Kollégiumi vagy ingyenes oktatási támogatásban nem vehet részt az a hallgató, aki nem a lakóhelyéhez legközelebb eső intézményben végzi tanulmányait. Abban az esetben, ha ott is van az általa választott tanszakból oktatás.

A hallgató ilyen estben kedvezményes utazási hozzájárulásra sem, lehet jogosult. Állandó lakhely: az eltartott, jövedelemmel nem rendelkező nappali tagozatos tanuló, hallgató esetében az eltartó, gondviselő, nevelőszülő lakhelyét kell a tanuló állandó lakhelyének tekinteni.

A kerületekre felosztott település esetében természetesen nem a kerületet kell figyelembe venni.

A jövedelemmel rendelkező nagykorú tanuló, hallgató esetében a tanuló, hallgató lakhelyét kell figyelembe venni. Ugyanakkor a különböző szolgáltatók esetében a fogyasztó számára egyértelművé kell tenni a fogyasztás átláthatóságát. Amennyiben a fogyasztó mérője köbmétereket képes mérni, vagy a fogyasztó köbméterenként fizeti a fogyasztást, úgy az elszámolás is csak köbméterenkénti elszámolás lehet. Olyan elszámolási formát, melyet a fogyasztó a fogyasztás helyszínén nem tud hitelesen mérni, kiállítani vagy alkalmazni nem szabad.

A fogyasztó megvédése érdekében kell tiltani minden olyan számlázási formát, amellyel a fogyasztás mértéke a fogyasztó számára megtévesztő lehet. Minden olyan esetben, amikor valamilyen szerződés vagy kölcsönös megállapodás jön létre, mindkét fél vagy minden szerződő számára egyértelműen kell az adott szerződést megfogalmazni, minden esetben.

A határozott idejű szerződések felbontása esetében a szerződést bontó kell, hogy kötelezett legyen. A szerződésben foglaltak alapján a kötelezettségek, kár megtérítésére.

 

A határozatlan idejű szerződések esetében a szerződésben a szolgáltató csak akkor mondhat fel, vagy szüntetheti meg a szolgáltatást, ha a fogyasztó a kötelezettségét nem teljesíti a megállapodás szerint. Közüzemi szolgáltatások esetére külön kormányrendeletben kell megfogalmazni a szolgáltató által kezdeményezett szerződés bontás feltételeit. A különböző érdekvédelmi szempontokat elsősorban a törvényalkotásban kell meghatározni, amellyel egyértelművé kell tenni az érintett álláspontokat. Elsősorban a választott képviselők alapvető feladata, hogy a törvények, rendeletek legyenek egyértelműek az állampolgárok számára. Az államok, országok közötti jogharmonizáció megalkotásánál figyelembe kell venni az állampolgárok álláspontját. Szükség esetén népszavazás útján ki kell kérni az állampolgárok véleményét.

                                                                                                   12.

 

 

 

 

 

 

Az állampolgári vélemény kinyilvánítás nem tehet elmarasztaló megnyilvánulást korra, nemre, fajra vagy hovatartozás eseteire. Természetesen ilyen megnyilvánulást a törvényhozás sem tehet.                       

 

Azokon a területeken, amelyek egyértelműen nem segítik a nemzetgazdaság előrejutását, minden esetben tanulmányt kell készíteni. A kiszolgáltatottság nem mehet semmilyen formában mások hátrányos helyzetének kihasználásával.

 

A politika és a gazdaság ésszerű együttléte csakis akkor fog megvalósulni, ha a gazdaság irányítását nem a politikai érdekek döntik el.

 

A világszemléleti irányítási elmélet csak az olyan egyoldalú gondolkodáshoz vezet, amely a saját érdekeit fogja kierőltetni, másokra rá kényszeríteni. Így van ez bármely szempont szerint, fogjuk is azt kiteljesíteni. Kizárt az olyan eset, amikor az érdekek figyelembe vétele valaha is másodrangúak lettek volna.       

 

                                                 

Pontosan ezrét nem lesz soha sem működőképes az olyan demokrácia, amit a munkásosztály vagy csak az értelmiségiek akarnak egyedül kialakítani.

A politikai vagy vallási nézetek hajlamosak a saját érdekeik megvédése érdekében a közösségek megosztását a békés társadalmi egységet is feláldozni, természetesen mindezt úgy előadni, csakis kizárólag mindig a másik lehet érte a hibás. Napjainkban sok olyan véleményt lehet hallani, amely kritikus ugyan, de nem a valós állapotot adja vissza. Csupán csak a saját EGZISZTENDIÁJÁT féltő, képes arra (sokat beszélek, de inkább nem mondok semmit). Csupán csak azért, hogy én legyek a szép az okos, ha kell, még meg is ALÁZKODNOM vagy megaláztatom magamat, csak holnap is legyen munkahelyem és EGZISZTENCIÁM. Ha valaki magára ismert, akkor már tudhatja, hogy miért tart ott az emberiség, ahol éppen tart. Lehetne még tovább is morfondírozni, de úgy gondolom, ezen írásom kezdeti lehetőségként bizonyára elég ízelítőt adhat az érdeklődőknek. Valamint minden olyan gondolkodónak, aki inkább élne olyan társadalomban, amelyik ember centrikus és törvénytisztelő. Szeretném megnyugtatni azokat, akik soraim olvasása esetén úgy gondolják, vagy attól félnek, hogy megbuktatom, vagy az alkotmányos rend megdöntésére törekszem, hogy erről egyáltalán nincs szó.

Az alkotmányos rendet az elégedetlen, magát elnyomottnak érző társadalom szokta felbontani, vagy megsemmisíteni. Minél többen beszélnek hasonló nyelven az átlagemberek közül annál nehezebb féken tartani az értelmiségi demokráciát.

                                                                                                   13.

 

 

 

 

Ajánlott irodalomnak ajánlanám az élet gyakorlati területét az ésszerűség határain belül. Valamint a fent leírtak gyakorlati megnyilvánulásait. Társadalmi tudatosság vagy az a jó, ha azt teszed, amit elvárnak az úgynevezett választóktól. Alulról felfelé építkező demokratikusan gondolkodó társadalom csak az elméletben létezik. Gyakorlati megvalósítása intő példa a szocialista táborból lett demokratikus értelmiségi politikamentes gazdasági tevékenység alapjain működő kész átverés művészete. Amit maguk sem értenek, mit is szeretnének valójában. El tudom képzelni, hogy dühöng bennük a jó indulat, és csak jót szeretnének, de mi lenne akkor, ha egyszer végre meg kérdeznék azokat, akiket a legjobban érint, hogy nekik mi lenne a legjobb. Hát-ha, teljesen véletlenül nagyobb lenne az egyetértés.

 

Apropó, egyetértés.

 

A politikai palettán ahány párt annyi nézet, annyi érdek. Ez valójában nem is lenne baj. A baj inkább ott kezdődik, amikor az ország érdekét kellene képviselni. Sajnos, vagy rögeszmés nézeteik, vagy hatalmi vágyuk teljesen elvakítja, elbódítja gondolkodásukat.

 

Politikai nézeteik miatt feláldozzák az egész ország létét, közös jövőjét. Mondhatnánk úgy is, ahány párt annyi ország. Egy országon belül ez soha nem hozott jó eredményt az állampolgárok számára. Nézeteiket a parlamenten kívül kellene ütköztetni. Az ország házában, mint a nevében is benne van, az ország dolgával kellene foglalkozni, és nem a kisgyerekes pártjátékokkal.

Lehet, hogy a választott, bocsánat, szabadon választott képviselőknek titulált személyek csak pártpolitikailag tudnak gondolkodni? Amennyiben ez így lenne, akkor semmi helyük az ország házában. Menjenek a párt házába, amit kiprivatizáltak maguknak. Ott a hozzájuk hasonlóknak és szimpatizánsaiknak akkor és úgy magyarázzák meg a maguk sem egészen értik dolgokat, ahogyan azt szeretnék. Mivel politikai hovatartozással még soha nem sikerült demokratikus országot létrehozni. A demokráciát nem pártpolitikai gondolkodás építi, vagy hozza létre. Függetlenül attól, hogy hány párt vagy milyen a párt, pártok vagy szervezettek vesznek részt a hatalomban az attól még nem lesz demokratikus. A gazdaság és a közösségi élet nem identitásalapú. A gazdaság szigorúan szakmai alapokon kell, hogy működjön. Amelyhez elengedhetetlen az oktatás és a kutatás, hogy tudjon fejlődni.

A közösségi élet írott és íratlan szabályok sorozata.

                                                                                                   14.

 

 

 

 

 

Amely a békés egymás mellett élés alapvető gyakorlatát kell, hogy meg valósítsa. Sajnos napjainkban egyáltalán nem szokás, vagy ahogyan most szokás mondani, egyáltalán nem TRENDI az a fajta, viselkedési forma, hogy élni és élni, hagyni. Inkább a tengerentúli mutasd meg magad forma a divatos. Úgy is mondhatnám, hogy ha már nekem van, akkor nem kell, hogy másnak is legyen. Szerintem az ilyen fajta, gondolkodás, forma lehet, hogy jó a tengerentúl, de a tengeren innen a kiváltságosság egyáltalán nem demokratikus gondolkodásra utaló jelző. Épp úgy a szabadgondolkodás sem egyezik meg a kizsákmányolás elméletével. Értem alatta az olyan megnyilvánulásokat, melyek csupán értelmiségi szintre utalva igyekeznek a saját kis elméletüket újításként csupán csak azért előadni, hogy érvényesülési vágyaikat látszólagosan kielégítve érezhessék. Amivel másoknak akár hátrányos helyzetet is képesek teremteni. Természetesen ezt csak akkor teszik, ha ebből látszólagos vagy valós hasznot tudnak létrehozni, vagy bekerülhetnek a számukra áhított kiváltságosok közé. Céljukat elérve a fellegekben járva mindent ők tudnak a legjobban. Szép-szép, de ez nem demokratikus gondolkodás. Olyan ez, mint az oktatás. Addig minden szép és jó ameddig nem kell elszámolni az eltöltött idővel, vagy a megszerzett tapasztalatokkal. A gyakorlati alkalmazás megvalósításánál már sokkal több baj adódik. Ilyenkor akaratlanul felteszi az ember a fontosnak látszó, de sokakat egyáltalán nem IRRITÁLÓ kérdést.

 

Szükséges-e?  

 

Megéri-e?  

 

Fejlődés, vagy felesleges pocsékolás?

 

Az állítólagos egyszerű gyakorlatias ember sohasem szerette az olyan dolgokat, amelyről tudta vagy hallotta a szükségszerűség fontosságát, de nem volt számára átlátható, vagy egyértelmű.

Néhány kérdés.

 

Mi miért olyan amilyen?

 

Miért működik jól vagy rosszul?

A politikai gondolkodás kiszolgáltatottsága a hatalomban maradás és a párthűség, megtartása érdekében kénytelenek rossz vagy kedvezőtlen döntéseket hozni.

 

                                                                                                   15.

 

 

 

 

 

 

Ezért már alapjaiban a kezdet kezdetén kiszolgáltatottá válik az állítólagos szabadon választott képviselő.

 

Az elhivatottság hiánya lehetőséget ad, teret nyit az önös érdekek kielégítésére. Napjainkban épp úgy, mint századokkal ezelőtt nagy divatja volt a behódolásnak.

 

Pontosan a sajátos érdekek kielégítése került az elsődleges feladatnak.                     

 

Valójában miért vállalták a megtisztelő feladatot, ha nem tudják csak részben teljesíteni?

 

A magángazdaság napjainkban a működési szemlélete miatt, alkalmatlan a társadalmi egység alapjainak megvalósítására. Hiányzik belőle a felelősség felvállalása. Mint olyan, alapjaiban nem lesz sohasem alkalmas a többségi társadalom megvalósítására. Többségi társadalom, mint olyan, egységében kell, hogy felelősséget tudjon és akarjon vállalni a társadalom minden tagjáért. Az élni és élni, hagyni gondolkodási forma nem csak a gazdaság irányításából, de a gazdasági törvényalkotásból is hiányzik.  

 

 

Kell-e, szükséges-e, többségi társadalmi forma?

A természetesség valóságánál fogva nem csak szükségszerű, de egyetlen formája a békés egymásmellet élés alapvető követelménye is a mindennapi élet íratlan törvényszerűségnek. Manapság a gondolkodás egyes személyek, csoportok részéről természetszerűnek tűnő a társadalmi elhelyezkedésük pillanatnyi állása szerint a többségi társadalomban. Mivel helyzeti előnyük akár tisztességes akár nem, csak is kizárólag akkor tud és lesz képes fennmaradni és működni, ha helyzeti előnyüket továbbra is mások kiszolgáltatottságára építik.

Pontosan ezért kellene a kiváltságosságot egyértelműen megszüntetni.

Épp úgy, mint a közalkalmazottak esetében a vállalkozás szabadságát, értve alatta: bármilyen közfeladatot lát el az alkalmazott, mellette ne lehessen vállalkozása. Valamint ne lehessen szabadon választott képviselő az, aki már valamilyen közfeladatot ellát.

Civil szervezetek, politikai pártok, alapítványok valamint magán iskolák, miért részesülnek kötelezően állami támogatásban?

                                        

                                

                                                                                                   16.

MÁSODIK RÉSZ.                                                             2/3: 17-32ig.

 

Amikor csak a társadalom töredékét képezik.

Csak önös érdekeiket akarják érvényesíteni a többség által összerakott javakból. Érdekes módon ez a gondolkodási mód miért nem honosodott meg a tengerentúlról? Bizonyára most sokaknak belegázolhattam a lelkivilágába.

Nincs kifogásom az egyházi iskolákkal, de a kiváltságosságot még tőlük sem lehet elfogadni a demokratikus társadalomban. Épp úgy, mint a mindenáron mindent magánkézbe című gondolkodási formát. Többségi társadalomban az önös érdekek képviselete kisebb csoportok megnyilvánulásában nagyon kártékony tud lenni a társadalom egészére. A demokratikus társadalom egészére a NÉPHATALOM alkotmányos jogainak csonkítása, a nép számára nem kívánatos alkotmányosságot ráerőltetni, rákényszeríteni végzetes hibát jelent az egész társadalomra. Milyen érdekcsoport, amely kikéri a nép döntését, és amikor törvénybe kell iktatni a nép akaratát, a törvény megszavazásánál tartózkodik? Úgy gondolom alkalmatlan, a nép és az egész társadalom előtt, képviselet ellátására. Ez is pontosan bizonyságot ad és alátámasztja az előzőekben leírtakat, politikai pártnak, érdekcsoportnak semmi keresnivalója a szabadon választott képviselők között. Saját önös érdekeik, kisded gyerekes szórakozásukat előtérbe helyezik a társadalom egészének az érdekei elé.

Az állam egészének érdekeit a törvényhozásnak kell GARANTÁLNI.

A törvényhozásnak védeni kell az állampolgárok jogait és meg kell, hogy követelje azok kötelezettségeit.

A magán kezdeményezésekből alakult érdekvédelmi szervezetek csak is kizárólag költségvetési támogatás nélkül társadalmi munkában végezzék feladatukat. Az alapítványok kötelezettek legyenek az adományok elszámolásával, az adományokat ne lehessen munkabérre, tiszteletdíjra vagy működésre felhasználni az alapítvány részére. Ugyanis az ilyen jellegű felhasználások az adományok egyértelmű személyes jellegű felhasználást teszik lehetővé. Az adományozó félrevezetése, becsapása valósul meg. Mivel az adományozó nem a gyűjtő vagy működtető javára adományoz, hanem valamilyen, számára fontosabb, értelmesebb dologra szánná adományát.

A kiváltságosságot sem választott, sem kijelölt nem gyakorolhatja.

A kisebbségi jogok nem kerekedhetnek a kiváltságosság szintjére. Magyarországon sajnos a társadalmi érdek fölé kerekedett a sajátos érdekcsoportok érdekének a megvalósítása. A média, és az elemzők egy csoportja kiszolgáltatja, és félremagyarázza az alkotmányos formát. A sajátos igazságérzetüket az alkotmányosság és a törvényesség fölé szeretnék helyezni.

                                                                                                   

                                                                                                   17.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.