Így nagyobb haszonnal, de a vásárló számára még is olcsóbban lehet eladni.

A gazdasági közösségeket célszerű tájjelleg, termesztett vagy előállított termék, illetve település szempontjából is figyelembe venni. Célszerű az adókulcsok megállapításánál az egyszerű, gyorsan áttekinthető, mindenki számára egyértelmű törvényeket alkalmazni. Az árak alacsonyan tartása érdekében a haszonkulcs adó alkalmazása.

Minél nagyobb az előállítási és az eladási ár közötti különbség, annál több adót keljen fizetnie, az eladónak, termelőnek.

A tisztességes haszonkulcs meghatározható.                  

Tudom, most sokan elítélnek vagy legszívesebben, letörölnének a térképről.

Mint az előzőekben említettem, a demokráciában áldozatokat kell hozni.

Aki erre képtelen, az alkalmatlan a demokratikus társadalom befogadására.

A XXI. század társadalmi fejlődése a demokratikus szocializmus irányába fog eltolódni. Függetlenül attól, hogy szeretnék-e a kiváltságosok vagy sem.

A törvényszerűségen alapuló társadalmi fejlődést nem lehet sem diktatúrával, sem szellemi kizsákmányolással, sem bizonytalanságban tartással megakadályozni.

 

A XX. század végén kialakult politikai és gazdasági rendszerváltás tanulságos gyakorlati látszata: Hazánkban a II. világháború után, a kialakult egypártrendszer alapvető hibája: a személyi kultusz kialakulásának formája 1956-ig. Majd a mindenáron való államosítás, mint olyan, szétzilálta a családok együttélésének egybetartozását. A női egyenjogúság területén a nők munkavállalásával a társadalom legkisebb alkotó eleme a család, mint olyan, felbomlott, és az egyszemélyes én irányába tolódott el.

Az egyenjogúságot hiba volt a munkavégzés területéről megnyilvánítani.

Vidéki viszonylatban, töredékeiben megmaradtak a nők családcentrikus, tevékenységei.

 

Mint háztartásbeli tevékenységet folytatók, nem saját nevükre végeztek bedolgozást, a családfő vagy valamely más családtag nevére. Igaz a gyermekek nevelésével több időt tudtak eltölteni. Azonban ez nem volt teljes értékű, sem a nő, sem a család szemszögéből nézve. Előnyére mondható több olyan dolog, amely nem csak társadalmilag, de emberileg is becsülendő. Viszont társadalmi szempontból nagyon is hasznosnak minősült. Mivel az iskolai rendszer felépítése oktató és nevelő jellege megpróbálta helyettesíteni a családi neveltetést.

 

 

                                                                                                   06.

 

A felnövekvő nemzedék családcentrikus mi voltja ellaposodott, gyengült. Gazdasági folyamataiban kialakultak a munkahelyhez, munkavégzéshez tartozó sajátos csoportok. A mi gyárunk, a mi termelő szövetkezetünk, a mi iskolánk és a többi. Dolgozók nagyon kis kivétellel a sajátjuknak tekintették a munkahelyüket, lakóhelyüket. A termelt és előállított javakat. Tudni illik, a gazdasági formája nem a raktárra való termelésről volt híres.

A mezőgazdaság és az ipar nem tudott lépést tartani egymással. Termelékenységét a világpiac megmérettetésének hiánya nagymértékben, befolyásolta. Tudni kell, ezt a fajta hiányosságát az akkori nyugati politika és gazdaságpolitika tette olyanná, amilyen volt. A KGST, azaz a szocialista tábor gazdasági tömörülése nem volt kellő képen nyitott. Annak ellenére nem volt min szégyenkezni a nagy nyugat előtt.

A rohamos gazdasági és szociális fejlődés a második világháború után ment végbe hazánkban.

Napjainkban demokráciának csúfolt politikai tulajdonviszonyi rendszerváltás, mint jogállamiság, mint demokratikus békés egymásmellet élés megbukott.

A jog előtt csak elméletben egyenlők. A gazdaságban az anyagi helyzetük és származási hovatartozásuk határozza meg az állampolgárok helyzetét.

Az oktatási rendszerük a kiváltságosság és a hovatartozás elvén alapszik. Nincs egységes követelményrendszer. Bizonyára azért van így, mert a kis kiváltságos másképpen képtelen lenne lépést tartani a követelményekkel.

Inkább felosztották ELIT, és nem közénk való tanulókra a gyermekeket.

Így van ez az általános iskolától a felsőoktatás szintjéig. Az egyáltalán nem baj, hogy fizetni kell az iskolákban a tanításért. Az már viszont baj, hogy nincs munkahely, ahol meg lehetne keresni a tandíj árát. Így a jogalkotó megalkotta a nagy értelmiségi semmit. Vagyis jogod van tanulni és dolgozni, de ha nincs pénzed, nem tanulhatsz, ha pénz kellene, hát dolgozz.

De munkát, megélhetést, létbiztonságot azt a társadalom nem biztosít. Bocsánat nem a társadalom, a társadalmat irányító hatalom az, amelyik nem biztosítja. Mondhatnám csodálatos új világ.

A szocializmusban keservesen összegürcölt társadalmi vagyont elosztogatták, majd megfejelték, rá költekeztek még egy csomó adóssággal. Állítólag ők azok, akik, harcoltak a kommunizmus ellen, csak az a baj, nem is volt kommunizmus, csak szocializmus. Állítólag az állam rossz gazda, szerintem a magán gazdaságon alapuló társadalom bebizonyította az elmúlt 18 évben, hogy semmivel sem jobb, társadalmi szempontból sokkal rosszabb gazda, mint az államosított társadalmi forma. Az esélyegyenlőség, mint jogi fogalom csak elméleti forma. Mivel különböző adókkal és szabályokkal ellehetetlenítik az állampolgárokat.

 

                                                                                                   07.

 

 

 

 

Lehet, hogy ez a cél, csak még a társadalom erre nem érett meg, hogy felismerje. Különböző szónoklatokat lehet hallani a rendszerváltóktól, csak az a baj, hogy ők is rendszerváltók voltak. Most meg pont a saját hozzá nem értésüket szeretnék leplezni, ilyen vagy, olyan magyarázkodásukkal. Hozzá nem értésüket ugyan be nem képesek ismerni. Elhibázott intézkedésüket már képtelenek visszavonni.

Így kialakult egy olyan politikai társadalmi forma, amely már társadalmunk szinte egészére nézve nem kívánatos. Itt szeretném feltenni a kérdést: Ezért kellett rendszert változtatni? Kár volt, nagy kár. Csúnya és nem kívánatos dolognak tartom az olyan politikai és gazdasági gondolkodást, amely más társadalmak rendjének szétbomlasztását eredményezi csak azért, hogy saját önös érdekeiket ki tudják elégíteni.

Az egyházak már nem az állammal együtt, csak mellette hajlandó működni. Társadalmi vonatkozásuk a százéves papi uralom, a keresztes háborúk történelmi vonatkozása alapján egyáltalán nem kívánatos ebben a formájában.

A kiváltságosság és az elszegényedés további fokozását fogják előidézni.

Jelenlegi társadalmi formánk jogállása lehetővé tette és teszi továbbra is a különböző szolgáltatók számára, hogy hatóság fennhatóságával szankcionálják az állampolgárok alapvető jogait. Amihez gyakorlatilag nem lehetne létjogosultságuk.

Figyelmetlen vagy készakart figyelmetlenségről van-e szó, azt természetesen kideríteni a bonyolult mi voltja miatt szinte lehetetlen. Különböző társaságok olyan jogokkal élnek, amelyekkel állampolgárokat különböztetnek meg. Lakhelyük és nemük szerint. Lásd gépjármű felelősség biztosítás, vagy az életkorhoz kötött kölcsönök felvétele. Sorolhatnám még tovább a megkülönböztetés különböző vállfajait, de értelmetlen lenne. Mit sem változtatna a jelenlegi állapoton. 1990 óta a magángazdaság kialakítása érdekében üzemeket, vállalatokat szüntettek meg, zártak be. Az elbocsátott dolgozókat általában előre hozott nyugellátásba helyezték. A politikai ELIT mesterségesen gerjesztette a nyugdíjasok létszámát. Ez a fajta intézkedés megterhelő lett az államháztartás költségvetésére. Mivel az AKTÍV dolgozó állomány létszáma így lecsökkent. Közben meg, arra hivatkoznak, hogy az előző rendszer az ötvenes évek elején túl sok gyermek vállalására ösztönözte a lakosságot. A beadások idején valóban volt ilyen időszak. Azért én kíváncsi lennék arra, hogy a 18 év alatt mennyi kényszer nyugdíjast termeltek ki, a rendszerváltás óta! A mindenáron rendszerváltást nem kellene mással magyarázni.

 

 

                                                                                                   08.

 

 

A több párt rendszer elhibázott döntéseit azok hozták, akik részt vettek a törvényhozásokban.

                                                                                                   

Hozzá nem értésükkel tönkretették emberek, családok létbiztonságát, minden napi, megélhetését. Közben maguknak a minimálbér közel húsz szorosát adományozzák. Természetesen adómentesen. Majd ezt megtoldották költségtérítéssel, amit csak elköltenek, de még el sem kell vele számolni, hogy valóban milyen költségek voltak, amit téríteni kellet.

 

 

Az egészségügy privatizálása is csak egy nagy félrevezetés. Soha nem beszélnek arról, hogy valójában mit is jelent az alapellátás, vagy egyáltalán mi tartozik bele? Minden másról képesek beszélni, csak a lényegről nem. Lehet, hogy igaza volt annak, aki azt mondta: aki több percig képes beszélni a semmiről, az egyéb aljasságra is képes!

 

Volt időszak, amikor azzal etették a népet, hogy azért rossz, mert itt vannak, az oroszok.

 

Kimentek, akkor most miért rossz?

 

Azért, mert nincsenek itt?

 

Vagy azért, mert helyettük bejött, a tengeren túli népbutítás?

 

Megnézve a történelem időszakait, több olyan, időszakot találunk, amely arra utal, hogy ahol a magyarok szövetségre léptek, ott a politikai rendszer mindég megbukott.

 

Lehet, hogy furcsa, de érdemes tanulmányozni, a magyarságunkat erről az oldalról is.

 

                                                                                                   09.                   

Ezért most utalnék a demokratikus szocializmusra, szerintem érdemes lenne elgondolkodni rajta, ha már demokráciát akarunk építeni.

 

A kapitalizmus alapelmélete nem a szociális érzékenységről szól. A tőke csak ott fektet be, ahol nagyobb hasznot lát. Amennyiben kevés a haszon, odébb áll, ha megzavarják, vagy akadályozzák a kizsákmányolásban, akkor a legdurvább módszerektől sem riad vissza.          

Ugyanakkor a megtermelt javak 80%-át a 20% éli fel. Míg a megmaradt 20%-át kegyesen átengedi a 80% részére.  

 

 

 Sokat hallani a hátrányos helyzetűekről. Valójában nincs hátrányos helyzetű. Amit látunk az-az értelmiségi demokrácia teljesítménye. Miért irtóznak a munkájuk gyümölcsétől?                                                                       

Ezt tették, erre képesek. Ennyi az új világ termékének eredménye. Társadalmi szempontból nem lenne szabad az oktatást elit vagy nem elit oktatásra szétbontani. Együtt kell tanítani az általános iskolákban a jó és gyengébb, vagy a nehezebben tanuló gyermekeket. Így lenne példa a gyengébben tanulók számára, mit lehet, vagy mit kell teljesíteni. A magyar oktatást a rendszerváltóknak sikerült teljesen tönkretenni.

                           

Gondolom az a céljuk, hogy minél több alul iskolázott vagy ANALFABÉTA gyermek termelődjön a társadalomban. Lehet, hogy rosszul látom, mert nem így szerették volna? Akkor miért lett ez az eredménye?

Mert szerintem az állampolgárok sem erre számítottak.

Meg kellene követelni az iskolákban, az egész oktatási rendszerben a rendet és fegyelmet. Függetlenül attól, hogy kinek a gyermeke vagy kinek ki a hozzátartozója. Természetesen a súlyosan károsodott beteg gyermekeket SPECIÁLIS oktatásban kell részesíteni. A szülői szegénység vagy gazdagság egyáltalán nem mérője a gyermek értelmessé válásának. Sajnos ott tartunk az oktatásban, törvényhozásban, hogy sok esetben a főiskola vagy egyetem kevés. El kellene hozzá végezni legalább a normál nyolc osztályt is. Pillanatnyilag erre utal a gyakorlati valóság. Szerintem rosszul gondolja az, aki mindezt csupán csak pártpolitikai szempontokra akarja visszavezetni. Tény és való.

Magyarországon be csődölt a többpárti parlamenti munka.

A pártérdekeket az ország érdekei elé helyezték. Így sikerült kifejleszteniük az agyilag buggyant értelmiségi demokráciát. Amiért utólag senki nem akar felelősséget vállalni. Viszont fel sem akarnak állni a helyükről. Bele ragadtak a székbe, a rendszer váltásának kezdetétől.

                                                                                                   10.

 

 

 

 

Mivel demokratikus gondolkodású ember vagyok, azért soha nem azt szoktam nézni, hogy ki az, aki teszi, csupán csak azt, hogy mit és hogyan, tesz.

 

Mennyire felel meg a társadalom vagy a közösség érdekeinek?

 

Milyen mértékben teszi lehetővé az előrejutást?

 

Szociálisan mennyire érzékeny?

 

 

Teremt-e kiváltságosságot, vagy sem?

 

Az intézkedéseinek megteremtette-e a megfelelő ellenőrzési kontrollt vagy sem?

 

Milyen hatékonyak az intézkedései és az ellenőrzési kontroll?

Az iskolai tandíj szükségességét sokan másképpen értelmezik, véleményezik. 

Az általános és középszintű intézményekbe minden értelmes hallgatónak, biztosítani kell az ingyenes oktatást. Középszinten az elkezdett szakirányú tanulmányt, biztosítani kell, ha be tudja fejezni az előírt tanmenetrendnek megfelelően. Különös figyelmet és támogatást kell biztosítani azon hallgatóknak, akik az úgynevezett hiányszakmát választják.                

A felsőoktatásban azon hallgatók, legyenek fizetősek, akik nem tesznek eleget a kiírt vizsgáknak, vagy gyenge eredményt PRODUKÁLNAK. Amennyiben a soron következő vizsgája ugyanazon tárgyból eredményes lesz, úgy visszakerülhet az ingyenes ellátásba. Természetesen a tanmenetrend által meghatározott időtartam keretéig.

Az időtartam meghaladása után csak fizetős oktatáson vehet részt a hallgató.(Sikertelen pótvizsga esetén az időszak csak fizetősen ismételhető meg! Vizsgaidőszak: negyedév, félév vagy egész évfolyam időtartamára vonatkozóan.)

A második szakma vagy másoddiploma megszerzése minden képen fizetős legyen. Ugyanúgy a szakmai tovább képzések, szakmai ismeretet felújító képzések is. Az oktatási intézményeknél, értem alatta állami, egyházi, alapítványi intézményeket, nem lehet támogatásban különbséget tenni. Semmilyen oktatási intézmény esetében.

 

 

                                                                                                   11.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.