HA MÉG NEM TUDTA! MAGYAR EU és NATO csatlakozás társadalmi igazságtalanságai a többségi elv megsemmisítésének következményei.HA MÉG NEM TUDTA! MAGYAR EU és NATO csatlakozás társadalmi igazságtalanságai a többségi elv megsemmisítésének következményei.Emlékeztető! Az uniós tagság megszavazásáról. 2004.Csak, hogy tisztában legyenek az eredményekkel! A feltett népszavazási kérdés: " Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon ? "EU tagság megszavazása! Megjelent szavazók 3 669 252 fő, ebből 45,62 %-a szavazott igennel!Nem szavazott 4 373 020 fő, a választók 54,38 %-a.A népszavazás eredményes.Érvényesen szavazott a megjelent választópolgárok 99,44 %-a, 3 648 717 fő,Érvénytelenül szavazott a megjelent választópolgárok 0,49 %-a, 17 998 fő,IGEN választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76 %-a, 3 056 027 fő,NEM választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 16,24 %-a, 592 690 fő,IGEN választ adott az összes választójogosult 38,00 %-a,NEM választ adott az összes választójogosult 7,37 %-a.Összes választó: 3 669 252 + 4 373 020 az összes választók létszám:8 042 272 fő. Ebből az uniós csatlakozást megszavazta, összesen 3 056 027 fő.Tehát a nyolcból három! A többségi demokrácia gondolatának is a megszégyenítése, hogy a három mondja meg az ötnek, hogy neki mi a jó? Hát nem közröhej? A társadalmi igazságosság megszégyenítése, az olyan jelenség, amikor három mondja meg az ötnek, hogy neki mi a jó! Ha pillanatnyilag ugyan annyian mennének el csak szavazni, akkor is ha csak kettő millióan szavaznának a kilépésre, már akkor is reális lenne, mert az igennel szavazók csak 3 056 027-en voltak.
Ha még nem tudta!Magyarország NATO csatlakozásának burkolt politikai hazugságai, ellentmondásai a többségi politikai társadalmi igazságtalanságairól.   
Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a NATO tagjává. .... 1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot.  " Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO ".  NATO-népszavazás a Magyarországon a harmadik országos népszavazása volt . A katonai szervezethez való közeledés gondolatát azonban nem támogatta. NATO-népszavazás a Magyarországon  országos népszavazása volt 1997. november 16-án. Az Országgyűlés kezdeményezésére.  " Belépjen-e Magyarország az 1949-ben alapított katonai-politikai szövetségbe? " NATO csatlakozás népszavazása.Az Országgyűlés 1997 nyarán úgy határozott, hogy akkor minősül eredményesnek egy népszavazás, ha a megjelentek többsége, de legalább a választásra jogosult polgárok 25%-a azonos választ ad a feltett kérdésre.A választás érdekessége.Magyarország NATO-csatlakozásáról szóló népszavazás, 1997. november 16.
A szavazásra jogosultak száma 8 059 039 fő 100%A megjelentek száma 3 968 668 fő 49,24%Ebből érvénytelen szavazat 44 961 a megjelentek 1,13%-a Ebből érvényes szavazat!Válaszok száma százalék Igen 3 344 131 85, 33%Nem 574 983 14,67%Összesen 3 648 717 100%Tehát ebből ismét kilátszik a társadalmi igazságtalanság minden válfaja, ugyan úgy mint az EU csatlakozásból. A társadalom szavazásának eredménye ismét azt mutatja, hogy közel három mondja meg az ötnek, hogy mi az ötnek a jó. De, ha másképpen vesszük, akkor négy mondja meg a hatnak, hogy mi a jó a többségnek, és így lett az EU és a NATO csatlakozása, a népszavazás tekintetében, hogy a kisebbség mondja meg a többségnek, hogy mi a jó a többségnek. Ezt nevezik nyugaton és a magyar rendszerváltóknál demokratikusnak. Ami valójában a többségre nézve diktatúra. Ezt a 28 évet istenítik az érdekista önös érdekeket képviselő pártok, érdekista csoportok. A társadalmi igazságosságnak, a többségi elvnek még a legkisebb csírája is hiányzik az egész rendszerváltásból, és a többségi elv érvényesüléséből. TENGERPICI 2019.05.09.

A bejegyzés trackback címe:

https://velemenyek2.blog.hu/api/trackback/id/tr3214816136

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása