül. Valamint a fent leírtak gyakorlati megnyilvánulásait. Társadalmi tudatosság vagy az a jó, ha azt teszed, amit elvárnak az úgynevezett választóktól. Alulról felfelé építkező demokratikusan gondolkodó társadalom csak az elméletben létezik. Gyakorlati megvalósítása intő példa a szocialista táborból lett demokratikus értelmiségi politikamentes gazdasági tevékenység alapjain működő kész átverés művészete. Amit maguk sem értenek, mit is szeretnének valójában. El tudom képzelni, hogy dühöng bennük a jó indulat, és csak jót szeretnének, de mi lenne akkor, ha egyszer végre meg kérdeznék azokat, akiket a legjobban érint, hogy nekik mi lenne a legjobb. Hát-ha, teljesen véletlenül nagyobb lenne az egyetértés.

Apropó, egyetértés.

A politikai palettán ahány párt annyi nézet, annyi érdek. Ez valójában nem is lenne baj. A baj inkább ott kezdődik, amikor az ország érdekét kellene képviselni. Sajnos, vagy rögeszmés nézeteik, vagy hatalmi vágyuk teljesen elvakítja, elbódítja gondolkodásukat.

Politikai nézeteik miatt feláldozzák az egész ország létét, közös jövőjét. Mondhatnánk úgy is, ahány párt annyi ország. Egy országon belül ez soha nem hozott jó eredményt az állampolgárok számára. Nézeteiket a parlamenten kívül kellene ütköztetni. Az ország házában, mint a nevében is benne van, az ország dolgával kellene foglalkozni, és nem a kisgyerekes pártjátékokkal.

Lehet, hogy a választott, bocsánat, szabadon választott képviselőknek titulált személyek csak pártpolitikailag tudnak gondolkodni? Amennyiben ez így lenne, akkor semmi helyük az ország házában. Menjenek a párt házába, amit kiprivatizáltak maguknak. Ott a hozzájuk hasonlóknak és szimpatizánsaiknak akkor és úgy magyarázzák meg a maguk sem egészen értik dolgokat, ahogyan azt szeretnék. Mivel politikai hovatartozással még soha nem sikerült demokratikus országot létrehozni. A demokráciát nem pártpolitikai gondolkodás építi, vagy hozza létre. Függetlenül attól, hogy hány párt vagy milyen a párt, pártok vagy szervezettek vesznek részt a hatalomban az attól még nem lesz demokratikus. A gazdaság és a közösségi élet nem identitásalapú. A gazdaság szigorúan szakmai alapokon kell, hogy működjön. Amelyhez elengedhetetlen az oktatás és a kutatás, hogy tudjon fejlődni.

A közösségi élet írott és íratlan szabályok sorozata.

21.


Amely a békés egymás mellett élés alapvető gyakorlatát kell, hogy meg valósítsa. Sajnos napjainkban egyáltalán nem szokás, vagy ahogyan most szokás mondani, egyáltalán nem TRENDI az a fajta, viselkedési forma, hogy élni és élni, hagyni. Inkább a tengerentúli mutasd meg magad forma a divatos. Úgy is mondhatnám, hogy ha már nekem van, akkor nem kell, hogy másnak is legyen. Szerintem az ilyen fajta, gondolkodás, forma lehet, hogy jó a tengerentúl, de a tengeren innen a kiváltságosság egyáltalán nem demokratikus gondolkodásra utaló jelző. Épp úgy a szabadgondolkodás sem egyezik meg a kizsákmányolás elméletével. Értem alatta az olyan megnyilvánulásokat, melyek csupán értelmiségi szintre utalva igyekeznek a saját kis elméletüket újításként csupán csak azért előadni, hogy érvényesülési vágyaikat látszólagosan kielégítve érezhessék. Amivel másoknak akár hátrányos helyzetet is képesek teremteni. Természetesen ezt csak akkor teszik, ha ebből látszólagos vagy valós hasznot tudnak létrehozni, vagy bekerülhetnek a számukra áhított kiváltságosok közé. Céljukat elérve a fellegekben járva mindent ők tudnak a legjobban. Szép-szép, de ez nem demokratikus gondolkodás. Olyan ez, mint az oktatás. Addig minden szép és jó ameddig nem kell elszámolni az eltöltött idővel, vagy a megszerzett tapasztalatokkal. A gyakorlati alkalmazás megvalósításánál már sokkal több baj adódik. Ilyenkor akaratlanul felteszi az ember a fontosnak látszó, de sokakat egyáltalán nem IRRITÁLÓ kérdést.

Szükséges-e?

Megéri-e?

Fejlődés, vagy felesleges pocsékolás?

Az állítólagos egyszerű gyakorlatias ember sohasem szerette az olyan dolgokat, amelyről tudta vagy hallotta a szükségszerűség fontosságát, de nem volt számára átlátható, vagy egyértelmű.

Néhány kérdés.

Mi miért olyan amilyen?

Miért működik jól vagy rosszul?

A politikai gondolkodás kiszolgáltatottsága a hatalomban maradás és a párthűség, megtartása érdekében kénytelenek rossz vagy kedvezőtlen döntéseket hozni.



22.



Ezért már alapjaiban a kezdet kezdetén kiszolgáltatottá válik az állítólagos szabadon választott képviselő.

Az elhivatottság hiánya lehetőséget ad, teret nyit az önös érdekek kielégítésére. Napjainkban épp úgy, mint századokkal ezelőtt nagy divatja volt a behódolásnak.

Pontosan a sajátos érdekek kielégítése került az elsődleges feladatnak.

Valójában miért vállalták a megtisztelő feladatot, ha nem tudják csak részben teljesíteni?

A magángazdaság napjainkban a működési szemlélete miatt, alkalmatlan a társadalmi egység alapjainak megvalósítására. Hiányzik belőle a felelősség felvállalása. Mint olyan, alapjaiban nem lesz sohasem alkalmas a többségi társadalom megvalósítására. Többségi társadalom, mint olyan, egységében kell, hogy felelősséget tudjon és akarjon vállalni a társadalom minden tagjáért. Az élni és élni, hagyni gondolkodási forma nem csak a gazdaság irányításából, de a gazdasági törvényalkotásból is hiányzik.

Kell-e, szükséges-e, többségi társadalmi forma?

A természetesség valóságánál fogva nem csak szükségszerű, de egyetlen formája a békés egymásmellet élés alapvető követelménye is a mindennapi élet íratlan törvényszerűségnek. Manapság a gondolkodás egyes személyek, csoportok részéről természetszerűnek tűnő a társadalmi elhelyezkedésük pillanatnyi állása szerint a többségi társadalomban. Mivel helyzeti előnyük akár tisztességes akár nem, csak is kizárólag akkor tud és lesz képes fennmaradni és működni, ha helyzeti előnyüket továbbra is mások kiszolgáltatottságára építik.

Pontosan ezért kellene a kiváltságosságot egyértelműen megszüntetni.

Épp úgy, mint a közalkalmazottak esetében a vállalkozás szabadságát, értve alatta: bármilyen közfeladatot lát el az alkalmazott, mellette ne lehessen vállalkozása. Valamint ne lehessen szabadon választott képviselő az, aki már valamilyen közfeladatot ellát.

Civil szervezetek, politikai pártok, alapítványok valamint magán iskolák, miért részesülnek kötelezően állami támogatásban? 

23.

HARMADIK RÉSZ.

Amennyiben az 1989-es rendszerváltás, vagy ha úgy jobban tetszik módszerváltás mennyire, vagy éppen milyen módon köthető. Az 1956-os felkeléshez, forradalomhoz vagy éppen ellenforradalomhoz. STADINGER ISTVÁN által vezetett, vagy személye által elnökölt parlament, a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG parlamentjét az akkori alkotmányosság szerint milyen alkotmányossági jogalap szerint lett feloszlatva? Ki, vagy kik voltak felhatalmazva azzal, hogy ezt a döntést meghozzák? Maradjunk egy kicsit az események előtt. A mártírhalált halt akkori miniszterelnök NAGY IMRE beszédét már csak halála után volt módomban hallgatni. Azonban soha nem hallottam a nagyüzemi mezőgazdaság teljes megszüntetését beszédében. Lehet, hogy a 89-es váltás után rossz hanganyagot használtak? Kivégzésének okát párt tagsága és félreérthető kijelentése alapozta meg. Segítségért kiáltott bár azoktól segítséget nem kapott. Ahogyan a népi mondás szokta mondani: abban fogsz csalatkozni, akiben a legjobban bízol. Ő is így járt. Párthű elvtársai nem álltak ki mellette, mert akkor is a saját önös érdekeik voltak az előrébb valók. Példát kellett statuálni, ám egyáltalán nem az egyetlen választható eszköz volt az, amit akkor ott választottak. Valójában nem találtam egyértelmű utalást a kommunista eszme ideológiájában sem az akkori alkotmányban. Természetesen a büntető törvénykönyv és a párt alapszabálya szigorúbban büntette a vezetőbeosztásban lévőket, mint azokat, akik nem voltak magas vezető állásban. Ugyanakkor köztudott volt a politikai büntetés szinte minden állampolgár számára. A tengeren túli segítség nem csak 56-ban maradt el. Elmaradt a 89-es váltás után is. Bár segítettek minden olyan rosszat meghonosítani a náluk is, rossz volt addig is. Akkor miért kellett a tengerentúli imádat? Véleményem szerint: sem az igazi 56-osok, sem Nagy Imre nem értenekegyet a módszerváltásos rendszerváltással. Amennyiben úgy gondolják, tévednék. Akkor javaslom, hogy többet beszélgessenek azokkal az emberekkel is, akik kívül vannak a szűk beszélgető köreiken. Fel kell tenni a nem kívánatos kérdést: az egyház miért nem ül le beszélgetni a kommunistákkal? Ők ott voltak a kommunistáknál a törvényhozásban is. Az egymás iránti tisztelet, a békés egymásmellet élés alapvető szabálya kell, hogy legyen az ilyen fajta, viselkedési forma. Lehet, hogy nekik már az ilyen fajta, viselkedési forma sérti az önérzetüket? Ugyanakkor az adományokat tőlük is elvárják és elfogadják? Az egyszerű ember is ismeri a vallási politika nemkívánatos procedúráit. Az alázat az oda vissza kell, hogy járjon mindenkinek. Még akkor is, ha ezt csak az egyik oldaltól várják el. A másik meg kiváltságosságánál fogva úgy gondolja, hogy viszonozni már méltóságánál fogva nem kell, hogy viszonozza. Ugyanezek a kötelezettségek vonatkoznak a politikai elhivatottságúakra is. Az országot nem lehet csoportok szájíze szerint külön- külön szétdarabolni.

24.



Pontot kellene már tenni tizennyolc év után, valójában mit is kellene ünnepelni. Az 56-os MÁRTÍROKAT, vagy a csatlakozást a tengerentúlhoz?

Ma már láthatóan kirajzolódik az 1989-es rendszerváltás komoly meggondolt, alaposan átgondolt politikai és gazdasági váltás felelőseinek kemény és megfeszített odaadó tevékenységének alapos munkája. Az 56-os évforduló ötvenedik évfordulójára már rájöttek, hogy a rákoskeresztúri emléktáblán olyanok neve is szerepelt, akiknek úgymond semmi közük nem volt az ötvenhatos eseményekhez. Legfeljebb csupán csak annyi, a kivégzéseiket abban az időben hajtották végre, amikor az ötvenhatos események vélt vagy valós résztvevőinek hajtották végre az ítéleteit. Mint kiderült, vagy inkább ki bogozták ötven után, hogy kik is lehettek akkor épp ott, ahol olyan sokan harcoltak. El is határozták, hogy az ötvenedik évfordulóra leszerelik az emléktáblát és az oda nem illő neveket nem, is írják vissza.

Fel kell tenni a kérdést: tisztelt érintett rendszerváltók, még azt sem tudták, vagy tudják, hogy ott és akkor kivel vagy kikkel voltak együtt, akivel a csodálatosnak ígérkező szent szabadságért együtt harcoltak?

Leh

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.