Liberális demokrácia és a demokratikus liberalizmus. 2017.04.10.


A liberális demokrácia működése a szabályok a alapján működő eszmerendszer. Jellemzője az egyén szabadságát jelölik meg, mint legfontosabb politikai célt. Hovatartozásra való tekintet nélkül. Elismeri a társadalom sokszínű csoportjainak békés együttműködését és egymás mellett élését. A politikai ellenzéket hagyja szabadon működni. A gazdasági élet alapja a magántulajdon és a magánszerződések. Előnyben részesíti a kormányzati beavatkozástól mentes szabadpiacot. Számára gazdaságilag nem kifizetődő piacokat meghagyja az állam szerepének. A liberális demokrácia felfogása szerint, a döntéshozást is korlátozhatja az egyéni és közösségi jog. A gazdasági rendszer, a pozitív diszkrimináció megléte és a választhatóság feltételeibe való beavatkozás, a törvényhozó és végrehajtó hatalom esetében a női kvóta érvényesítése. A liberális demokráciának nem a valódi célja a szabadság megteremtése. Előtérbe helyezi a soraiba tartozók, olyan gazdasági és pénzügyi csoportokat, amelyek szorosan együttműködnek a saját politikai nézeteivel, akiktől elvárja, hogy a saját nézeteinek megfelelően szabályozzák a társadalmi rendszereket.


A demokratikus liberalizmus, amely nem összetévesztendő a liberális demokrácia fogalmával, egy újra terjedő, / pragmatikus : az előírt ügymenetnek megfelelő / irányzat a liberalizmus követői között. Jelszavuk: " hatalmat a népnek ". Olyan kormányzati rendszert akarnak, ahol minden döntés a lehető legalacsonyabb szinten szülessen meg. A központi hatalom a kormányzati jogköröket, átruházza a régió vagy tartomány szintjén működő parlament részére, ráadásul még biztosítja az önálló EU- s képviseletet is! Támaszkodni akarnak a tömegek bölcsességére. Ez egy olyan politika, amelyik leszámol a politikába vetett feltétlen hittel, és nem értékeli a társadalmi érdekeket. Amit a méltóság politikájának is szeretnek nevezni. Nyilvános meghallgatásokon, találkozókon, összejöveteleken, mindenki elmondhatja a véleményét, amit figyelembe is kell venni. Súlyos bűn, a társadalom helyes rendjének fölforgatása, mivel minden társadalmi tevékenység lényegénél és benne rejlő erejénél fogva, köteles a társadalmi egységét megvédeni és soha nem szabad bomlasztani.

TENGERPICI 2017.04.10.

Ó LIMPIA MAGYAR MÓDRA 2017.

2017.02.23. 17:33

Ahol 266 151 rángat és diktál tíz milliót! 

Olimpia 2017 aláírás gyűjtés.

 Igaza van! Csak azt nem értem, hogy miért nem bánja a sok be nem fizetett adócsalás, offshore cégekben elfolyt milliárdok, a rengeteg milliárd támogatás a mindég veszteséges magánvállalatok támogatása? A semmit nem csináló, magukat pártoknak, különböző ideológiai önös érdekű csoportoknak osztogatott több száz milliárd, elpocsékolása?  Ezekért miért nem harsog senki???? Kíváncsi lennék azokra is. Magyarországnak semmi esélye nem volt a jelentkezésen kívül az olimpiával kapcsolatban. A sportra meg nem is igazán kell most már. Amit meg eddig ráköltöttek az előkészületre, gondolom a MOMENTUMMAL együtt visszapótolják a veszteséget, vannak rá 266 151-en. Mert, ha már annyira boldogok, akkor a nagy boldogságtól fizetni is tudnak. Mert ugye nem a magyar nép a hibás, és nem is azok, akik részt sem vettek a kisded játékaikban. Jó lenne, ha nyilvánosságra kerülne azok névsora, akik elindították és  megszavazták az egész olimpia bizniszt. Azoknak a nevei is kikerülnek a nyilvánosságra, mert, ha nem, akkor az egész úgy fog kinézni, hogy pár lefizetett érdekista butítja és hülyíti a társadalmat. De már mentegetőznek az aláírók is, hogy, ha lett volna népszavazás, akkor nemzeti büszkeségből is megszavazták volna az olimpiát. De gondolom az aláírásgyűjtők és az aláírók, akkor is kiállnak, és odateszik magukat, a momentummal együtt, ha munkahelyek szűnnek meg, és vállalkozások mennek tönkre, akkor is aktívak lesznek és vállalják, hogy miattuk jutottak oda, miattuk, a 266 151 aláíróval együtt tették. Mert hamarosan fel kell vállalni. A kormány meg a főváros, nagyon is jól tette, hogy kitáncolt. Legalább a választók a saját bőrükön fogják érezni az aláírókkal együtt, hogy mekkora baromságba rángatta bele a momentum és a körülötte lévők és támogatók. Ha van egy kis esze a magyar választónak, akkor 2018-ban elgondolkodik, hogy a rendszerváltás óta uralkodó érdekisták közül egyiket sem szavazza vissza a MAGYAR PARLAMENTBE!   TENGERPICI 2017.02.23.

Miért beteg a magyar politika. 2017.02.08.


Baloldali politika jellemzője, hogy nagy súlyt fektet a társadalmi egyenlőség érvényre juttatására és az általános szociális jogokra!
A jobboldali politika jellemzője, a társadalom hierarchikus felépítésének elfogadása, az emberek közötti társadalmi és anyagi egyenlőtlenség helyeslése.
A demokrácia az néphatalom és nem egyes ideológiák, és dogmák hatalmaskodása a társadalmak felett. A demokratikus gondolkodás alapja, hogy: - csak annyi rosszat okozz másnak, amennyi rosszat magadis elfogadsz másoktól -.
Erről már írtam a FÁMA 2008 című írásomban.
TENGERPICI 2017.02.08.



szabad_valasztas.jpg

mo_89-217.jpg

 

 

A demokrácia tízparancsolata! 2016.09.06.

A demokrácia az NÉPHATALOM!


1 Nem csak neked vannak jogaid!

2 Csak akkor élj a jogaiddal, ha teljesítetted kötelezettségeidet!

3 Ne csak parancsolgass, mutasd is meg, hogyan kell csinálni!

4 Ne vedd, örökkévalónak a pillanatnyi állapotot!

5 Nem maradsz büntetlen.

6 Kegyelem, azoknak jár, akik megtartják a parancsolatokat.

7 Ne vedd el, azt ami nem a tiéd!

8 Ne vádaskodj, ha nem ismered a részleteket!

9 Ne ígérj olyat, amit úgy sem tartasz be!

10 Ne legyél erőszakos, ha te sem szeretnéd, hogy veled is azok legyenek.

2016.09.06. TENGERPICI

 

Európa helyzete 2016.07.20.

Ki kell lépni a törvénytelen EU-ból és a törvénytelen NATO-ból, ha nem lesz ember léptékű törvényes változás! Az unió vezetői úgy is utálják a magyarokat, az USA-nak sem tetszik, hogy beszólnak neki, pedig nem az EU tagállama. Az USA-nak nem kellene beleszólni az EU életébe! De szokás szerint viszi fegyverrel a demokráciát, mint ahogyan vitte azt máshová is és azóta is dúl a polgárháború mindenütt utána. Mert úgy gondolja, minél nagyobb a háború, annál nagyobb lesz a haszna. Aki ezt az uniót és az USA pökhendi politikáját választja, az a háborút választja! El kellene már végre gondolkodni, hogy a szavak csak szavak maradnak, csak a tettek menthetik meg Európát a háborútól! Az USA és a menekült áradat miatt, a sok nyalógép háborúba sodorja, egész Európát és az Európában élő társadalmakat!  Ajánlom olvasásra a FÁMA 2008 című írásomat! Én szóltam!!!!!! TENGERPICI 2016.07.20.

EURÓPA JÖVŐJE ! 2016.06.27.

2016.06.27. 09:23

Európa jövője! 2016.06.27.
Ennek az uniónak nincs jövője, csupán csak ideológiai harc, amit igyekeznek gazdasági területre terelni. Amikor az ideológiai gazdaságpolitikát alkalmazzák a gazdaságpolitika helyett, ott mindég csak a társadalmakat alkotó állampolgárok járnak rosszul. Csupán a társadalom egy kis elenyésző ideológiai csoport, húz belőle hasznot. Miközben a társadalmakban nő a munkanélküliség és egyre inkább kiszolgáltatottá válnak azok a társadalmak, amelyek összetévesztik a gazdaságpolitikát az ideológiai politizálással.
Nagy-Britanniának továbbra is lehet szabad kereskedelmi kapcsolata az EU-val, annak ellenére, hogy politikailag nem akar részt venni az USA Német politikai diktatúrában.
Az egész színjáték a népszavazás körül az USA Német hatalmát hivatott erősíteni az unióban.. Amit az USA és a Német nem akar tudomást venni, mert továbbra is szeretne hatalmat gyakorolni az unióra. Ha most sem ismerik fel az unió tagállamainak az állampolgárai, hogy az unió jogilag megbukott és csak is kizárólag, az egész színjáték, csupán azért, hogy az USA-nak piaca legyen és ezért feláldozzák Európát, akkor nagyon vakok az állampolgárok. Egész Európára kiterjesztett nyomást vállalnak fel azok, akik nem látják a fától az erdőt! Miközben a jelenlegi megbukott uniót istenítik, Európa gyarmatosítását erőltetik az unió tagállamaira. Az ilyen unióra nincs szükség a XXI: században. Csatlakozni kell a Britekhez és új gazdasági csoportot kell létrehozni. Nem a tengerentúlra kellene nyalogatni. helyette, meg kellene alapítani az EURÁZSIAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉGET. Európa jövőjét, gazdaságilag és a tagállamai önállósága a meghatározó, az Európa és Ázsia gazdasági együttműködése határozza meg. Amit csupán csak gazdasági együttműködésre kell alapozni és nem az ideológiáknak kellene kiszolgáltatni a gazdaságot. A szabad kereskedelmet nem ideológiákra, hanem gazdasági, tagállami szabványokra kell alapozni. A jövő az EGK az EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG és nem az USA és a Német gazdasági gyarmatosítás és a népszavazások semmibevétele, különböző ideológiai önös érdekei miatt! TENGERPICI 2016.06.27.

 

Menekült ügy 2016. Május!
Egy kis felvilágosítás az állítólagosan szabadon választottaknak és az érdekistáknak, menekült ügyben!
Mi a francot hazudoznak a menekültekkel kapcsolatban? A menekültnek és azon állampolgároknak, ahová a menekültek menekülni akarnak?
A menekült olyan személy, aki származási vagy szokásos lakhelyének országán kívül van, mert faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai üldözés éri, vagy mert egy üldözött társadalmi csoport tagja.
Az ilyen személy, vagy személyek, menedékkérő személy vagy személyek, míg el nem ismeri menekültnek az állam, amelyhez fordul.
Nincs egyetlen személynek vagy személyeknek sem  joga vagy joguk arra, hogy romboljon vagy ne tartsák be, annak az állam a törvényeit ahová érkeznek!
Nem minősül menekültnek az a személy, vagy személyek csoportja, akik megélhetési szándékkal akarnak menekültek lenni! A  faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai üldözést a menekültnek kell igazolni! Nem értem az unió agyilag buggyantjait, hogy miért nem alkalmazzák az ENSZ egyezményt? 2011-ben az ENSZ tagállamainak száma a Földön 193 tagállam! Nem kellene kitalálgatni mindenféle agyilag buggyant dolgokat, csak azét kitalálni csupán csak azért, hogy a saját önös érdekeket tudják érvényesíteni! Az UNIÓ álljon a sarkára és tartsa be az egyezményeket, mert törvénytelen, öntörvényű közösséghez egyetlen normális ember sem akar tartozni! Bármennyire is nem tetszik ez az agyilag buggyant önös érdekeket képviselő állítólagosan szabadon választottaknak! Akit megválasztanak bármilyen képviseletre az ne akarja terrorizálni a választóit! Mert, ha a szabadon választott mást akar képviselni, akkor ne legyen képviselő, akár tetszik neki akár nem! Neki a választóit kell képviselni és nem a saját önös érdekeit! Ez vonatkozik minden állítólagosan megválasztottra, korra, nemre, fajra és hovatartozásra való tekintet nélkül! Akár tetszik neki akár nem!  A tisztességes és valóban menekültet befogadják, de az érdekista agresszív, öntörvényűeket, sehol nem látják szívesen, ezt nekik is tudomásul kell venni!
A kormány nem törvényalkotó, még a mai feudalizmusban sem! A törvényt a parlament hozza, a kormány csak rendeleteket alkot! Nem ártana ismerni az állam felépítését! De ez az egész csak arról szól, hogy Brüsszel ugyan nem dönthet, de a Magyar parlament mindenkor dönthet úgy, hogy befogadja a menekülteket! Itt nincs jogilag semmi különös dolog! A mindenkori Magyar parlament hoz döntést a betelepülésről és nem Brüsszel! Ez ennyire egyszerű! Nem a menekültekkel van a baj, hanem azzal, hogy nem kaphat egyetlen menekült sem több jogot mint az adott állam állampolgára! A munkát vállalni akaró meg nem menekült! A menekültnek meg az ENSZ egyezmény szerint is be kell tartani az adott állam törvényeit, ahová érkezik! Azért mert menekült nem lehet törvénysértő és nem lehet öntörvényű, ha az adott állam törvényei számára nem megfelelőek, akkor szabadon átmehet egy másik államba. A Schengen-i határ átlépésének meg megvannak az uniós egyezményei, az uniós tagállamokra kötelezően előírva! Brüsszel nem csak az ENSZ egyezményt, hanem a saját egyezményeit is megszegte, pedig az alapító okirata, amit 1949. június 14-én írtak alá, az gazdasági egyezmény és nem különböző érdekista ideológiák és dogmák szabad akaratának a tevékenysége! Ha valakik aláírnak egy egyezményt vagy megállapodást, és azt a másik öntörvényűen megszegi és még neki áll feljebb, az a törvénytelenség és a gusztustalanság netovábbja. Aki vagy akik még éltetik is, azok maguk is öntörvényűek és törvénytelenek! Ezt kellene már végre felfogni mindenkinek!!!!
2016.05.10. TENGERPICI

TUDTA??? 2016.04.24.

2016.04.24. 18:10

Tudta? Az IMF vezetők nem fizetnek adót a banki jövedelmük után. Tudta, hogy a IMF  központosít? Tudta, hogy a központosítás Marx elmélete? Tudta, hogy a kapitalizmus Marx elméletét akarja ráerőltetni a világra? Úgy, hogy a kiváltságosságban szenvedők adómentesen akarnak élni a jövedelmükből? Csupán csak azért mert ez már évtizedek óta így van. Tudta, hogy az IMF úgy ad kölcsönt, hogy megmondja mit kell eladnia? Tudta, hogy a bank kölcsön adása feljogosítja az IMF-et arra is, hogy beleszóljon a magánéletébe?  Tudta, hogy a banki kölcsön úgy működik, hogy adnak hitelt, de megmondják, hogy mit kell eladni a havernak olcsón? Tudta, hogy egyes személyek magukat kiváltságosnak nevezik ki és törvényen kívülieknek törvényesítik magukat? Tudja, hogy miért tart itt a világ? Tudta, hogy az állítólagosan szabadon választottaknak nincs munkaszerződésük?  Tudta, hogy az ön által megválasztott képviselő, csak önnek szab kötelezettségeket és az rá egyáltalán nem vonatkozik? Tudta, hogy az ön által megválasztott, nem önt hanem saját magát képviseli? Tudta, hogy a kiváltságosságos csak önnek hoz törvényeket, és ezek a törvények nem vonatkoznak sem a kiváltságosokra, sem a haveri környezeteikre? Tudta, hogy a megtermelt javakból azok kapnak a legkevesebbet, akik nem végeznek termelő munkát, csak élősködnek a megtermelt javakból! Tudta, hogy az uzsora kamatot már több száz évvel ezelőtt is büntették? Tudta, hogy a XXI. században az uzsora kamatot és az adó csalást azért nem büntetik, mert az ön által szabadon megválasztott szerint az nem törvénytelen, mert csak ők lehetnek törvényen kívüli kiváltságosok? Tudta, hogy a törvényhozókra nem vonatkozik a törvényesség, mert rájuk azért nem vonatkozhat a törvény, mert akkor nem tudják végezni a munkájukat, mert akadályozza őket a munkavégzésben? Tudta, hogy mind ezt azzal magyarázzák, hogy mind erre azért van szükség, hogy ne lehessen őket korrumpálni vagy megvesztegetni? Nem tudta????  2016.04.24 TENGERPICI

 tiszta_vilagot.gif

Demokráci és diktatúra!

A demokrácia görög eredetű szó, a démosz, a nép és kratein az uralom szavakból jött létre. Jelentése: népuralom. A demokrácia kormányzati forma, amelyben a hatalom gyakorlásában a nép minden tagja részt vesz, származásra, beosztásra, hovatartozásra való tekintet nélkül.
Ideológia és dogma mentes társadalmi forma. Törvényei: rövid, tömör, mindenki számára egyértelmű! A törvényalkotásban és annak elfogadásában a nép dönt és gyakorolja a hatalmat. Alapelve: Csak annyi rosszat másnak, amennyi rosszat magad is elfogadsz mástól.
Alkotmányos jogaiban minden egyén egyforma, korra, nemre, hovatartozásra, beosztásra való tekintet nélkül. Ahol nem az elmélet, hanem a gyakorlat az irányadó. Az effektív munkavégzés a gazdaság alapja, a gazdaság tartja fenn a társadalmat. Az egyén érdeke nem kerekedhet e társadalom, az adott nép érdekei fölé. A társadalmi gazdálkodás alapjaira helyezi a gazdaságosságot, az egyének együttműködésével. Az egyén szabadsága csak addig tart, ameddig azzal nem hoz vagy helyez más személyeket hátrányos helyzetbe, azzal nem veszélyezteti más egyének életét testi épségét.
Demokrácia és kommunizmus még nem volt egyetlen társadalomban sem.

Diktatúra:
A diktatúra a parancsuralom, olyan kormányzási formája, ahol az állami főhatalom gyakorlását, valamilyen ideológiai vagy dogmák által elképzelt valamilyen csoport irányítja a társadalmat. Tevékenysége nem a népakarat. Ilyen a képviseleti demokrácia, a parlamentáris rendszer demokrácia, a több párti parlamenti képviselet, a konzervatív gondolkodás is. Mivel a népnek csak a választás joga van biztosítva és a választottak szabadon hoznak törvényeket és tesznek intézkedéseket, ahol magukat kiváltságos elbírálás alá helyezik. Ideológiák és dogmák irányelveit kényszerítik a népre! Törvényeik nem egyértelműek, sajátos értelmezésben hoznak ítéleteket!

Ajánlom ölvasásra a FÁMA 2008 című írásomat és a vele kapcsolatos írásaimat a http.//velemenyek2.blog.hu és a http://velemenyekallsoszinten.blog.hu oldalon. TENGERPICI 2016-03-05.

 


A Magna Cartának semmi köze a demokráciához! 2016-01-18


A Magna Carta Libertatum a Nagy szabadságlevél. 1215. június 15-én Földnélküli János angol király által aláírt, a rendi jogokat biztosító szabadságlevél, az angol alkotmányfejlődés egyik legfontosabb állomása.

A különböző rendekre osztott társadalmi forma, önmagában a kiváltságosság megalapozására alapozott megkülönböztetés! Ami önmagában ellent mond a demokrácia alapjaival.

Mi az, hogy szabad ember? Ki vagy kik mondják meg, hogy ki vagy kik szabadok és ki vagy kik nem szabadok? Ki vagy kik határozzák meg az ország jogát?
A 63. cikkely egyértelműen biztosítja a kiváltságosság jogát! Tehát a demokráciában nem lehet senki kiváltságos, mert, ha kiváltságos akkor teljesen más jogok és kötelezettségek vonatkozhat a kiváltságosokra. Az általános törvényekkel szemben, akár törvényen kívüliek is lehetnek. Így biztosította az egyházak és bárók kiváltságosságát! Adott esetben törvényen kívüliségét és a sajátos önrendelkezését, valójában törvényesíti a diktátor megtestesítését. Akár egy személynek vagy egy adott csoport számára. Az elkövetőt nem sérthették meg, tehát ellene csak csupán vagyoni eljárást okozhattak, de a személy sértetlenségét biztosítani kellett! Valójában egyes kiváltságosságban szenvedők számára biztosította a Carta a kiváltságosságot, a törvényen kívüliséget! Demokráciában nem lehet kiváltságosság, A kiváltságosság a törvényen kívüliséget, az anarchiát és a diktatúrát hivatott törvényesíteni minden társadalomban, nem a demokráciát hivatott megtestesíteni vagy törvényesíteni.
A Magna Carta jogfelfogása, a kor szellemének megfelelően törvényesítette feudalizmust, se valójában semmi köze a demokráciához.

Sokan hasonlítják és összekeverik az 1222-ben II. András király által kiadott Aranybullával.
A Magna Chartát az egész világban a modern szabadságjogok alapköveként tisztelik.
Pedig a kiváltságosságot törvényesítő, törvényen kívüliséget biztosító, diktatúra megtestesítője és semmi köze a demokráciához! A demokrácia az NÉPHATALOM és nem a törvényesített kiváltságosságban szenvedők diktálása. A demokratikus gondolkodás alapja, hogy: - csak annyi rosszat okozz másoknak, amennyi rosszat magad is elfogadsz másoktól - !
Nem pedig a feudalizmusban bebiztosított kiváltságosság, fenn tartása és ráerőltetése a társadalomra!

" - Csak pár példa!
12. cikkely - az uralkodó hűbéreseinek egyetértése nélkül nem rendelheti el hadiadó és pajzspénz megfizetését
39. cikkely - szabad embert csak vele egyező státusúak ítélete alapján lehet elfogni, illetve javait lefoglalni
45. cikkely - királyi bíró és sheriff csak az ország jogát ismerő személy lehet
48. cikkely - a rossz szokások felülvizsgálatára grófságonként 12 lovagot kell választani
61. cikkely - a bárók jogot kaptak arra, hogy a Carta megsértése esetén lefoglalják a király várait, birtokait de a királyt személyében nem sérthették meg
A 63 cikkelyt tartalmazó Magna Carta Libertatum összességében biztosította az egyházi és világi bárók, valamint a városok jogait, kiváltságait személyi és vagyoni biztonságát. Rendelkezéseket tartalmazott továbbá a kereskedelem, a vám- és pénzügyek területén, elrendelte a súlyok és mértékek egységesítését. Egy 25 tagú bizottság volt hivatva arra, hogy a rendelkezéseket az uralkodóval betartassa.

A középkorban többször megújították és kivették a legradikálisabb, a király hatalmát korlátozó rendelkezéseket, így a 61.cikkelyt is. A legelterjedtebb az 1225-ös megújítás során született szöveg.

A király és a bárók közötti küzdelem azonban nem oldódott meg hosszú távra a Magna Cartával. A 61. cikkelyben megfogalmazott ellenállási jogra (ius resistendi, ius resistentiae) hivatkozva 1258-ban a Simon de Montfort, Leicester 6. grófja által vezetett bárói mozgalom az oxfordi províziók kibocsátására kényszerítette III. Henriket. Az Anglia első írott alkotmányának is tartott províziók egy tanácsra bízták a kormányzati hatalom ellenőrzését. A tanácsba 12 tagot a bárók, 12 tagot a király nevezett ki. A kiválasztott személyek még két személyt választhattak. Az így létrejött tanács felügyelte a miniszteri megbízásokat, a helyi közigazgatást, illetve a királyi várak őrzését. Az bárókkal szövetséges polgárságnak tett engedménynek tekinthető, hogy évente három alkalommal össze kellett hívni a parlamentet, amely a tanács tevékenységét felügyelte. A 24 tagú tanács 1259-ben kibocsátotta az ún. westminsteri províziókat, mely a királyi és földesúri bíróságok eljárásrendjét szabályozta, korlátozva ezek önkényét. A királyhoz hű bárói csoportok Glouchester grófjának vezetésével legyőzték Montfortot, a király pedig, hogy megnyerje a polgárságot 1265-ben összehívta a parlamentet (ún. mintaparlament). Montfort bukásával a "westminsteri províziókat" is hatályon kívül helyezték, azonban a parlament 1267-ben újra megerősítette azokat. - "

TENGERPICI 2016-01-18

DEMOKRÁCIA MINT NÉPHATALOM.


A néphatalom, mint alkotmányos alapjog.

Az alkotmányt népszavazás útján hagyja jóvá a társadalom szavazóképes állampolgárainak az összessége. Népszavazáson csak is kizárólag, az adott társadalom, az adott ország, földrajzilag határral határolt, állandó jelleggel  életvitelszerűen ott élő állampolgárok jogosultak az alkotmány megszavazásában!

A demokrácia minden ideológiától, dogmától mentes!
Ideológiai hovatartozás vagy bármilyen más érdekcsoport, nem láthat el képviseleti, törvényhozási szerepet! Az érdekcsoportok nem kerekedhetnek felül a társadalmi érdeken!
A társadalom gazdálkodási jogát nem lehet más érdekek fölé helyezni!
A társdalom alapvető szükségleteit biztosító tevékenységeket, nem lehet magán vállalkozásokra átruházni! Az adott társadalom, ország területe a társadalom közös osztatlan tulajdona!
Magán gazdaságra, magán vállalkozásra, tulajdon jogot nem lehet szerezni, csupán a társadalomtól bérelni lehet.
A társadalmi vagyon felügyeletét a mindenkori kormány a parlament felügyeletével kezeli!
A kormány és a parlament, valamint a törvényhozás, nem tulajdonosa a társadalmi közös tulajdonnak! Azt el nem adhatja, másokra tulajdon jogot át nem ruházhat!
A demokratikus gondolkodás alapja: - csak annyi rosszat okozz másnak, amennyi rosszat magad is elfogadsz másoktól - !!!

Az alkotmánynak meg kell határoznia az adott társadalomban azokat az egyértelmű alapjogokat, melyekkel a társadalom működését, annak gazdasági együttműködését, a szabad vélemény kinyilvánítását: „közízlésnek megfelelő hangnemben, illetve mások személyi szabadságát, testi épségét, tulajdonát tiszteletben tartása mellett” mindenki számára egyértelműen megfogalmazva.
Kötelezettséget kell vállalni minden szavazati joggal rendelkező személynek a társadalmi alapvető feladatok területén, tevékenységet vállalni. Ott a szabad véleményét kinyilvánítani.  Közvetlen vélemény kinyilvánítását a párbeszéd és a szabad egyéni választási alapfeladatát választás útján kinyilvánítani, és érvényesítési jogát gyakorolni.  

A szabad választási jogát jelöltje vagy mások által jelölt személyt megválasztani, vagy annak megválasztását elutasítani.

A választásra kijelölt személyek lehetnek: önjelöltek vagy olyan országhatáron belül született, ott állandó jelleggel ott életvitelét gyakorló 18. életévét betöltött személy, aki ép elmeállapotú, nem szenved kóros gyógyíthatatlan betegségben, erkölcsileg feddhetetlen, büntetlen elő élettel rendelkezik és képes felvállalni a megválasztott terület képviseletét kellő szakmai, és hivatástudattal képes ellátni a rábízott feladatokat. Képes saját önös érdekeit feladni a választói képviseletének érdekében. A szabadon választottnak a társadalom érdekeit és a választói érdekeit kell képviselni és nem a saját önös érdekeit vagy más ideológiák, dogmák önös érdekeit.








Önjelöltként kell megválasztani:

Az államfőt.

A miniszterelnököt és a szakági minisztereket.

A törvényhozásban résztvevő parlamenti képviselőket.

Az önjelölt képviselők négy, hat, nyolc, évenként lehessen újra választani, abban az esetben amennyiben választói azt szükségszerűnek tartják.

Ugyanakkor a választói bármikor visszahívhatják, megvonhatják tőle bizalmukat abban az esetben, ha nem képviseli választóit a választási ígéreteinek megfelelően: eltér választási ígéreteitől, feladatát, nem végzi kellő hivatástudattal, a fennálló változásokat nem beszéli meg választóival. Le kell mondania annak a választott személynek, aki: erkölcstelen kicsapongó életmódot folytat, más személyeket jogtalan előnyhöz juttat, hivatali hatáskörét túllépi.

Minden választott személyt fokozott büntetőjogi védelem illet meg, abban az esetben, ha választott kötelezettségét a jogi keretek között végzi. Ugyanakkor kötelezettsége az alkalmazott, demokratikus törvényeket minden területen tisztelettudóan betartani.

A választott személyek programját úgy kell írásba foglalni, hogy választói számára rövid, tömör, és mindenki számára egyértelmű legyen. A választott személy programját a választandó személynek ismertetnie kell választóival a választások megkezdése előtt kilencven nappal. Amit közzé kell tenni, hogy minden arra jogosult választó azt meg ismerhesse és tanulmányozhassa. A választók a különböző programokat szervezett program keretein belül is értékelhetik, elemezhetik, véleményezhetik alkotmányos alanyi jogon.

Választott személy nem lehet, aki: valamilyen politikai, gazdasági vagy bármely más érdekcsoportban már választott, jelölt tisztséget tölt be. A kettős érdek képviseletét nem szabad a demokratikus gondolkodás alapelvei szerint érvényesíteni, mivel az érdek ellenérdek a korrupcióhoz és kiváltságossághoz vezethet. Ebből adódik, hogy a különböző érdekcsoportok a választásokon, nem vehet részt. Így az érdekcsoportok önös érdekeinek kielégítése nem teszi lehetővé az önös érdekek megnyilvánulását.                     


Az államfőt és a miniszterelnököt külön személyi védelem illeti meg. Amelyet a kormányon belüli rendvédelemben illetékes miniszter közvetlen irányítása és felügyelete szervezése és irányítása alá kell helyezni.
 










A választott személyek tevékenységükért tiszteletdíjat kapnak.
A tiszteletdíj mértéke:
      
         Államfő esetében a minimálbér hatszorosa lehet.

         Miniszterelnök esetében a minimálbér hatszorosa lehet.
     
 
       Miniszterek esetében a minimálbér ötszöröse lehet.

          A törvényhozásban résztvevő parlamenti képviselők esetében a minimálbér négyszerese lehet.

A tiszteletdíj mértéke nem adókötelezett. A minimálbér mértékét a mindenkori átlag munkabér fele az-az 50%-a lehet. Munkabér a munkaidőben végzett munkáért járó bruttó juttatás. A munkaidő heti negyven munkaóra, az-az napi nyolc óra. A tiszteletdíjat és a kötetlen munkaidejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló esetében a munkaidő a szükséges munkának az elvégzéséhez szükséges idő, amely a munkavégzés jellegéből nem csoportosítható a konkrét munkakezdéshez.
    
Egyéb választott képviselők esetében a minimálbér háromszorosát lehet meghatározottnak tekinteni, a választottak munkabérének.
A munkabért adóköteles jövedelemnek kell számítani.  
Az olyan esetekben, amikor a választók meg vannak elégedve választott képviselőikkel nem szükségszerű a választásokat megtartani.

Minden olyan esetben, amikor a megválasztott személy visszahívását új választással kívánják megerősíteni, vagy új képviselőt kívánnak megválasztani, csak akkor lehetséges, amikor a választók ugyanolyan arányban, vagy többen kérik, mint amennyien azt megválasztották. Ezek az esetek a visszahívásra vonatkoznak. Amennyiben meghatározott választási ciklusokat határoznak meg a választási törvényben, akkor a választásokat a törvényben meghatározott ciklusoknak megfelelően kell végrehajtani.

Tiszteletdíj csak az államfőnek, miniszterelnöknek, a minisztereknek és a választott törvényhozásban résztvevő parlamenti képviselőnek lehet a fent leírtak alapján juttatni. Minden más esetben munkabért kell alkalmazni.

A választott személyek választási idejének lejártával, minden választottat csak az általános állampolgári védelem illeti meg!
 Az adózási szabályokat is beleértve.
 Általános adózási szabályok: - munkavállalóra és magán vállalkozásokra azonos szabályok vonatkoznak! Az általános forgalmi adó a társadalom tulajdona, az sem állampolgár, sem vállalkozó nem igényelheti vissza! A magán vállalkozásoknak valós személynek kell lenni a tulajdonosnak. A vállalkozásért és annak a törvényességi betartásáért, a vállalkozó mint tulajdonos jogilag felelős személy! Részvénytársaság esetében a részvényesek és a részvények által megbízott a felelős!



A munkabérek egységes értelmezését alkotmányosan kell meghatározni!
Az oktatási rendszernek megfelelően: szakképesítés nélküli, szakmunkás, szakérettségivel rendelkező szakmunkás, technikus, főiskolai végzettséggel rendelkező, egyetemmel rendelkező.
A végzettségek esetében, a megfelelő szak elvégzéséhez az oktatásban meghatározott időtartamban megszabott oktatási idő előtt szakmai szakirányú végzettséget nem lehet megszerezni. A különböző tanfolyamok, nem azonosak a szakmai végzettség betöltéséhez!
A bérezés:
 Szakképesítés: nélküli, a mindenkori minimálbér!
  Szakmunkás:   A minimálbér és  plusz annak a 60%-a, hatvan százaléka!              
   Szakérettségivel rendelkező szakmunkás: A minimálbér és plusz annak a 80%-a, nyolcvan százaléka!
   Technikus: A minimálbér és  plusz annak a 100%-a, száz  százaléka!

Főiskolai végzettség: A minimálbér és plusz annak a 150%-a százötven százaléka!
Egyetemi végzettséggel: A minimálbér és plusz annak a 250%-a kettőszáz ötven százaléka!
Ezen bér irányzatok csak is akkor értelmezhetőek, ha a munkavállaló vagy vállalkozó rendelkezik a munkavégzésnél a felsorolt szakmai szakirányú képzéssel. Az oktatási rendszernek az előírásai szerint.
Amennyiben a munkavállaló, nem rendelkezik a megfelelő oktatási rendszernek megfelelő képzéssel, úgy a szakképesítés nélküli besorolásban kell alkalmazni!

Az oktatási rendszer alapvető feltételei: - általános műveltségi szint, nyolc általános!
・    szakmunkás, a szakma elméleti és gyakorlati elsajátítása, oktatási idő három év!
・    Szakérettségi, szakmunkás és érettségi, oktatási idő négy plusz kettő év, összesen hat év!
・    technikus: a szakérettségi után két év gyakorlati idő után, szakmai elméleti és gyakorlati vizsga eredményes megtétele után. Képzési idő négy plusz kettő, plusz kettő. Összesen nyolc év!
・    
・    Főiskola: szakmai szakirányú képzés esetében három év! Akiknek nincs megfelelő középszintű szakma végzettségük, csak akkor menetnek felsőoktatásra, ha előtte megszerzik a szakmai középszintű végzettséget! Felsőoktatásban kötelező a szakmai felvételi, írásbeli és szóbeli felvételit kell tenni a jelentkezőknek és az írásbelin való megfelelés után lehet szóbelizni. Amennyiben az írásbeli felvételi nem sikeres, úgy a szóbeli felvételire már nem jelentkezhet a felvételiző.
・    
・    
・    
・    
・    Egyetem: az oktatási profiljának megfelelő szintfelmérő felvételi kötelező, a szakmai szakirányú képzéssel rendelkezőknek nem kell felvételizni, ha már szakmai szakirányú főiskolai végzettséggel rendelkeznek! Oktatási ideje a megfelelő szakmai szakiránynak megfelelően alakítják ki az oktatási intézmények, a parlamenttel egyeztetve!

Az oktatási rendszer minden területén alkalmazni kell az oktatásra felállított sorrendet és szabályokat! A művészeti és egyéb oktatási területeken is! A szakma tanulásának a tisztelete megkívánja, hogy a szakma alapos elsajátításához, minden oktatási mozzanatot végig kell tanulni mindenkinek! Így csak szakmai szakirányú végzettséggel lehet az oktatás létráján tovább jutni mindenkinek. Megszűnik a kiváltságosság és nem kerülnek szakmailag alulképzettek a megfelelő szakmai szakirányú oktatási intézményekbe!

Az oktatási képzés történhet nappali, levelező, esti képzéseken.
Általános iskolai képzésre, az adott tanév megkezdése előtt, a tárgy év május 31-éig a tanuló betöltötte a hatodik életévét! Csak akkor kezdheti meg a tanulmányait!

A tanév a tárgy év szeptember hónap első munkanapjától a következő év június hónap tizenötödik napjáig tart. Az oktatási anyagot úgy kell felosztani az óraszámokra a tankönyvben, hogy a tanév második felében ismétléssel kell foglalkozni! Új tananyagot az általános oktatásban nem kell oktatni! Az addig tanultak ismétlésével kell foglalkozni, valamint az addig tanultak, bővebb megismerésére kell fordítani.
Magán tanulók esetében kéthetenként értékelő dolgozatot kell íratni, ugyanakkor amikor a többi nappalis tanuló is teszi ugyan azt, ugyan abban az időben!
A sportolók vagy más művészeti tevékenységben elfoglalt tanuló, más egyeztetett időpontban is tehet felmérő vizsgát! Csak a tárgy tanév január hónapjának tizenötödik napjáig, megtegye a felmérő vizsgákat! Mivel a tárgy tanév huszadik napján le kell zárni a tanév első felét! A tanév második felét a tárgy tanév június hónap tizedikéig mindenkinek meg kell tenni az évzáró írásbeli és szóbeli vizsgáit. Azon általános iskolában tanuló diákok, akik valamilyen okból nem tudtak megfelelni az adott tanév vizsgáin, mert eredménytelen lett a felmérő dolgozatuk, azok tanévzárás után, július huszadika és augusztus tizenötödike között, a központilag kiadott időben és helyen, tehetnek ismételten záróvizsgát! Azok a tanulók, akik három vagy attól több tárgyból tettek eredménytelen záróvizsgát, osztályt kell ismételniük. Ezeken a vizsgákon csak az eredménytelen záróvizsgások vehetnek részt! Tankötelezettség hat éves kortól tizennyolc éves korig tart! Tizenkettő éves kortól már a tanuló is felelősségre vonható, ha indokolatlanul kimarad az oktatási rendszerből! A tanköteles gyermekek beíratásáért a szülő, az óvoda, a lakhely szerinti önkormányzat és az önkormányzat jegyzője is felelős!




Az oktatási rendszertől függően, hogy nappali, esti vagy levelező oktatásban vesz részt a hallgató, ugyan az a tananyag elsajátítása  kötelező! Ezért kell az egységes oktatási tananyag és az egységes tankönyv! A tankönyveket úgy kell elkészíteni, hogy a tanévnek megfelelően hetekre legyen osztva, így a hiányzó tanuló is önállóan tudja pótolni a tananyagot. Nyolcadik osztályban az összes tananyagot a tanév felére be kell fejezni! Mivel a felvételi vizsgákat  a tanév második felében kell megtenni, úgy, hogy a féléves eredménye is rajta lehessen a felvételi lapon.  

Szakmunkásképzésnél, középszintű képzéseknél, főiskoláknál, egyetemeknél az oktatási intézmények és a kormány által megbízott oktatásért felelős minisztérium, valamint a parlament közös egységes egyeztetések alapján működnek! Az elméleti és gyakorlati oktatások esetében is! Az oktatási intézmény alapító okiratában kell meghatározni, a szakmai szakirányú képzések menetét! A szakmai szakirányú képzésről szóló szakvizsgákat, csak abban az esetben lehet kiadni, ha a hallgató végig járta az oktatás idejét és megfelelt a záróvizsgán is! Nem lehet szakmai szakirányú képzést előbb vagy rövidebb idő alatt megszerezni, mint ahogyan az előzőekben meg lett határozva.



GAZDASÁG.


Társadalmi szempontból ketté kell választani a társadalmi és magángazdasági gazdálkodást.

Társadalmi, állami gazdálkodás előnyei társadalmi szempontból: az ország szükségleteinek tervezettebb, szervezettebb gazdálkodási tervezetsége.
Folyamatosabb kiszámíthatóbb munkalehetőség a munkavállalók szempontjából.
Stabilabb megélhetési lehetőség a munkavállaló számára.
A megtermelt javak újrafelosztása a szociális és gazdasági javak kiszámíthatóbbak.
A kollektivitás és a hivatástudatos munkavégzés kialakulásának jobb az érvényesülése.

Hátrányai: nem biztosít gyors meggazdagodást.


Magángazdaság előnyei: gyorsabb meggazdagodást lehet rövidebb idő alatt elérni.
Sajátos egyénenkénti munkaidő kialakítása személyre szabhatóbb könnyebben megvalósítható.

Hátrányai: társadalmi szempontból nem lehet nyomon követni a bevételek és kiadások valódiságát.
A megtermelt javaknak csak töredékét teszik a társadalom asztalára.
Felelőtlen rossz gazdálkodási tevékenységüket a társadalommal fizettetik meg.
A munkavállalók szempontjából nem tudnak és nem, is akarnak kiszámítható jövőképet biztosítani.
A kollektív szellem kialakítását csak kizárólag a saját önös érdekeik haszonszerzésének a gyarapítása miatt teszik.


Alapvetőségében szabadon választható mindenki számára a társadalmi igazságosság a fontosabb vagy az, hogy egyes kiváltságos személyek hasznára vagy a társadalom asztalára igyekeznek a megtermelt javakat juttatni.
 
Amit nem lehet felhasználni az újrafelosztásban. Gazdasági szempontból mindkét gazdálkodási formát alkalmazni kell. Az állami társadalmi gazdálkodás mellett szükség van a magángazdaságok működésére. Minden olyan esetekben, amelyek kiegészítik tevékenységükkel a társadalmi gazdálkodást. Ugyanakkor csak is kizárólag a munkavállalókra vonatkozó törvényességek, megtartását kell alkalmazni a magángazdaság eseteiben is. A magántulajdonban lévő pénzintézetek esetében a kölcsönkamatokat a betéti kamatok mértékéhez kell kötni. Amennyiben a betét után 5%-ot úgy a kölcsön után maximum 10%-ot lehessen kölcsönözni. A több féle futamidejű betétek és kamatok esetében a betéti kamatok átlaga lehet a kölcsönök kamatköltsége. Betéti kamatok: 3%, 5%, 8% eseteiben a betéti kamatok összege 16% így a kölcsönök maximális kamata csak 16% lehet, amely tartalmazza a kezelési költségeket is. A 10% vagy attól alacsonyabb kölcsönkamat esetében kettő ezrelék, kezelési költséget lehet felszámolni egyszeri alkalommal a kölcsön felvételekor. A magánbankok társadalmi támogatása esetén a támogatás összegnek megfelelően a társadalom részvényese kell, hogy legyen az összeg visszafizetéséig. A hitelek kiadásánál minden esetben fedezetet kell biztosítani a hitelfelvevőnek. Lakáshitelek esetében a hitel törlesztésének meghiúsulása esetén a hitelfizetésre képtelen ügyfélnek lakhatási lehetőséget kell biztosítani.
A lakhatási biztosítás esetében nem kell, hogy azonos komfortfokozatú legyen, mint a hitellel terhelt lakás volt. Más egyéb esetekben a hitelfedezet teljes egészében a pénzintézet tulajdonát képezheti, azzal a hitelező szabadon rendelkezhet a hitel fenn maradt költségeinek mértékéig.

Az állami pénzintézetek kamatoztatási és hitel ügyletei azonos feltételekkel kell, hogy működjön a magánpénzintézetekével.                 


Munkaadói hitelek folyósítása esetében a munkavállaló felé 2% hitelkamatot számíthatnak fel. Munkavállaló és munkavállaló között különbséget nem tehetnek, egyenlő elbírálást kell alkalmazni minden egyes dolgozóra. Ugyan ezeket kell alkalmazni a magángazdálkodás területén is, a munkavállalók és munkaadók esetében is. A munkaadói hitelfolyósítások kamatai a munkaadót illeti meg, az így megszerzett kamat a munkaadónak adómentes jövedelemnek kell, hogy számítson.



                                                                                                   43.
A munkaadói kölcsönök esetében kezelési költséget nem lehet felszámolni a munkaadónak. A munkaadói kölcsönök esetében a munkaadó csak akkor élhet a kölcsön fedezetére felajánlott vagyonra, ha a munkavállalónak munkát, jövedelmet biztosít, de a munkavállaló saját hibájából nem akarja teljesíteni a kölcsön visszafizetését. Lakásvásárlási kölcsön esetében a pénzintézetekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a munkaadó a munkavállalónak nem a munkavállaló hibájából szünteti meg a munkaviszonyát, úgy a munkavállalónak a kölcsönt nem kell visszafizetni. Amennyiben a munkavállaló hibájából szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya úgy a munkáltatói kölcsönt a munkavállalónak, vissza kell fizetni, a munkaadó részére. A munkaadó az általa folyósított kölcsönt nem fizetheti meg a munkavállaló helyett, még akkor sem, ha azt valamilyen elismerésként adná a munkavállalónak.

A kölcsönök visszafizetési kötelezettséget nem teljesítő adóssal szemben csak kizárólag jogi úton, feljelentés megtételével lehet érvényt szerezni. A magánúton történő érvényt szerzővel szemben önbíráskodás miatt felelősségre kell vonni, és az okozott kárt is meg kell téríteni az önbíráskodónak.   


Kölcsönadásnál és hitelfelvételnél mindkét fél adatait, a felvett kölcsön összegét, a kamat, számszerű százalékát, törlesztés heti havi, éves törlesztő részletek összegét, a törlesztés kezdetének dátumát, az esedékes törlesztések teljesítési határidejét, a törlesztés utolsó teljesítési határidejét, az utolsó törlesztő részlet határidejét.
A hitel visszafizetés formája történhet: postacsekken, banki átutaláson, vagy munkabér levonással. A munkaadói kölcsön esetében a munkaadó a munkabérből levonhatja a kölcsön esedékes összegét a munkabérből, ilyen esetben a bérlapon fel kell tüntetni a levont összeg nagyságát, mert az így levont összeg nem lesz adóköteles, csak a munkabér fennmaradt része. A szerződés csak akkor érvényes, ha a szerződést közjegyző az ellenjegyezte, pecsétjével, aláírásával azt ellátta és dátumozta, év, hónap, nap és a település nevének feltüntetésével látta el. Az ellenjegyzés költségét a hitelfelvevőnek kell fizetni, amelynek mértéke a felvett hitel egy ezreléke, de nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 10%-a. Az ellenjegyzést, mint a pénzintézeti, mint a munkaadói hiteleknél, kölcsönöknél kötelező alkalmazni. Az ellenjegyzés nélküli hitel, vagy kölcsönszerződés nem minősíthető szerződésnek, ezért semmisnek kell tekinteni.

                                                                                                   44.  
Infláció kezelése a kölcsönök és hitelek esetében: az adott ország pénznemének megfelelően a kölcsönadónak és a kölcsön felvevőjének, valamint a hitelezőnek és a hitelfelvevőjének közösen kell viselni az infláció mértékét, 50-50%-ban. A közjegyzői ellenjegyzés mértékére nem alkalmazható, mivel annak a mindenkori minimálbér az alapja.


JÖVEDELMEK ÉS ADÓZÁSI MÉRTÉKEIK.


Munkabér eseteiben:

Munkabér a végzett munkáért járó juttatás, amely az alapbér, a délutáni pótlék 14 órától 22 óráig, az éjszakai pótlék 22 órától 06 óráig, ügyeleti pótlék, készenléti pótlék, munkabéren kívüli juttatások.


MINIMÁLBÉR: a mindenkori társadalmi átlag munkabér 50%-a.
           
Adókötelezettségi része. munkavállaló részéről: 2% kettő százalék.
Munkaadó részéről: 3% három százalék.


ALAPBÉR: a munkaszerződésben meghatározott munkavégzésért járó bér. Amely nem tartalmazza a pótlékokat és a munkabéren kívüli juttatásokat. Adóköteles.

DÉLUTÁNI ÉS ÉJSZAKAI PÓTLÉK:  Olyan folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalók esetében kell fizetni, ahol a munkaidőrendszerből adódóan a munkavállaló munkaideje és heti szabad illetve pihenőnapja a munkaidőrendszerből adódóan folyamatos periódusokban követi egymást. Mint például 24 óra munkaidő 48 óra pihenőidő, 24 óra munkaidő 72 óra pihenőidő.  Ahol a heti pihenőnap, illetve a heti szabadnap, nem a szombati vay vasárnapra esik, valamint a fizetett ünnepek is munkavégzés kötelezettek, ha a munkaidő rendszerből adódóan a munkavállalónak munkát kell végezni-e a folyamatos rendszer miatt. Ilyen esetben is köteles a munkaadó havonta egy szombat vasárnap együttes kiadására.
Mértéke az alapbér 30%-a. Adóköteles.
          Azokon a munkaterületeken, ahol három műszakban dolgoznak, de a heti munkaidő hétfőtől péntekig tart és a munkavállalók hetes váltásban dolgoznak, csak éjszakai pótlék fizethető!
          Mértéke az alapbér órabérének a 20%-a, húsz százaléka.
 
ÜGYELETI PÓTLÉK: Olyan munkavállalók részére adható, ahol a munkaidőn túl a munkaszerződésben meghatározott helyen és ideig ügyeleti készenlétet lát el a dolgozó, és a megjelölt helyet nem hagyhatja felügyelet nélkül.
Mértéke az alapbér 10%-a. alkalmanként. Egyszeri alkalom folyamatosan nem lehet több, napi hat munkaóránál. A napi hat óránál rövidebb idő esetében a 10% egy hatod részét kell óránként számolni. Minden megkezdet óra egész órának, számít az elszámolás alkalmazása szerint. Adóköteles.


KÉSZENLÉTI PÓTLÉK:  Olyan munkavállaló, magánvállalkozó eseteiben lehet alkalmazni, amikor a heti, vagy havi munkaidőn túl a munkahelyen, telephelyen munkavégzés nélkül készenléti állapotban munkára vár. A munkahelyet, telephelyet csak kizárólag munkavégzés céljából hagyhatja el. Abban az esetben, ha a munka másképpen nem végezhető el. Kiszállási díjazás ilyen esetben nem számolható fel, az esetleges munkavégzésnél.
Mértéke: az alapbér osztva a havi kötelező munkaidő óraszámával, és az egy órára eső óránkénti bért kell óránként alkalmazni az elszámolásnál. Az-az az alapbér egy órára eső része az órabér. Itt nem vonatkozik a minden, megkezdet óra elszámolása. A készenléti időt előre egész órákban kell meghatározni. Magánvállalkozók esetében a vállalkozás bejelentésénél kell meghatározni. Adóköteles.


MUNKABÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK:  Előre meghatározott értékben minden dolgozónak kivétel nélkül, egyforma értékű juttatást adhat a munkaadó, a munkavállalónak. Csak is kizárólag, akkor alkalmazhatja a munkaadó, ha minden alkalmazottjának kivétel nélkül tudja biztosítani. A részmunkaidős alkalmazottaknak a részmunkaidő munkaidejének megfelelően kell alkalmazni.
Mértéke: a munkaadó elhatározása szerint.
A minimálbér összegéig adómentes, fölötte a munkaadó és a munkavállaló részéről is adózott jövedelemként kell elszámolni.

            Egyé pótlékok és túlórák: Túlmunkavégzés munkanapokon, hétfőtől péntekig, az alapbér alapórabérének az óránkénti díjának a 20%-a, húsz százaléka. Szabadnapon, sz az szombaton az alapbér alapórabérének az óránkénti díjának az 50%-a, ötven százaléka. Pihenőnapon az az vasárnap az alapbér alapórabérének az óránkénti díjának a 100%-a, száz százaléka.

MUNKABÉR:  Az alapbér és a pótlékok összessége.


A munkabér emelésének egységes és nem százalékos emelésének a megvalósítása, kizárja a bérfeszültséget és az egyes bérrendszerek egységesítése normalizálja a bérek egyenes irányítását. A munkabérek nem százalékos, hanem összegszerű emelése az adott mindenkori minimálbér emelésének az összegszerű emelését kell alkalmazni.
A minimálbér emelésének az összegével megegyezően emelkednek az alapbérek. A százalékos béralap emelés nem arányosítja a termelésben végzettek munkájának az arányát! Mivel a százalékos emelés az egyik alapbérnél az összegszerű emelése messze elmarad a valós, hatékony termelési arányosságtól. Mivel a különböző beosztásokban, különböző alapbérek vannak meghatározva, így a megtermelt javak elosztása nem egyenesen arányos, ha százalékolva van az alapbér emelése. Ha az alap bér összege X- egység akkor az összes alapbér csak X egységgel emelkedhet. Amíg a százalékosnál a minimálbér 5%-al emelkedik, addig a magasabb alapbérben részesülők valójában a  minimálbér 5%-ának a többszörösét kapják. Ami a társadalmi és gazdasági igazságossággal ellent mond, mivel a magasabb beosztásban lévőknek, összegszerűen irreális összeggel emelkedik a munkabér alapja. A tiszteletdíjak esetében is csak a minimálbér emelésének az összegével emelkedhet összegszerűen a tiszteletdíja. A nyugdíjak emelésénél is az összegszerű emelés a reális. A nyugdíj személyre szabottan van meghatározva, majd a további emeléseknél is azonos összeggel kell emelni a nyugdíjakat. Így nem lesz irreálisan más az emelések összege mint a százalékos meghatározásnál.

Nyugdíj mint állampolgári járandóság!

A nyugdíjba vonulás alkotmányosan meghatározott szolgálati idő, mint munkaviszony megállapítását egységesíteni kell. Nem lehet állampolgár és állampolgár között különbséget tenni, nő és férfi között . A korengedményes szolgálati időknél az adminisztratív vagy irodai dolgozók korengedménye ne legyen engedélyezett. Korengedményre az adott munkakörben munkát végző személy lehet csak jogosult. Az adott munkakörben effektíve munkát végzők lehetnek jogosultak. Nyugellátásban részesülő állampolgár csak akkor kaphat nyugdíjat, ha választ a nyugdíj kor elérésénél, hogy dolgozik vagy nyugdíjas. Azok a nyugdíjasok akik továbbra is dolgozni akarnak, munkaviszonyban akarnak állni, akár vállalkozóként is, nyugellátását addig kell szüneteltetni amíg a munkavégzést folytat. Egyszerre nyugdíjat és munkabért nem kaphat. A tiszteletdíj esetében is ugyan azt kell alkalmazni, ha az állampolgár olyan tevékenységet folytat, amiért tiszteletdíjat kap, akkor a nyugdíját szüneteltetni kell addig amíg a tiszteletdíjas tevékenységét folytatja!

Különböző ideológiai vagy más érdekcsoportok, alapítványok társadalmi támogatottsága!
A társadalmi támogatottság a különböző érdekcsoportok esetében, mint pártok, egyházak, alapítványok, civil szervezetek támogatása társadalmilag nem indokolt. Mivel az ilyen jellegű tevékenységeket folytató egységek, szervezetek nem közvetlen a társadalom alapfeltételei, csupán saját önös érdekcsoportjuk hatalmi érvényesítésekre használt társadalmi támogatásban részesülve, sok esetben nem a társadalmi igazságosságot képviselik, csupán csak a saját csoport érdeküket.
Az egyházaknak el kell dönteni, hogy a társadalommal együtt vagy a társadalom mellett akarnak-e tevékenykedni. Mivel a népakaratot sem ideológia sem dogma sem gazdasági önös érdek nem írhatja felül. A demokratikus gondolkodásba nem fér bele a kiváltságosság érvényesítése, mert az diktatúra és nem demokrácia. Mivel a kiváltságosság az anarchia és a diktatúra melegágya, ami a korrupciót hivatott kiszélesíteni és érvényre juttatni, sok esetben még törvényesíteni is, az adott éppen ügyeletes hatalom számára.

TENGERPICI  2016-01-07

 

 

Napjaink dilemmája.

Meddig terjed a politikus hatalma a társadalom felett?

Kerítés szó fogalma: 1862 óta alkalmazott meghatározás, ha fából, fémből, földből, dróthálóból, vékony falból létrehozott fal, sövény, palánkból létrehozott építmény. Amely egy föld területet tesz zárt résszé vagy azzal elhatárol, területet vagy építményt.

Az unióban egyetlen megállapodás sem tiltja, hogy bármelyik társadalom ne keríthesse le a saját társadalma, saját országa határát. Csupán csak a szabad határátkelést kell biztosítania a tagállamok között, az uniós állampolgárok számára. A szabad mozgást, a határátkelőkön való biztosítás esetében, teljes mértékben kielégíti az állampolgárok számára a tagállamok közötti szabad mozgást.

Mert, akkor a szabad mozgás, egyik tagállamból a másikba való átjáráshoz biztosítva van. Sehol olyan egyezmény nincs életben, konkrét utalással, hogy az államhatár bármely pontján köteles bármely tagállam az átjárást biztosítani. Ugyanakkor utal arra, hogy a határon való átkelésnél rendelkeznie kell az előírt okmányokkal. Mert az ellenőrizhetik. Nem uniós tagállamok állampolgáraira más kötelezettségek vonatkoznak. Valamint a Menekültekre is más szabályok érvényesek. Mint:

" - Az ENSZ 1951-es menekültügyi egyezménye értelmében, menekült az a személy, aki - faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződése miatt, üldözéstől való megalapozott félelme miatt, az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik és nem tudja, vagy félelmében nem kívánja származási országának védelmét igénybe venni. -" !!!

Na ezek közé melyik menekültet lehet sorolni??? Az elvándorlás nem illik az ENSZ egyezményére!!! De az sem, hogy tiltott határátlépő legyen vagy megrongálja a határzárat vagy bármilyen létesítményt. Nem is dobálhatja kövekkel a járműveket!!! Ne akarjuk szándékosan félrevezetni az állampolgárokat.

 

MENEKÜLT VAGY MENEDÉKET KÉRŐ ???

 

A dublini egyezmény fő célja, hogy megakadályozza a kérelmező számára, hogy több tagállamban is beadhasson kérelmet.

 

A dublini egyezményt Írországban, Dublinban 1990. június 15-én írták alá és 1997. szeptember 1-jén lépett hatályba. Az első aláírók: Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság, 1997. október 1-jén Ausztria és Svédország írta alá!. 1998. január 1-jén Finnország területén is életbe lépett. Ma már a szerződés egyes Unión kívüli országra is kiterjedt. Mint Norvégia és Izland. Svájc is aláírta 2005. június 5-én. A rendelet 2008. december 12-én lépett életbe.

A dublini rendelet a harmadik ország állampolgára vonatkozik. A tagállamhoz benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálását teszi lehetővé. A tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályokról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet rendelkezik. Nevezik Dublin II rendeletnek vagy dublini egyezménynek is. Az európai unió egyik jogszabálya volt. Amely meghatározza a tagállam felelősségét, a menedékkérelem elbírálásában. Az európai unión belül. A dublini rendeletből és az EURODAC rendeletből áll. Amivel létrehoztak egy európai szintű ujjlenyomat adatbázist is. Az EU területére illegálisan belépők számára. A rendelet célja, hogy gyorsan meghatározza, a tagállam felelősségét a menedékkérésben. A tagállamba való irányításról. A felelős ÁLTALÁBAN az a tagállam, ahol a menedékkérő belépett az EU területére. Konkrét állásfoglalással a rendelet nem foglalkozik. A dublini egyezmény fő célja volt megakadályozni, hogy egy kérelmező több tagállamban is benyújtson kérelmet. Mivel az az ország a felelős a kérelem elbírálásában, ahova a menedéket kérő először megérkezett. Az első megérkezést a regisztrációtól teszik függővé. Ha valamelyik tagállam nem regisztrálja a menedéket kérőt, akkor az a felelős ahol először lesz a menedéket kérő regisztrálva. Így a rafinált tagállamok a tisztességes tagállamokra terelhetik át a felelősséget. Pontosan ezért. Értelmezése nyitott és zavarokat okozhat a rendelet értelmezésében. Mindég a sumák jár jól megfogalmazásában lehet gondolkodni, ami azt jelenti, ha nem regisztrálják a menekülteket, ahol először beléptek és nem végzik el a beléptetést, akkor a következő tagállamot lehet felelőssé tenni ahol regisztrálva lett. Miközben az egységes unió, nem egységes az unió külső határvédelemben.

 

 

01.

 

 

Azt is lepasszolják az éppen sz unió szélére eső országra. Ami szerintők a dublini rendelet szerint teljesen jogszerű. Olyan mint a kész átverő show műsor, tanulj meg hazudni és húzd ki magad a kötelezettség alól és jogilag te leszel az unió frankó állama. Felismerték a rendelet agyilag buggyantságát és alkalmatlanságát. Így 2008. december 3-án az Európai Bizottság kiegészítéséket javasolt a dublini rendelethez. Az új javaslatot 2013 júniusában fogadták el. A következő megfogalmazással: - az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a hatályba lépésével a régi dublini rendelet hatályát vesztette. !!!!!

MARADT A 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet mint RENDELET lett helyette! Jelenleg ez van érvényben.

Majd ezt megfejelte a bizottság 118/2014/EU végrehajtási rendelete 2014 január 30 a harmadik ország állampolgára vonatkozó menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontokat és eljárási szabályokat. A megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1560/2003/EK rendelet módosításáról szóló rendelkezéseket is szeretik beleértelmezni, olyan formában, hogy az egységes áttekintést is alkalmazzák. Itt a nesze semmi fogd meg jól, mert a 604/2013/EU rendeletet sem tudták egyértelműen megfogalmazni. 2014-ben tettek hozzá / végrehajtási utasítás helyett / egy végrehajtási rendeletet. Amivel még jobban összekutyulták a rendeletek egyértelműségét. Valójában ahány jogértelmező annyiféle értelmezés lehet és mindegyik jogszerű is lehet. Attól függ, hogy ki mondja kinek. Ki a kiváltságosabb a másiknál és ki mondja meg vagy határozza meg, hogy ki lehet a kiváltságos vagy éppen a kiváltságosnál is kiváltságosabb. de nem ez az első és egyetlen agyilag buggyan rendelkezése az EU-nak. Hát így röviden a bevándorlástól és arról, hogy valóban kinek mi is a feladata. De, ha jól tud sumákolni, akkor minden a legnagyobb rendben és jogilag teljesen tiszta!!! Ennyit az európai parlamenti tanácsi rendelet megalkotóiról.

 

Egy kis kiegészítés:

Az ENSZ 1951-es menekültügyi egyezménye értelmében a menekült sokkal szűkebben értelmezett ! Az a személy, aki - faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződése miatt, üldözéstől való megalapozott félelme miatt, az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik és nem tudja, vagy félelmében nem kívánja származási országának védelmét igénybe venni.

 

Manapság az EU-ban megszokott értelmezés, a menekült és a menedékkérő értelmezése.

Menekült:

A menekült olyan személy, aki származási vagy szokásos lakhelyének országán kívül van. Mert faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai üldözés éri. Mert egy üldözött társadalmi csoport tagja.

 

Menedéket kérő:

Az a személy a menedékkérő, akinek még nem ismerték el az adott államban a kérelmét, amelyikhez fordul.

 

Ezek után mindenki döntse el, hogy az általa választott képviselő kit és mit képvisel. Van-e helye olyan képviselőnek a képviseletben akit nem közvetlen választottak meg. Csak mint valamelyik önös érdekeket képviselő csoport tagjaként került be a képviseletbe. A demokráciában nem a tudat formálása, hanem a tudat fejlesztése az elsődleges dolog. A demokráciában a törvények rövidek tömörek és mindenki számára egyértelműeknek kell lenni-e. Mert a demokrácia az NÉPHATALOM és nem egyes ideológiák, dogmák vagy valamilyen érdekcsoportok akaratának a megnyilvánulása.

 

Sokan hivatkoznak emberi jogokra, az emberi jog valóban alkalmazható a menekültre is, de nem lehet nagyobb joga mint mindenki másnak akik ott életvitelszerűen élnek az adott társadalomban.

A befogadás az adott állam hatásköre, hogy milyen minősítésben és mennyi időre fogadja be. Amennyiben az adott menekültnek, megszűnik az adott helyen a fennálló menekülési ok, akkor a befogadó társadalom, mondhatja, hogy a menedéket kérő esetében továbbá, az általa hivatkozott ok nem áll fent és így vissza kell menni-e az adott menekülési helyre. Semmilyen egyezményt nem sért az adott befogadó állam, társadalom.

Ugyanakkor a regisztrálást sem konkretizálja az uniós egyezmény. Mivel semmilyen megállapodás nincs egyetlen tagállamra vonatkozóan, abban az esetben, ha az adott tagállam a schengeni egyezmény szerint, ugyan a határon van mint tagállam, de az illető menedékkérő már járt más uniós tagállamban és ott nem regisztrálták, akkor újra kell regisztrálni. A jogalkotók és a jogot elfogadó politikusok, alkalmatlanok a jogalkotásra és a jog értelmezésére.

 

 

02.

 

 

A társadalmakban élő állampolgárok, nem felelősek a politikusok és a használhatatlan jogszabályok miatt. Amikor egy állítólagosan szabadon választott saját hatáskörében hoz döntést a társadalom beleegyezése nélkül, ami valójában az egész társadalmat érinti, az nem képviseli a választóit, hanem valami, valaki más érdekeit vagy a saját önös érdekét képviseli. A társadalomnak joga és kötelezettsége eltávolítani a hatalomból az illető vagy illetők csoportját a hatalomból és semmissé tekinteni a megállapodását. A menekülteket csalogató Német kancellár asszony 2015-ben nem a saját társadalmát a saját társadalmi akaratát képviselte amikor a menekülteket felkérte és biztatta, hogy szabadon befogadja az általa megnevezett menekülteket, mivel semmilyen bizonyítékkal nincs alátámasztva, hogy az adott menekült valóban az akinek vallja magát. Az általa befogadott menekülteket, nem terelheti más tagállamok területére, mivel Ő hívta be a saját területére a menekülteket.

 

 

Ugyanakkor egyetlen politikus sem mondhatja egyetlen társadalomnak sem, hogy mit tegyen a másik társadalomban élő állampolgár. De egyetlen társadalom sem mondhatja a másik társadalomnak, hogy majd meghatározza a jogait és kötelezettségeit, mert az diktatúra. Diktátorokra viszont nincs szükség egyetlen emberléptékű normális társadalomban sem. Mivel a választása csak a választóinak a képviseletére terjed ki. Másokat akik nem választották meg megkérdezhet, hogy akarnak-e az Ő által képviselt dolgok mellé csatlakozni vagy sem, de semmi esetre sem utasíthatja vagy terrorizálhatja azért mert azok mást akarnak.

Az egész európai kvótarendszer egy agyrém, becsalogatjuk az adott társadalomba a menekülteket, majd utána szétosztjuk. Ez társadalmi igazságosság szempontjából elfogadhatatlan. Mert ez nem más mint kiváltságosság, a kiváltságosság egyáltalán nem demokratikus gondolkodás. Így nem lehet elnyomni a társadalmi vélemény nyilvánítást sem, mivel az diktatúra és a politikusok képviseletet látnak el, az adott társadalom képviseletét és nem a saját önös érdekeik érvényesítésére lettek megválasztva. Ha képtelen a társadalmi igazságosságot képviselni, akkor semmi helyük a képviseletben. A saját társadalom megvédésében, határait kerítéssel, betonfallal védő egyetlen társadalom politikusa sem akarja meghatározni a másik társadalomnak, hogy hogyan védje a határait. Mert az nemkívánatos diktatúra minden emberléptékű társadalomban. A XXI. században el kell távolítani minden olyan politikust és gazdasági pénzembert, aki a mások társadalmában diktátorként akarnak cselekedni, az állítólagos hatalmuk miatt, ugyanakkor azért mert valakinek nagyobb a vagyona még nem jogosítja fel arra, hogy másokat terrorizáljon és diktátorként viselkedjen más társadalmakkal szemben, de a saját társadalmában sem megengedett a diktátor szerep játéka.

 

TENGERPICI

 

2015.10. 30.

 


 Amit összekevernek és rosszul értelmeznek, bal vagy jobb?

Baloldal

A baloldal politikai jellemzője, hogy nagy súlyt fektet a társadalmi egyenlőség érvényre juttatására. Karl Marx Német filozófus megírt művére a Kommunista Kiáltványra teszi az alapjait. Ahol a legfőbb érték az ember és nem a vagyon.

Jobboldal

A  jobboldal a baloldali felfogás ellentéte. A 18. századi Francia parlamenti ülésrendből ered. A  szabadpiac és a kapitalizmus híve. Ahol a vagyon a legfőbb érték és nem az ember.

A két kifejezés értelmezésénél napjainkban minden történelmi előzmény ellenére, nagyon gyakran keveredik össze a két oldal értelmezése.
Baloldali pártok néha jobboldali irányvonalakat követnek, ugyanakkor néha előfordul fordítva is, hogy a jobboldali pártok baloldali irányzatokat képviselnek. A jobb és baloldal értelmezését, nem lehet konkrét pártokra értelmezni.

 A baloldal nagyobb hangsúlyt fektet a társadalmi egyenlőség érvényesítésére,  juttatására, és az általános jogokon, alapuló személyes érdekekre. A baloldali irányzatok támogatják a nagyobb állami szerepvállalást, és az egyenlőségre törekvést. A politikában a baloldal a társadalmi egyenlőség szorgalmazója, a szemlélet egységesítésére való tekintettben. A mérsékelt baloldal uralkodó irányzatra törekszik és nem a társadalmi egyenlőségre.  

 A jobboldal a hagyomány és a tekintély elvűségből indul ki, szemléletét a vagyonosodás, a vallási alapon nyugvó társadalmi egyenlőtlenség kialakítása jellemzi. A gazdaság területén az állam minimális szerepvállalását hirdeti. A szabadpiacra, a szabad versenyre és az egyén öngondoskodására épít. Miközben elfogadja a nagyobb társadalmi különbségeket. A magántulajdon elsőbbségét és az egyén felelősségét vallja. Miközben a társadalmi igazságtalanságot a kiváltságosságot helyezi előtérbe. A társadalomban a társadalmi tulajdont a társadalom csekély létszáma, kisajátítja saját tulajdonának és a társadalom nagyobb részétől elveszi a közös társadalmi lehetőségeket. A többség a saját társadalmában, a saját hazájában, másodrendű állampolgárrá és vagyontalanná válik.

Mint látszik egyik sem a demokrácia híve. Mert a demokrácia az néphatalom és nem ideológiák és dogmák hatalmaskodása a társadalom felett. Mert mind két esetben, a társadalom egy bizonyos kisebb csoportja akarja meghatározni a a társadalomnak, hogy neki mi a jó. Mivel csak is kizárólag a saját önös nézeteit, érdekeit hivatott képviselni.

2015. 10. 22.  TENGERPICI

A különböző ideológiák és dogmák képviselői alkotmányos jogrendet sértenek meg. Miért??? Ki vagy kik hatalmazták fel az alkotmányos és alaptörvényes rend megsértésére, a kiváltságosságban szenvedőket???

Magyarország alkotmányos jogrendje, mint alkotmány és mint alaptörvény, a magyar tulajdon jogról.

1949. évi XX. törvény

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

II. FEJEZET

4. § (1) A Magyar Népköztársaságban a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az állam, a közületek vagy szövetkezetek tulajdonában van. Termelési eszközök magántulajdonban is lehetnek.

6. § Az egész nép vagyonaként az állam és a közületek tulajdona: a föld méhének kincsei, az erdők, a vizek, a természeti erőforrások, a bányák, a jelentős ipari üzemek, a közlekedési eszközök - vasút, szárazföldi, vízi- és légi utak -, a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélő, a rádió, az állam által szervezett mezőgazdasági üzemek: állami gazdaságok, gépállomások, öntözőművek stb. Az állam vállalatai látják el a külkereskedelmet, valamint a nagykereskedelmet; az állam irányítja az egész kereskedelmi forgalmat.

1972. évi I. törvény

az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről.

I. Fejezet

A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje.

8. § (1) Az állami tulajdon az egész nép vagyona.


1989. évi XXXI. törvény

az Alkotmány módosításáról-

„I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § Magyarország: köztársaság.

2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek.

(2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.

(3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.

 8. §   (2) Alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat kizárólag alkotmányerejű törvény állapíthat meg.

14. § Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát.


„XII. fejezet

Alapvető jogok és kötelességek.

 57. §   (5) A Magyar Köztársaságban a törvényekben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti.


„XIV. fejezet

A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei.

37. § Az Alkotmány 77. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok a társadalom valamennyi szervezetére, minden állami szervre és állampolgárra egyaránt kötelezőek.”


Magyarország Alaptörvénye, - korábban Alkotmánya - a magyar jog legfelsőbb szintű jogforrása, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba.


Magyarország Alaptörvénye.

O) cikk

Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.
P) cikk

(1) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

(2) A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1) bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.


Tehát az örökösök beleegyezése nélkül egyetlen kormány sem adhatja el tulajdonként az örökösök tulajdonát! Az örökösöknek egyenként kell nyilatkozni, hogy az örökségével mit kíván tenni! A mindenkori kormány csak kezelője az örökösök tulajdonának és nem a tulajdonosa vagy az örököse!  Az örökség megvédése az állam és  mindenki kötelezettsége.
Tehát, 1989 után eladott tulajdon, minden alkotmányos rend elleni bűntett. Mert a több párti parlament nem tulajdonosé és nem örököse a nép a nemzet tulajdonának. A tulajdonosok és az örökösök hozzájárulása nélkül adták, vették, a nép a nemzet tulajdonát. Ezért az alkotmányos rend értelmében, az eltelt idő alatt, 1989 től, még az alaptörvény értelmében is megsértették a tulajdon és az örökös jogait. Az egész rendszer illegitim, bármely alkotmányos rend, vagy alaptörvényben leírtak alapján. Az alkotmánnyal és az alaptörvénnyel ellentétes törvény és rendeletet nem lehet alkalmazni, mert az alkotmány és alaptörvény ellenes. Az alkotmányos rend, vagy az alaptörvényes rend megsértése bűncselekmény a fent álló alkotmányos vagy alaptörvényes renddel szemben!!!  Jogállamban a törvényességet be kell tartani, korra, fajra, beosztásra, hovatartozásra való tekintet nélkül!!! A különböző ideológiák és dogmák képviselői alkotmányos jogrendet sértenek meg.  

2105. 10. 06.    TENGERPICI

MENEKÜLNEK 2015 !

2015.09.24. 14:04

  Csak egy két érdekes megjegyzés, az előttünk álló átalakulásról, dióhéjban!

Manapság sokan foglalkoznak a menekült áradattal. Önmagában semmi problémám  azokkal a kik a jobb élet reményében vándorlásra a jobb életért útnak indulnak-
Nézzük a liberális és azok gondolkodását a kik egyetértenek azzal, hogy kell a munkaerő. Valójában nem ismerik vagy nem is akarják ismerni a saját országuk, közösségük helyzetének az állapotát. Mivel a saját társadalmukban, közösségükben százezrek vannak munka nélkül, akik szeretnének dolgozni, de azoknak sem tudnak munkát adni. Miből gondolják, hogy az érkező tömegnek tudnak megélhetést munkát adni? Legfeljebb a saját kiváltságosságukat akarják még jobban bebiztosítani a nagy haszon reményében, mivel több lesz a munkát kereső így, így olcsóbb lesz a munkaerő!
A kvóta rendszert sürgetők és azzal egyetértő, csupán gerjesztik a bevándorlást.
Ugyanakkor diktátor módjára megszabják, hogy kinek hol kell élni, akár tetszik neki akár nem. Mi ez, ha nem diktatúra?
Az európai közösség mint közösség megbukott, az agyilag buggyant értelmiségi gyakorlatilag nulla gondolkodásával és hozzáállásával. Mint közösség gyakorlatilag egy nagy nulla. Mivel Európa nem akar közösség létére közösségi kötelezettséget felvállalni. Csupán igyekszik húzni az időt és igyekszik kitáncolni a felelősség alól mint közösség. A közös határait sem hajlandó mint közösség megvédeni. Az általa alkotott törvényeket és megállapodásokat is igyekszik figyelmen kívül hagyni. Ausztria szerint, ha képtelen a Magyar megvédeni a schengeni határt, vagy csak azt kerítéssel képes megvédeni, akkor engedje szabadon tovább az állítólagos menekülteket Ausztriába. Nagyon egyszerű az eset, ha már van kerítés, akkor aki vagy akik Magyarországon szeretnének regisztrálni, azok belépnek a kerítésen belülre, akik nem akarnak regisztrálni, azok meg a kerítés mellet a határvonalon, „ - sokak által úgy ismert, hogy a senki földje - ” területén tovább haladhatnak az általuk kiválasztott tagállamba. A segítség nyújtás mint olyan, hogy élelem ruházat, minden tagállamban vannak olyanok akik segítséget nyújtanak az állítólagos menekültnek vagy éppen vándornak. A dublini megállapodás már gyakorlatilag nem működik. Okafogyottá vált egyezmény lett, épp úgy mint a schengeni határvonal. Már csak elméletileg van, de gyakorlati mivoltja nincs.
A Magyar kerítés meg csak okafogyott kifogás, mivel semmilyen elképzelésük nincs a megoldásra, így valamiről éppen kell beszélni és a kerítés egy jó szlogen, csak azt érik fel ésszel, hogy a schengeni határ átlépésére az unióban megállapodás van, amit az EU alkotott, most meg úgy tesznek mintha nem is létezne. Mert az önös érdekeik éppen mást kíván meg. Valójában abba a tányérba csináltak bele amiből esznek! Ilyen vezetőkre meg egyetlen normális társadalomban sincs szükség! Az ilyeneket nevezik népiesen köpönyeg forgató nem kívánatos érdekista diktátoroknak.
Elérkezett az a pont az EU közösségének az életébe amikor színt kell vallani, hogy a közösségi megállapodás vagy az önös érdek.

                                                                01.


Európa diktátorként akarja rákényszeríteni az önös érdekét a tagállamokra, úgy, hogy gazdasági tönkretétellel fenyegeti azokat a tagállamokat akik nem hajlandóak az önös érdekei szerint viselkedni.  

Hivatkozása arra irányul, hogy az eddigi jogszabályokat és egyezményeket azért nem kellene betartani, mert abból háború alakulhat ki. Akár betartják akár nem, a háború az valójában elkerülhetetlen. Legfeljebb időhúzásnak jó a népbutító politika. A bevándorlás időeltolódása 2030 – 2035-ig eltarthat. Amivel lassan kialakítható a multikulturális társadalmi forma. Miközben a saját szülőföldjén az állampolgár másodrendű állampolgár lesz. Csak ezt még az állampolgárok nem látják. A multikulturális világrend kialakulása így 2060-ig be is fejeződhet. Ahol a saját hazájában, a saját szülőföldjén az állampolgárnak idegenek és pénzemberek fogják megszabni a jogaikat a saját szülőföldjén.
Valójában teljesen mindegy, hogy a tagállam kilép vagy marad az összeomlott unió mint közösség tagja, a gazdaság csupán a multikulturális világrend malmára hajtja  a vizet. A nemzettársadalmak megszűnésének az elősegítését fogja elősegíteni. Legfeljebb, ha még is a kilépés mellet dönt valamelyik tagállam és nem engedelmeskedik a diktálásnak, legfeljebb egy vagy két százalék esélye marad a nemzetállam fent maradásának. A hazájában a szülőföldjén önálló államként való működésre, mint önrendelkező állam formájában. Ha még is behódol, akkor kiszolgáltatott leigázott bent szülött formájában, a megszabott keretek között élheti generációkon át a leigázott életformáját. Ezért a közösségért harcoltak már 56-ban is a nagy szabadságharcosok az anyaszentegyházzal az élen, amit 89-ben megéljeneztettek és 90-ben, még az akkori alkotmány értelmének megfelelően, alkotmány ellenesen írtak ki népszavazást. Ahol döntöttek a Magyar nép által felépített háború utáni országot és egy működő vidám barakkot szétvertek és a társadalmi vagyont amit a nép éhbérért összekuporgatott, szétosztogatták és szétlopkodták a saját tulajdonukká nyilvánították. Pillanatnyilag, ha az unió úgy döntene, hogy a saját jogszabályait és egyezményeit nem tagadná meg, akkor helyre lehetne állítani a rendet. De ehhez valójában nincs semmi kedve a multikulturális társadalmi rendet imádók köreiben. Európa már valójában nem tudja kezelni az állítólagos népvándorlást. Pedig ennek következményeit pár éven belül, nem csak Európa, de Ázsia is fogja érezni a hatását. De arról talán majd egy másik írásban kellene foglalkozni.
Tudom most sokan azt mondják, hogy az én gondolkodásomban van a hiba. Az idő igazolni fogja, mindazt amit leírtam. A http://velemenyek2.blog.hu  a http://velemenyekallsoszinten.blog,hu  a http://noshogy.blog.hu  oldalon lévő írásaimban.
2015. Szeptember. 24
         TENGERPICI

                                                          02.

Halálbüntetés:
- aki haszonszerzésből vagy előre eltervet módon embert öl-
Megszólalt egyes személyek lelkiismerete, a kiváltságosság területén! Ehhez nagyon értenek!  De maradjunk a realitások talaján. A dermokráciában is a legfőbb értéknek az embert kellene tartani és nem az ideológiai és dogmák önös érdekeit kellene éltetni. Tudni kellene törvényt hozni, az meg nem nagyon megy sem a kormánynak, sem az ellenzéknek. De még az ÚNIÓ-nak sem. Persze ha az önös érdekeikről van szó akkor azt gyorsan és sokszor a társadalmi igazságossággal ellentétesen is azonnal meghozzák. Legfőbb érték az ember, még akkor is ha sokan nem így gondolják! Embert ölni a legnagyobb bűn, hát akkor legyen is az ALKOTMÁNY és a Btk. szerint is. -

Halálbüntetés:
- aki haszonszerzésből vagy előre eltervezett módon embert öl- 

A gondatlanságból elkövetett emberölést lehetne szankcionálni - Gondolom senkinek nem jó, ha a hozzátartozóját vagy éppen saját magát pár forintért megölik vagy gondatlanságból teszik ugyan azt. Vagy előre kitervelt nemi vágy teljesítésének az ellenállása miatt, megölnek valakit. Vagy vannak olyan emberek akik mind ezt élvezik és azért védik a gyilkost??? TENGERPICI

2015-04-30

victoria_nuland.jpg

 

A Nagy  demokratikus álom.?!

 Viktoria Nuland: 2015. március 10.   Nyomást fogunk gyakorolni a szankciókat ellenző országokra
külföld, Ukrajna, Oroszország, USA, Washington, Moszkva, Kijev, Egyesült Államok, szankció, nemzetközi kapcsolatok, Szputnyik, nyomás, Victoria Nuland, Kelet-Ukrajna, szakadár, orosz szankciók, minszki egyezmény.
Az Egyesült Államok nyomást fog gyakorolni azokra az országokra, köztük Magyarországra is, amelyek ellenzik az Oroszország elleni szankciókat – jelentette ki Victoria Nuland. Az USA csak akkor fog enyhíteni a szankciókon, ha a minszki egyezmény maradéktalanul teljesül.

Az Egyesült Államok nyomást gyakorol az Oroszország elleni szankciókat ellenző európai államokra – közölte kedden Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár-helyettes egy szenátusi meghallgatáson a Szputnyik orosz hírügynökség beszámolója szerint. A hírügynökség itt Magyarországot, Ciprust és Görögországot nevezte meg.

Az európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettes arról beszélt az amerikai szenátus külügyi bizottsága előtt, hogy az említett európai államokkal továbbra is kétoldalú tárgyalásokat fognak folytatni ezekről a kérdésekről. „A következő napokban és hetekben újabb látogatásokat fogok tenni néhányba ezen országok közül” – jelentette ki Victoria Nuland. Az államtitkár-helyettes emellett hangsúlyozta, hogy „ezen országok egyes, a nyilvánosság előtt hangoztatott aggodalmak dacára megszavazták a korlátozásokat az Európai Unió Tanácsában”.

A meghallgatáson demokrata és republikánus szenátorok egyaránt választ kértek arra a kérdésre, hogy miért nem szánta még rá magát Barack Obama kormánya arra, hogy védelmi fegyvereket szállítson Ukrajnának. Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke és Robert Menendez, a testület rangidős demokrata tagja hétfőn levélben sürgette, hogy a kormányzat haladéktalanul jelentésben tájékoztassa a kongresszust a fegyverszállításra vonatkozó terveiről. A keddi meghallgatáson Corker úgy vélekedett, hogy a késlekedés az Egyesült Államok szavahihetőségét veszélyezteti.

Nuland szerint a kormány még mindig mérlegeli ezt a kérdést, miközben különös figyelmet fordít arra, hogy betartják-e a Minszkben február 12-én aláírt tűzszüneti megállapodást. Az amerikai diplomata azt állította, hogy Oroszország az elmúlt napokban, az európai közvetítéssel létrejött fegyvernyugvást megsértve újabb tankokat, páncélozott szállító harci járműveket, nehéztüzérséget és rakéta-felszerelést küldött át az ukrán határon a szakadárok támogatására.

A diplomata egyben élesen bírálta kedden a Krím félszigeten és Ukrajna keleti részén uralkodó „terrort”, amely Washington szerint az oroszbarát szeparatisták és Moszkva számlájára írható.

„Bár Ukrajna békés, demokratikus és független nemzetet épít területének 93 százalékán, a Krím félsziget és az ország keleti része terror alatt van” – fakadt ki az államtitkár-helyettes a szenátus külügyi bizottsága előtt. Nuland egyúttal elítélte az Oroszország által 2014 márciusában elcsatolt Krím „törvénytelen megszállását” és az emberi jogok ottani megsértését, valamint azt a „rettenetes” erőszakot és fosztogatást, amelyet Oroszország és „szeparatista bábjai” követnek el Kelet-Ukrajnában.

„Ez a mesterségesen teremtett konfliktus, amelyet a Kreml tart az ellenőrzése alatt, amelyet orosz tankok és nehézfegyverek táplálnak és amelyet  az orosz adófizetők finanszíroznak, több mint 6 ezer ukrán és több száz orosz fiatal életét követelte, akiket a Kreml küldött oda harcolni és meghalni egy olyan háborúban, amelyet a kormányuk letagad” – hangoztatta Nuland.

Az amerikai diplomata szerint az EBESZ-megfigyelők több száz esetben regisztrálták a február 15-én életbe lépett fegyvernyugvás megsértését. Nuland sürgette, hogy Kelet-Ukrajnában az elkövetkező napokban mindenhol lépjen életbe a tűzszünet, hogy az EBESZ-ellenőrök akadálytalanul mozoghassanak a konfliktuszónában, beleértve a szakadárok által ellenőrzött területeket, és hogy a szembenálló felek nemzetközi megfigyelés és ellenőrzés mellett vonják vissza nehézfegyverzetüket.

Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok csak akkor enyhít az Oroszország elleni szankciókon, ha az maradéktalanul betartja a minszki tűzszüneti megállapodást. Szavai szerint azonban ennek az ellenkezője igaz és Washington megkezdte a konzultációt európai partnereivel, hogy Moszkvát újabb gazdasági büntetőintézkedésekkel helyezzék nagyobb nyomás alá, ha az tovább szítaná a konfliktust Ukrajna keleti vagy más részein, nem teljesítené a minszki megállapodást, vagy újabb területeket ragadna el, mint Debalceve esetében.

A külügyi államtitkár-helyettes a múlt héten a képviselőház külügyi bizottsága előtt azt állította, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán több ezer orosz katona harcol. Moszkva tagadja, hogy katonailag beavatkozna a szomszédos ország területén zajló konfliktusba.

    MTI Washington nyomást gyakorol az orosz szankciókat ellenző európai államokra, bírálja a kelet-ukrajnai „terrort”

TENGERPICI

Rendszerváltás Magyarországon  1989.

 Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam a pártállammal és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s szakítva az államszocializmussal visszatért a kapitalizmushoz.
Magyarországon a politikai elit 1989-ben a harmadik magyar köztársaság politikai vonatkozásait mutatja be. Magyarországon a II. világháborút követően a négy évtizedes Magyar Népköztársaság, a Rákosi-korszak és a Kádár-korszak a VIDÁM BARAKK időszaka után, létrejött ismételten a kapitalizmus. Ahol szét osztogatták és szét lopták a Magyar társadalom vagyonát, amit a második világháború után 1989-ig felépítettek. Éhbérért!!!  Amit demokráciának neveztek el. Aminek a demokráciához semmi köze. Mert a demokrácia az NÉPHATALOM és nem ideológiai több párt rendszer, ahol egyes ideológiák szabják meg a népnek, hogy neki mi a jó!
Magyarországon választások nélkül 1989. október 23 kiáltották ki, hogy Magyarország a Magyar Népköztársaság helyett KÖZTÁRSASÁG.  A rendszerváltás utáni első választás Magyarországon 1990-ben volt. Akkor nagy kegyesen megengedték  népnek, hogy választhasson 1990-ben. A fenn álló alkotmányossági állapotok szerint a politikai pártok a nép nevében a nép nélkül változtattak, rendszer és alkotmányt. Az egész rendszerváltást a nép tudta és akarata nélkül hajtották végre az egyes ideológiát képviselő pártok. Amihez az egyházak is hűen asszisztált. Valójában a népakarat nélküli rendszerváltás a jelenlegi pártok és szövetségeseik diktatúrája a nép a társadalom felett. A szocializmus, a Népköztársaság, nem jogutódja a Köztársaságnak kikiáltott kapitalizmusnak. Az egész rendszerváltás és a társadalmi vagyon elosztogatása széthurcolása és a több mint négy millió éhező nincstelen Magyar az ideológiai harcnak és a kialakított kapitalizmusnak az áldozata, már negyed évszázada.

Népszavazás Magyarország EU-tagságáról.

2003. április 12-én Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása ügyében megtartott országos népszavazás eredményes volt, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76%-a támogatta a belépést.


Népszavazás a kettős állampolgárságról Magyarországon.

2004. december 5-én Magyarországon két kérdésben tartottak országos ügydöntő népszavazást. A népszavazást eredetileg csak a kórházak privatizációjával kapcsolatban, a Munkáspárt kezdeményezésére írták ki. Amit összekapcsoltak a kettős állampolgárság kérdésével. A népszavazás azonban mindkét kérdésben eredménytelen volt az alacsony részvétel miatt. Az eredménytelenül végződött voksolás az egészségügyben nem járt következményekkel, a magyar politika és a határon túl élő magyarság kapcsolatát azonban hosszú távon megterhelte. Amit csak az éppen ügyeletes szakemberek és a politikai pártok tekintettek és tekintenek eredménytelennek. Valójában a népakarat mint olyan semmibe lett tekintve. Az egész rendszerváltás és az eltelt negyed évszázad egy nagy hatalmas népbutítás, épp úgy az ellenzék és a hatalmon lévők részéről a társadalommal szemben. Akik még manapság is demokráciáról beszélnek, pontosítva butítanak. A demokrácia az NÉPHATALOM és nem az ideológiák és dogmák hatalmaskodása, uralkodása a NÉP felett.

TENGERPICI  2015-03-02


Sokan sokféle képen értelmezik az AUTONÓMIA értelmezését!a_magyar_rendszervaltok_utcanevet_valtoztattak.jpeg
Mi is az autonómia????
Autonómia.

Az autonómia mint kifejezés Görög eredetű szó!
" - Teljes körű önállóság és függetlenség, önálló állam létét jeleníti meg. - "
Az autonómiára való igény általános emberi tulajdonság. Nem mindenkire azonos mértékben jellemző. A jogban lehet szűk körű vagy széles körű. Létszám szerint az egyén és a csoport autonómia. Az autonómi az önrendelkezési jog.
Az autonóm terület lényege a hatalommegosztás, mely révén a terület kormányzata megosztott vagy teljes körű döntéshozatali jogosítványokat kap. Autonómia. önállóság, függetlenség, a teljes területi és politikai függetlenséget, az önálló állami létet jeleníti meg.
Az egyén autonómiája:
Autonóm egyén az, aki külső erőktől függetlenül önállóan választja meg nyelvhasználatát, célját, hovatartozását, szabadon fejtheti ki a véleményét és hozhatja meg a döntését.
A csoport autonómiája:
Önmagát kormányzó államalakulat, amely bizonyos önigazgatási szabadságot élvez.
A kisebbségi népcsoport autonómiája:
A kisebbségi népcsoport autonóm területe része egy állam területének. Ahol többségben élnek az ország területéhez viszonyítottan.
A személyi elvű autonómia:
A személyi elvű autonómia a személyek szövetségének a megalakult csoportja. Tekintet nélkül a csoport tagságának tartózkodási helyétől, az adott államon belül. Azt a jogot tartalmazza, hogy a csoport saját gazdasági, szakmai, szociális, vallási, nyelvi vagy kultúrájának megőrzése érdekében, saját intézményekkel él. Nem a többség az állam adományaiból tartja fent magát.
Azonban tudni kell, hogy vannak akik teljesen sajátos jogon, másképpen értelmezik autonómiát mint a demokráciát is. A demokrácia az NÉPHATALOM és nem különböző ideológiák és dogmák harca a társadalom felett.
TENGERPICI


Miért beteg a világ?

Az önös érdek érvényesítése miatt!!!


DEMOKRÁCIA
A demokrácia olyan rendszer, amely a népnek a közügyekben való részvételére épül.
Népuralom, egyenjogúság; olyan rendszer, melyben a népé a hatalom.
A demokráciában nem ideológiák és dogmák gyakorolják a hatalmat a nép helyett!
A demokrácia az nem keleti, nyugati, nemzeti, keresztény, baloldali, jobboldali, repunlikánus vagy éppen liberális, de nem is valamilyen dogma vagy ideológiai önös érdekeit képviselő csoportok diktatúrája vagy kiváltságossága a nép helyett vagy fölött. A  kiváltságosság a demokrácia és a demokratikus gondolkodás halála. A demokrácia az nem a mindenáron államosított vagy éppen magánosított gazdasági világ! A demokráciában a társadalomnak joga van gazdálkodni!!! A törvények rövid tömör és mindenki számára egyértelműek! A demokráciában a NÉP gyakorolja a hatalmat és nem különböző ideológiák és dogmák! A demokrácia a nép uralmán alapuló államforma, amely nem ideológiák és dogmák, illetve különböző kitalált érdekcsoportok uralkodása a nép a társadalom felett és a nép a társadalom helyett!


KÉPVISELETI DEMOKRÁCIA
A képviseleti demokráciában a döntéseket nem a nép, hanem a nép által választott hozza meg a döntést, hogy mit is szeretne a nép! A választás az lehet, közvetlen vagy közvetett.  Közvetett és közvetlen képviselet a parlamentáris demokrácia is. Valamint a több párti képviselet is, ahol valójában a valóságos személyt aki majd fogja képviselni az állampolgárt, nem a választó jelöli ki, hanem valamelyik önös érdeket képviselő ideológia vagy dogma képviselői!



DEMOKRATIKUS
A  társadalom jelentős számú választójoggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer. Amely nem demokrácia, csupán valamilyen érdekcsoport, érdekcsoportok sajátos hatalom gyakorlása a társadalom felett! Manapság elterjedt népbutítás a demokrácia magyarázására, csupán csak azért, hogy egyes ideológiák, dogmák a szavazat többség  nevében sok esetben nem a valódi népakaratot követi, csupán a saját önös érdek érvényesítése a legfontosabb a magukat demokratának nevezett csoport vagy csoportok érdek érvényesítése, saját érdek szerint! Azért mert valami demokratikus az még nem azonos a demokráciával!!


DEMOKRATA
Minden korban mást testesít meg a demokrata felfogás. Ahogyan éppen a saját önös érdeke kívánja!

REPUBLIKÁNUS
A republikánus gondolkodás a világhatalmi viszony megszerzését tartja szem előtt és annak a  folyamata a cél.

LIBERÁLIS
Szabadelvűség, ahol az egyén szabadságát tartja szem előtt a társadalmi többséggel szemben!
Az általuk kitalált törvények értelmezése alapján ítéli meg a tetteit!

SZABAD GONDOLKODÁS
 A szabadgondolkodó olyan személy, aki a dolgokról való véleményét tudományos alapokra és logikai megfontolásokra alapozza, szemben a hagyományokkal, tekintélyekkel és dogmákkal.  A szabadgondolkodás nem azonos egyetlen közéleti mozgalommal sem.


KERESZTÉNY SZOCIALIZMUS
A keresztényszocializmus a XIX. század közepén kezdődő mozgalom, az egyház szociális tanításainak terjesztése és megvalósítása céljából. Szemben állt és áll mind az individualista liberalizmussal és az osztályharcot hirdető szocializmussal  ( az individualizmus egy erkölcsi rendszert, egy politikai, társadalmi szemléletmódot, gondolkodást jelent, amelyben az egyén áll a középpontban ) . A szocializmus azon iránya, melynek élén a keresztény egyház áll. Németországban 1871-ben  Centrum Párt néven, gyakran kormányt is tudtak alakítani. Néhány államban különvált a katolikus és a protestáns szocializmus.


KONZERVATÍV
A konzervatív gondolkodás szerint az emberek alapvetően nem egyenlőek.
A konzervatív. maradi, régimódi, értékeket őrző és ellenséges az újdonságokkal szemben.

SZOCIALIZMUS
A szocializmus eszmei áramlatok, politikai ideológiák összessége.
Elsősorban társadalmi és gazdasági tanoknak és elméletek összességet.
A szocializmus mint elnevezés az 1830-as években alakult ki.  A munkásosztály kiszolgáltatottsága elleni lázadás az emberi méltóság nevében. Önálló politikai megfogalmazás arról, hogy a társadalom milyen szervezete lenne képes meghaladni a kapitalizmus ellentmondásait. Nem fogadták el a kapitalista társadalom liberális apológiáját. Bírálták a bérmunkásságot, az elnyomását, és kirekesztést a társadalomból. Céljuk az volt, hogy mindenki számára lehetővé tegyék a felvilágosodás ígéreteit.  Osztály nélküli társadalmat akartak létrehozni. Amely valóban képes a szabadság az egyenlőség és testvériség eszméinek megfelelni. A szocialisták mindenekelőtt teljes társadalmi egyenlőséget és igazságot követeltek. Nem elégedtek meg a puszta jogegyenlőséggel.


ILLIBERÁLIS DEMOKRÁCIA
Az illiberális demokrácia a konzervatív demokrácia, amely irányított demokrácia. Amit egyes önjelöltek, vagy szabadon választottak irányítanak, a saját dogmáik és ideológiáik szerint. Az illiberalizmus olyan demokratikus társadalmi berendezkedés, amely egy kormány választóinak többségi akaratát tekinti elsődlegesnek.


JOGÁLLAMISÁG
A jogállamiság a legáltalánosabb értelemben a közhatalom a jognak van alárendelve. A politikai rendszerben a joguralom, amit a szabadon választott vagy éppen meg sem választott a jog hatalmánál fogva uralkodik a népen, a társadalmon!
A jogállamiság felfogható úgy is, mint az alkotmányosság.  A jogállamiság elve elsődlegesen azt garantálja, hogy a jog ad mértéket és formát. A kiváltságosság és az elnyomás jogilag való garantálása.   


MAGYARORSZÁG
 A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
Már csak az a kérdés: kitől mitől független???

KOMMUNIZMUS ÉS DEMOKRÁCIA MÉG NEM VOLT SEHOL ÉS MOST SINCS EGYETLEN ORSZÁGBAN SEM !!!
A kommunizmus és a demokrácia ideológia és dogma mentes, ahol nincsenek ideológiai vezetők, ahol a nép a társadalom akarata érvényesül. CSAK ANNYI ROSSZAT OKOZZ MÁSNAK, AMENNYI ROSSZAT MAGAD IS ELFOGADSZ MÁSOKTÓL ! A TUDATOT NEM FORMÁLNI, HANEM FEJLESZTENI KELL !

TENGERPICI

                       2015-02-01

 

XXI. SZÁZAD EURÓPÁJA !

2014.12.13. 20:42

XXI. század Európája.

Mi a probléma Európában? Európa demokráciát hirdet, miközben diktatúrát tart fent. A kiváltságosság megnyilvánulásával. Épp úgy gazdaságilag mint nemzetileg. Képtelen felismerni a nemzetek önálló egyedi kultúráját. Európában a Német gazdaság dominál. Európa a Német gazdaság rabszolgája. Nem képesek felismerni, hogy az európai országok, országonként más és más gazdasági és nemzeti kultúrát képviselnek. Magyarországon a szocializmus idején is létező Belojanisz település többnyire Görögök által lakott terület volt. Ahol akkor is más kultúrát képviseltek az ott lakók, még is nagyon jól együtt tudtak élni a Magyar társadalomban, a Magyar állampolgárokkal együtt. Európában manapság már az alapító tagállamok sem értenek mindenben egyet. Európából mint közösségből, elveszett a gazdasági és társadalmi erkölcs. A legnagyobb problémát, a Hayek és Keynes gazdasági és pénzügyi politikának a társadalmi érvényesülése elhajlott a liberális gondolkodás azon területe felé, amikor a társadalmi érdek fölé kerekedett az ideológiai és a dogmák önös érdeke. Figyelmen kívül hagyva egyes önálló társadalmak kultúráját és normáit.
A különböző társadalmak, országok nemzeti kultúrája és gazdasági szemléletét teljes egészében figyelmen kívül hagyja.
A magán gazdaság telhetetlensége felül kerekedett a társadalmi érdek fölé. A demokráciában a magántulajdon istenítése, nem kerekedhet a társadalmi érdek, a társadalmi közösség érdekei fölé. A demokrácia az néphatalom és nem egyes ideológiák, dogmák vagy magánszemélyek önös érdekének a kiváltságos érvényesülése. A XXI. század alapkövetelménye, hogy Európa és Ázsia egyesüljön. Az állampolgárok számára meg kell nyitni a határokat, mint szabadon áramló turizmus. Így a kettős állampolgárság kiváltságossága is megszűnik, hiszen vízum nélküli szabadon utazhatnak és találkozhatnak hozzátartozóikkal, amit a XX. században a különböző hatalmi okokból szétszabdaltak és nemzeteket szakítottak szét, rokonokat és hozzátartozókat, családokat, barátokat terrorizálva a hatalmat játszó egyes ideológiák és dogmák képviselői. A gazdaságban, mint társadalmi, mint a magánvállalkozás területén szabad területet kell biztosítani a társadalmaknak, országoknak, hogy minden országban teljes körű joga legyen a társadalomnak dönteni, hogy mit tart társadalmi gazdálkodásban és mi az amit a magángazdaság területére kíván biztosítani. Minden normális társadalomban, országban a társadalom alapvető szükségleteinek a kielégítésére a társadalom szabadon gazdálkodhasson. Nem lehet és nem szabad egyetlen társadalmat, egyetlen országot sem kiszolgáltatni a magántulajdon vad étvágyának. A magángazdaság számára egységes adót kell kidolgozni, meghatározni. Az adó tétel és a vállalkozást végző magánvállalkozás esetében, a vállalkozó saját országa, az ahová a magánszemély állandó lakhellyel rendelkezik. Amikor a magánszemély valamelyik EURÁZSIAI államban, országban a saját országán kívül vállalkozik, akkor az adót meg kell osztani, 50 - 50 %-ban. Az adó mértékének a felét ott abban az országban, államban kell megfizetni ahol a vállalkozást mint tevékenységet folytatja, a másik felét a saját országában kell megfizetni-e. Így megszűnik az adómentes tevékenység a vállalkozások számára. A vállalkozást mint tevékenységet a saját országában és a vállalkozást mint tevékenységet mindkét helyen be kell jelenteni-e és regisztráltatnia kell, még a vállalkozás a működését meg nem kezdi! Az általános forgalmi adót mindég az eladónak kell befizetni, oda abban a társadalomba, országba, ahol a tevékenységét, vállalkozást végzi a magánszemély vagy a részvénytársaság! Az államok közötti gazdasági tevékenységek esetében, az EURÁZSIAI ÁLLAMOK GAZDASÁGI KÖZÖSSÉGÉBEN, meg kell határozni egyezményben, egyértelműen a gazdasági tevékenységre vonatkozó törvényeket. Röviden tömören mindenki számára egyértelműen! Minden állam számára azonos normákkal. Meg kell alakítani az EURÁZSIAI ÁLLAMOK EGYSÉGES ALKOTMÁNYOS JOGAIT,  az állampolgárok számára. Amely az alapvető állampolgári jogokat kell, hogy tartalmazza minden tagállamban. A tagállamok alkotmánya alapjaiban nem térhet el az EURÁZSIAI  ÁLLAMOK EGYSÉGES ALKOTMÁNYÁTÓL.  Szigorításokat minden tagállamnak joga  kell, hogy legyen alkalmazni a büntetőjog és a tulajdon jog területén. Az EURÁZSIAI  ÁLLAMOK egyesüléséről népszavazással kell dönteni a választó polgároknak. Amit nem módosíthat meg egyetlen ideológia vagy dogma önös érdeke egyetlen tagállamban sem. Csak is kizárólag népszavazással a választók dönthetnek az alkotmányos egységes állásról. Módosítani csak is kizárólag akkor lehet, ha az a tagállam választói nagyobb többségben akarnak rajta módosítani! Ezért kell rövid tömör mindenki számára egyértelmű alkotmányt meghatározni a tagállamok választói számára. Amiről a tagállamok választói fognak dönteni és elfogadni. Az alkotmányban   alap meghatározásként kell benne lenni-e, hogy a magánszemély, ideológia vagy dogma érdeke vagy kiváltságossága nem kerekedhet felül a a társadalmi érdek fölé! A társadalomnak joga van vállalkozni és meghatározni, hogy melyek azok a tevékenységek, amit a magánvállalkozó mint tevékenységet folytathat az adott ország, társadalom területén. Tevékenységet csak is kizárólag szakmai szakirányú végzettség   esetében lehet végezni, a szakmai végzettség szintjének megfelelően. A magánszemély a vállalkozásáért, mint magánszemély teljes egészében és vagyonával felelős a tevékenységéért. Azon magán vállalkozások estében, ahol több vállalkozó folytat tevékenységet, részvénytársaságban is működhetnek és az ilyen részvénytársaságok működését az adott állam területén az adott államnak joga és kötelezettsége ellenőrizni  és felügyelni. Épp úgy mint minden más tevékenységet folytató magánvállalkozók esetében! Egységes munkajog és egységes pótlékokat kell meghatározni. Béremelések eseté, nem százalékosan, hanem összegszerűen kell meghatározni a bérek emelését, így kiküszöbölhető az irreális bérek kialakulása, mivel összegszerűen minden bér egyformán emelkedik és nem lesz az, hogy az egyik öt százalékot, amíg a másik akár húsz százalékot fog kapni a béralapból! Akár a magángazdaságban, akár a társadalmilag működtetett területen! A társadalom alapvető szükségleteit biztosító tevékenységek esetében, az adott állam részvénytársaság formájában működteti a társadalmi vagyont. A társadalmilag működtetett társadalmi vagyont kezelő részvénytársaságoknál, osztalékot nem lehet számolni, mivel az a társadalom egészének a tulajdona és az így keletkezett profitot, a társaság a gazdálkodás bővítésére és az árak csökkentésére kell, hogy fordítsa. A társadalmi tulajdonban működtetett részvénytársaságok esetében, magánvállalkozó csak munkabér megtérítésében részesülhet, mert a szükséges anyagot a társadalmat működtető részvénytársaságnak kell biztosítani! A munkabér a magánvállalkozónak ugyan azon feltételek alapján jár mint bármelyik társadalmi tulajdonban lévő részvénytársaság esetében az azonos területen dolgozó, munkavállaló munkabére és juttatása! A magánvállalkozások esetében, magánszemélyeknél azonos adótörvények és feltételeknek kell vonatkozni mint minden más munkavállalóra, kivétel az anyagbeszerzésből származó költség, amit leírhat a jövedelméből, az általános forgalmi adót nem igényelheti vissza, mivel az általános forgalmi adót mindég az eladó fizeti az adott állam, ország számára, ami a költségvetés alapját képezi. A társadalombiztosítási hozzájárulást ugyan úgy mint a munkavállalóknál a teljes jövedelemből kell megfizetni, mindenkinek!!! Felső határ meghatározása nélkül, az összes jövedelemre kell, hogy vonatkozzon, mint az adó összegének a megfizetése. Egységes követelményt kell meghatározni az oktatás területén. Az egységes követelményen kívül a tanár adhat több anyagot, de a kötelező tananyagnak kell lenni a továbbtanulásoknál a felvételiknél, a felvételiket szóbeli és írásbeli együttes eredménye alapján kell eldönteni! Azokon a területeken, amelyeken egészségügyi alkalmassági feltételek vannak előírva, ott a felvételi előtt, a kijelölt egészségügyi szakrendeléstől a tovább tanulónak kell beszerezni. Amit minden tovább tanulónak társadalmilag ingyenesen kell biztosítani. Az általános műveltségi szint megszerzése után a tanulónak az adott tanintézményben csak addig jár ingyenesen az oktatás, ameddig az oktatási intézményben lépést tud tartani az adott szakoktatás területén, amihez évente egy pótvizsgát lehet ingyenesen igénybe venni! A többi pótvizsgákért a tanulónak fizetni kell a pótvizsgáért és addig nem folytathatja a tanulmányait, ameddig nem tett sikeres pótvizsgát. A tanulónak a lakhelyéhez legközelebb eső intézményt van joga igénybe venni térítésmentesen, ezért kell az adott szakokon azonos tananyagot oktatni! A társadalmilag hiányszakok, szakmák esetében a tanulóknak kollégiumot kell biztosítani, ha a tanuló számára az iskolába járás körülményes vagy távol van az oktatási intézmény a tanuló állandó lakhelyétől! A munkaidőt egységesen heti negyven órában, mint ötnapos munkahét időtartamban kell meghatározni, a munkaszüneti napokon a dolgozóz külön bérezés illeti meg! Szombaton ötven% vasárnap száz% pótlék illeti meg a munkavállalót! Kivétel a folyamatos munkarend, ahol a heti szabad illetve pihenőnapot a hét másik napján is ki lehet adni, azonban havi lebontásban kettő szabad illetve pihenő napot egyben kell biztosítani a heti szabad illet pihenőnapon! A folyamatos munkarendben nem jár szombati illetve vasárnapi pótlék! A folyamatos munkarendben dolgozók esetében az alapbér harminc %-át kell adni havonta a folyamatos munkarend miatt! Az olyan területeken is ahol a folyamatos munkarendből adódó munkarend a reggel hat és este huszonkettő óra között van a munkavégzés ideje. Éjszakai pótlékot kell fizetni 22 órától reggel 06 óráig terjedő időszakban végzett munkavégzés esetében a havi harminc százalék esetében, nem jár éjszakai pótlék! Az éjszakai pótlék, az időtartamban eltöltött időszara jár, 22 órától reggel 06 óráig, óraszámra lebontva, az egy órára eső bér negyven százaléka, minden ledolgozott óra után! Amennyiben több mint 15 perc elteltével, harminc percig a fél órára járó, az első félórára húsz%, harminc percet meghaladó időtartam után már a negyven százalékot kell kifizetni, az eltöltött idő összességére. Minden államban ki kell alakítani a munkavállalók képviseletét, a képviselet egy állami munkaügyi központban kell létrehozni, amit az adott állam mint országos központi hivatalt tart fent, maximum öt fős létszámban. A dolgozók a munkahelyükön kialakíthatnak érdekvédelmi szövetséget, amit fizetés nélkül, de a hivatalos ügy intézése esetében távollétet kell számára biztosítani az érdekvédelmi szövetséget képviselő számára. A megalakulását a munkáltató nem akadályozhassa meg. Az érdekvédelmi szövetségnek joga van a munkáltató intézkedését megvétózni, minden olyan esetben, amikor az ellentétes a munkaszerződéssel vagy azt egyoldalúan akarja a munkáltató megváltoztatni! Nincs joga az érdekvédelmi szervezetnek vétóval élni a munkaügyi központban abban az esetben, ha a munkavállaló vállalati érdeke túlórát rendel el és azt a túlórának megfelelően száz% pótlékkal megfizeti mint túlmunka elrendelést! Nem jár annak a munkavállalónak túlórapótlék, amit a munkavállaló önszántából végez és a munkáltató azt nem rendelte el! A munkáltató részéről minden esetben írásban kell elrendelni a túlmunka végzését! Jutalmazások esetében egyetértési jogot kell biztosítani az érdekvédelmi szövetség képviselőjének! Indokolt esetben ilyen esetben is élhet a vétó jogával! A vétójog azt jelenti, hogy addig amíg az eset nincs jogilag kivizsgálva, az adott munkaterületnek megfelelő munkavédelmi és munkaszerződési szempontból, addig a munkáltató nem hajthatja végre az általa megkezdett vagy kezdeményezett intézkedését. Ilyen esetekben az eredeti állapotot kel addig alkalmazni amíg az eset nincs jogilag tisztázva!  TENGERPICI

Kijev 2014 !!!

2014.02.20. 19:36

kiev_most_1392921344.jpg_1000x667

A történelmi valóságok alapvető menete: Amikor egy hatalom magához ragadja a hatalmat, mindég valamilyen elégedetlenség vagy önös érdek hatalom vágya teszi! Az elégedetleneket az éppen ügyeletes hatalom forradalmároknak,az az ellenforradalmároknak nevezi! Amikor a már hatalomra jutott forradalmárokkal egy újabb elégedetlen vagy éppen önös érdekeket képviselő forradalmárok vagy éppen szabadságharcosok teszi ugyan azt, akkor az éppen ügyeletes hatalom az elégedetleneket forradalmároknak az az ellenforradalmároknak nevezi. Valójában egy forradalmár ül a hatalom székében amikor egy másik forradalmár elégedetlensége miatt akar bekerülni a hatalom székébe. amit mindég a társadalom nagyobb része hátrányára tesznek meg!  Az az egyes önös érdekeket képviselő csoportok, a társadalom töredéke rángatja és kísérletezik a társadalom egészével, hogy a saját önös érdekét minél jobban ki tudja elégíteni, mert telhetetlen étvágya határtalan! Amit sem a történészek sem az írók nem szívesen írnak meg, főleg, ha éppen az ügyeletes hatalom korában élnek és alkotnak. Kijev esetében a helyzet, hogy az uniós csatlakozásra hosszú időt kell várni, gyakorlatilag a gazdasági helyzete sem olyan, hogy önellátó lehetne, inkább kiszolgáltatott. A társadalmi igazságosság szempontjából miért is jó az az egész társadalomnak, ha a társadalom töredéke mint új hatalom meggazdagodik és kiszolgáltatja egy másik hatalomnak az országot? Értelmetlen károkozás! Amikor az állítólagos demokrácia felé igyekszenek, pedig a demokrácia az néphatalom és nem a társadalom töredékének ideológiai vagy saját önös érdek képviselete, olyan módon, hogy az társadalom többségét kiszolgáltatja a társadalom töredékének egy kisebb önös érdekeket képviselő csoportja! Ez történt Magyarországon is 89ben! Csak éppen népbutítással igyekeznek megmagyarázni a szegénységi bizonyítványukat! Addig a társadalom érdekében beszélnek amíg be nem kerülnek a hatalom székébe, majd utána csak is a saját kiváltságosságukkal és a társadalom kiszolgáltatásával foglalkoznak. Intő példa! Fejlett társadalmat csak fejlett tudattal lehet építeni! A kiszolgáltatottság csak újabb elégedetlenséget okoz! Mert a társadalmi igazságtalanságot a mindenkori hatalom elleni magukat  szabadságharcosnak kikiáltott önös érdekeket képviselő, a társadalomhoz képest kisebb csoport teszi TENGERPICI

FÁMA 2008.

2013.07.07. 19:05

borito_elolnezet_1373216468.jpg_540x720


"FÁMA

2008 "


GRÁNER ANDRÁS.


Akarva akaratlan, még is, előbb vagy utóbb, így vagy úgy.
De napvilágot lát, minden olyan dolog, amit nem szeretnének.


Ha még is megtörténne?


Ajánlom ezeket a sorokat azoknak…



Akik, nem látták vagy hallották.

Azokat a beszélgetéseket, vitákat.


Amelyek ott történtek, ahol nem dúltak a nézetek közötti agresszív kiirtások.



Inkább a tiszta őszinte párbeszéd, nyers őszinte kinyilvánítása.



Köszönetet mondok azoknak, akik szívesen leálltak, leültek. Egy- egy téma mellé és elmondták őszinte véleményüket.



Meggondolásra, megfontolásra, elgondolkodásra, átgondolásra ajánlom.



Budapest 2008.



Tisztelettel a gyűjtő. Gráner András.



FÁMA GYŰJTEMÉNY ELSŐ RÉSZ.


Szóbeszéd, híresztelés, mendemonda, amiről az emberek beszélnek.

Napjaink a mindennapi ember szemével. A szabadságot szerető, egyszerű törvénytisztelő, de mindent tudni akaró demokráciát építő szemével. Történt azon a szép vagy kevésbé szép napon. A választók a változásra tették le voksukat. A nagy szabadság hősi harcosai vezetésével. A munkás­­ paraszt kormány alkotmányát és törvényeit az értelmiségi demokráciára cserélték. Tudni illik a munkás paraszt kormány, nem szerette az értelmiségit, ha a hatalom gyakorlását szerette volna befolyásolni. Mivel a munkás és a paraszt általában szereti a számára is érthető egyértelmű határozott dolgokat. Minden területen. A változás szellemét mindenki várta. Így meg is történt a csoda. Az egypártrendszer átalakult többpárti demokratikus rendszerré. Mivel a legtöbb választónak sejtelme sem volt a szép új világról, így elhitte, vagy elhitették vele, hogy neki is jobb lesz. A frissen megválasztott, akkor még értelmesnek tűnt értelmiségi átvette az irányítást. Azonnal neki is láttak az állami vagyon kisajátításának. Amit már nem mertek azonnal magukévá tenni, eladták. Azoknak, akik állítólag fizettek érte. Az így létrejött tetemes értékből nem tudták kifizetni az állami adósságot, csak növelni voltak képesek. Meg kell azért említeni: lázas kemény munkát végeztek. Önmaguknak kiváltságosságot, míg a többieknek munkanélküliséget sikerült nagy erőfeszítések árán létrehozni. Így legalább mindenki kapott valamit. Nagy volt az öröm, még most is tartana, ha nem kellett volna a gyerekeknek az iskola helyett a kocsmában tanulni. Mivel az egyház visszakapta, vagy csak úgy megkapta az iskola épületét. Az ország akkori első közjogi méltósága azonnal intézkedett, nem tett semmit. Ez azért még is csak nagylelkű cselekedet volt tőle. Köszönjük, igazán köszönjük. Azért ekkora áldozatot még sem vártunk el tőle. Elvégre egy demokratikus köztársaságban ezt nem is lehetett volna jobban végrehajtani.

Én biztosan másképpen oldottam volna meg. Csak akkor adtam volna oda az ingatlant, amikor már minden gyermeknek lett volna helye az iskolában.

Közben a törvényhozás tette a dolgát. Telt múlt az idő és sorra jöttek a jobbnál jobb módszerek és ötletek. Miközben egyre nagyobb mértékben kellett kialakítani az esélyegyenlőtlenséget. Meg kellett valósítani a szétvert, bocsánat osztogatott gazdaság támogatását. Ez nagyon jól sikerült. Támogatás az van, termelés és munkahely az nincs. Az értelmiségi demokrácia tengeren túli csúcsteljesítmény. Mint olyan, minden társadalmi és szociális nem kívánatos formáját sikerült megvalósítani. Mert ugye, akkor jó, és ember centrikus egy társadalom, ha minél több a munkanélküli és az öntörvényű állampolgár. Csodálom azokat, akik így alkotnak véleményt. Ami van, az nem jó, de még jobbat nem találtak ki. Szeretnék egy nagyon nagy titkot nekik elárulni.



01.


Már kitalálták csak az nem fűlik a kiváltságos foguknak. Az értelmiségi társadalom saját fajtáját is képes hátrányos helyzetben tartani csak, hogy az önös érdekét ki tudja elégíteni. Intő példa a tanárok helyzete a demokráciának csúfolt, diktatúrának napjainkban.


Minden jól szervezettnek mondható társadalomban az oktatás alapköve a társadalomnak. Épp úgy, mint a társadalom legkisebb alkotó eleme a család.

A szükségszerűségből adódóan a gazdaság termelékenységének hatékonysága alapozza meg a társadalmi viszonyok fejlődését, és vele együttesen a szociális hatékonyságot is. Amit sem a szabadon választott képviselet, sem a hatalomhoz görcsösen ragaszkodók nem akarnak felismerni. El vannak foglalva saját kis dolgaikkal. Vagy nagyon is jól tudják, csak éppen nem akarnak, vagy nem tudnak vele foglalkozni. Mindenféle felelősségvállalás nélkül hoznak meggondolatlan gyakorlatban alkalmazhatatlan rendelkezéseket.


A magángazdaság állandó támogatása és adókedvezménye csak a gazdasági nemtörődömséghez, és csak is a támogatásokra számító gazdasági ellaposodáshoz fog vezetni. Az egész gazdasági rendszer úgy van kialakítva, hogy csak a kiváltságosok önös érdekét legyen hivatott kielégíteni és biztosítani.


A kiváltságosság és az öntörvényűség egyáltalán nem a demokratikus gondolkodás formája. Még akkor sem, ha azt köztársaságnak nevezték is el. Bizonyára valamennyire kezd kirajzolódni a nemtörődöm felelőtlen öntörvényű társadalmi formánk csodája. Amely valóságos melegágya és előestéje az anarchiának. Én a demokratikus szocializmusnak látom leginkább a társadalmi hiányosságát. Ahol az állam gazdálkodik, és a magángazdaságokat hagyja működni a tisztességes törvények keretein belül. Támogatást a kezdő vállalkozásoknak az induláshoz kell biztosítani. Az oktatás egységes ráfordítással azonos színvonalú egységes követelményekkel kell, hogy megvalósuljon. Legyen választási lehetősége az állampolgárnak. Állami vagy magánterületen tevékenykedne-e.

A médiák felelősségvállalását is meg kell tenni. Úgy a hitelesség, mint a felelősség területén. A személyiségi jogok gyakorlása nem azonos a kiváltságossággal.

A törvények legyenek rövidek, tömörek mindenki számára egyértelműek.

A személy vagy vagyon ellen elkövetett cselekményeket minden korban és formájában súlyosan kell szankcionálni.



02.


Fiatalkorúaknál a tanulást, felnőtt korúaknál a büntetés ideje alatt a munkavégzést kell kötelezővé tenni.

Sokat lehet mostanában hallani a vidám barakk korszakról is, természetesen csak negatív értelemben. Pedig akkor volt létbiztonság, aki akart az, dolgozhatott, aki tudott is azt meg hagyták, hogy dolgozzon.

Az építőjellegű kritikát elfogadták. Igaz az esetek nagyobb százalékában nem minden esetben fogadta örömkitörés, de elfogadták. A felelősségre vonás végrehajtását nem a kiváltságosság határozta meg. A választott vagy kinevezett beosztásokban szigorúbb volt a felelősségre vonás. Tudom, mert végig éltem a Kádár korszakot. Elég sok helyen megfordultam, találkoztam felelős beosztású emberekkel. Akkor is, most is, a demokratikus szocializmus híve voltam és vagyok. Amennyiben lenne olyan értelmiségi, aki nem tudna róla, elmondanám:

A hetvenes évek második felében az áhított tengerentúli kapitalizmusból érkezett szakemberek, el volt ragadtatva a háztáji gazdaság kiszélesedett alkalmazásától.

Az állami mezőgazdaság modern felszereltségétől. Amit 90-után csodálatos módon teljesen tönkretettek. Visszavitték a második világháború előtti színvonalra.

Úgy gondolták, akinek pénze van, az már szakmailag is, érett a gazdálkodáshoz.

Mint bebizonyosodott a szakmai tudást nem a pénztárca határozza meg.

Akik a törvényhozás mindennapjaiban részt vesznek, közülük sokat nem engedtek a törvényhozás közelébe sem. Pontosan azért mert, több kárt okoztak volna, mint hasznot. Napjainkban a bölcsész, a jogász, az író, a média szakember igyekszik hozzá nem értően megmagyarázni, a gazdaság lényeges dolgait.

A média a kapitalizmus legnagyobb kiszolgálója. Mert rajta keresztül lehet igazán butítani a társadalmat. Jól lehet rajta keresztül buzdítani vagy a semmire való árút eladni. Lehet, az a baj, hogy az ilyen és hasonló dolgokról nem volna szabad beszélni.

De, ha nem beszélünk valamiről, az attól még létezik. Előbb vagy utóbb, így vagy úgy, ki fog derülni. Aki demokráciát akar építeni, annak tiszta lapokkal kell játszani. A svindlis, hazug ügyeskedők, mások kiszolgáltatottságát idézik elő, vagy gazdaságilag szándékosan teszik tönkre.

Egyáltalán nem demokratikus cselekedet. Mert a demokrácia NÉPHATALOM.



03.



Még akkor is, ha sokan szeretnék a sajátos önös érdekeiket úgy megvalósítani, hogy közben másokat le szeretnének söpörni a palettáról.

A szabadságnak ára van. Vannak, akiknek meg kell tanulni másokkal együtt, élni. Vannak, és lesznek olyanok, akiknek le kell mondani a kiváltságosságról, felsőbbrendűségről.

A tisztelet az embernek kell, hogy járjon, és nem, pedig a hovatartozásnak kell azt meghatározni.

A hovatartozás szabad gyakorlása nem szabad, hogy bárkit is felhatalmazzon olyan cselekedetre, amellyel mások szabad mozgását, vagy személyi szabadságát azzal megsértse vagy hátrányos, megalázó helyzetbe hozza.

A demokratikus társadalomban az egyházaknak együtt működést kell tanúsítani. Oktatási, nevelési módszerükkel a társadalmat alkotó néppel kellene együttműködni, és nem, pedig a hatalmat játszó kiváltságosok mellett külön hatalmat játszani. A települések szabad gazdálkodását a törvényhozásnak elő kellene segíteni. Sajnos inkább a már meglévő vállalkozások érdekkiszolgálását helyezik előtérbe. Így az egyszerű ember számára nyilvánvalóvá válik, hogy a kisebb csoport érdekeinek kiszolgálója lesz a többség. A többpárti demokrácia egyik legnagyobb hibája, az önös politikai érdekek érvényesítése. Következménye a parlamenti törvényhozás rossz működése. Az akadékoskodás inkább nevetségessé teszi a működését, mintsem kellő tisztelet övezné azt. A választók egy része úgy gondolja, hogy az általa meg nem választott képviselőt szabadon bántalmazhatja. Pedig milyen jó lenne, ha az általa megválasztottat vonná inkább felelősségre. Megtett-e mindent annak érdekébe, amiért megválasztotta? Döntéseiért vállal-e felelősséget?

Beszámol-e döntéseinek mikéntjéről?

A választópolgári vélemény kinyilvánítás csak is kizárólag akkor lehet demokratikus, ha az nem okoz másoknak anyagi kárt.

Vagy személyi biztonságát az nem veszélyezteti. A szabadon választott képviselőnek tudatában kell lenni a ténnyel, választói bármikor megvonhatják tőle a kapott bizalmat. Abban az esetben, ha ugyanannyi, vagy több szavazó teszi azt, mint ahányan megszavazták. Törvényhozásban csakis kizárólag a választott képviselő vehet részt.

04.



Az érdekcsoportok által bejuttatott személyek, csakis kizárólag javaslattételi, és véleményezési joggal élhetnek.

Személyre szólóan kell választani: a köztársaság elnökét, miniszterelnököt és a minisztereket. A választottak egyéni választókként kell, hogy induljanak a választáson. A különböző érdekcsoportok, politikai pártok, egyéb szervezetek a törvényhozásban közvetetten vehetnek részt.

Így a választók akaratának érvényesítése nagyobb teret fog kapni.

Az alkotmány mindenkori megszavazását vagy annak módosítását, csak is kizárólag a hatalmat gyakorló nép lehet jogosult.

A demokráciának a nép által gyakorolt hatalomnak kell lenni. Ahol mindenki szabadon gyakorolhatja vallási és világnézeti hovatartozását, az alkotmányos jog és a törvényesség megtartása mellett. A lakosság alapvető létszükségletét biztosító tevékenységeket, illetve szükségleteiket magában hordozó tevékenységeket, állami felügyelet alatt társadalmi, népi tulajdonban kell tartani. Ilyenek: oktatás, egészségügy, ivóvíz, energia, tömegközlekedés, rendvédelem, honvédelem.

A mezőgazdaság részleges vállalkozás alapon való működése szükségszerűen alakítható.

Az állami, azaz népi tulajdont, állami alkalmazottakkal kell védeni.

Mint: nemzeti-bank, és egyéb közintézmények, illetve a lakosság alapvető létszükségletét kiszolgáló létesítményeket szükség szerint. Az a társadalmi közösség, amely alapvető szükségleteit piaci alapra helyezi az önmagával követ el gyilkosságot. Társadalma elveszíti létbiztonságát. Kiszolgáltatottá válik a magántőke telhetetlen, kapzsi étvágyának.

Úgy gondolom, az a szabadon választott képviselő, aki kiszolgáltatottá teszi választóit és embertársait, az nem méltó arra, hogy választott képviselő legyen.

A gazdaságban és a kereskedelemben törekedni kell, a viszont-kereskedelem és az alvállalkozás megszüntetésére.

Helyette részvénytársaságok, szövetkezetek, szakmai és egyéb csoportosulások irányába kell elmozdulni. A mezőgazdasági terméket előállító termelők csoportosulása az előállított terméket ne a kereskedőnek adja el. Üzemeltessenek közösen feldolgozót vagy üzlethelyiséget. Ahol a termelők alkalmazottja fogja feldolgozni vagy eladni a terméket.



05.


Így nagyobb haszonnal, de a vásárló számára még is olcsóbban lehet eladni.

A gazdasági közösségeket célszerű tájjelleg, termesztett vagy előállított termék, illetve település szempontjából is figyelembe venni. Célszerű az adókulcsok megállapításánál az egyszerű, gyorsan áttekinthető, mindenki számára egyértelmű törvényeket alkalmazni. Az árak alacsonyan tartása érdekében a haszonkulcs adó alkalmazása.

Minél nagyobb az előállítási és az eladási ár közötti különbség, annál több adót keljen fizetnie, az eladónak, termelőnek.

A tisztességes haszonkulcs meghatározható.

Tudom, most sokan elítélnek vagy legszívesebben, letörölnének a térképről.

Mint az előzőekben említettem, a demokráciában áldozatokat kell hozni.

Aki erre képtelen, az alkalmatlan a demokratikus társadalom befogadására.

A XXI. század társadalmi fejlődése a demokratikus szocializmus irányába fog eltolódni. Függetlenül attól, hogy szeretnék-e a kiváltságosok vagy sem.

A törvényszerűségen alapuló társadalmi fejlődést nem lehet sem diktatúrával, sem szellemi kizsákmányolással, sem bizonytalanságban tartással megakadályozni.


A XX. század végén kialakult politikai és gazdasági rendszerváltás tanulságos gyakorlati látszata: Hazánkban a II. világháború után, a kialakult egypártrendszer alapvető hibája: a személyi kultusz kialakulásának formája 1956-ig. Majd a mindenáron való államosítás, mint olyan, szétzilálta a családok együttélésének egybetartozását. A női egyenjogúság területén a nők munkavállalásával a társadalom legkisebb alkotó eleme a család, mint olyan, felbomlott, és az egyszemélyes én irányába tolódott el.

Az egyenjogúságot hiba volt a munkavégzés területéről megnyilvánítani.

Vidéki viszonylatban, töredékeiben megmaradtak a nők családcentrikus, tevékenységei.


Mint háztartásbeli tevékenységet folytatók, nem saját nevükre végeztek bedolgozást, a családfő vagy valamely más családtag nevére. Igaz a gyermekek nevelésével több időt tudtak eltölteni. Azonban ez nem volt teljes értékű, sem a nő, sem a család szemszögéből nézve. Előnyére mondható több olyan dolog, amely nem csak társadalmilag, de emberileg is becsülendő. Viszont társadalmi szempontból nagyon is hasznosnak minősült. Mivel az iskolai rendszer felépítése oktató és nevelő jellege megpróbálta helyettesíteni a családi neveltetést.





06.



A felnövekvő nemzedék családcentrikus mi voltja ellaposodott, gyengült. Gazdasági folyamataiban kialakultak a munkahelyhez, munkavégzéshez tartozó sajátos csoportok. A mi gyárunk, a mi termelő szövetkezetünk, a mi iskolánk stb. Dolgozók nagyon kis kivétellel a sajátjuknak tekintették a munkahelyüket, lakóhelyüket. A termelt és előállított javakat. Tudni illik, a gazdasági formája nem a raktárra való termelésről volt híres.

A mezőgazdaság és az ipar nem tudott lépést tartani egymással. Termelékenységét a világpiac megmérettetésének hiánya nagymértékben, befolyásolta. Tudni kell, ezt a fajta hiányosságát az akkori nyugati politika és gazdaságpolitika tette olyanná, amilyen volt. A KGST, azaz a szocialista tábor gazdasági tömörülése nem volt kellő képen nyitott. Annak ellenére nem volt min szégyenkezni a nagy nyugat előtt.

A rohamos gazdasági és szociális fejlődés a második világháború után ment végbe hazánkban.

Napjainkban demokráciának csúfolt politikai tulajdonviszonyi rendszerváltás, mint jogállamiság, mint demokratikus békés egymásmellet élés megbukott.

A jog előtt csak elméletben egyenlők. A gazdaságban az anyagi helyzetük és származási hovatartozásuk határozza meg az állampolgárok helyzetét.

Az oktatási rendszerük a kiváltságosság és a hovatartozás elvén alapszik. Nincs egységes követelményrendszer. Bizonyára azért van így, mert a kis kiváltságos másképpen képtelen lenne lépést tartani a követelményekkel.

Inkább felosztották ELIT, és nem közénk való tanulókra a gyermekeket.

Így van ez az általános iskolától a felsőoktatás szintjéig. Az egyáltalán nem baj, hogy fizetni kell az iskolákban a tanításért. Az már viszont baj, hogy nincs munkahely, ahol meg lehetne keresni a tandíj árát. Így a jogalkotó megalkotta a nagy értelmiségi semmit. Vagyis jogod van tanulni és dolgozni, de ha nincs pénzed, nem tanulhatsz, ha pénz kellene, hát dolgozz.

De munkát, megélhetést, létbiztonságot azt a társadalom nem biztosít. Bocsánat nem a társadalom, a társadalmat irányító hatalom az, amelyik nem biztosítja. Mondhatnám csodálatos új világ.

A szocializmusban keservesen összegürcölt társadalmi vagyont elosztogatták, majd megfejelték, rá költekeztek még egy csomó adóssággal. Állítólag ők azok, akik, harcoltak a kommunizmus ellen, csak az a baj, nem is volt kommunizmus, csak szocializmus. Állítólag az állam rossz gazda, szerintem a magán gazdaságon alapuló társadalom bebizonyította az elmúlt 18 évben, hogy semmivel sem jobb, társadalmi szempontból sokkal rosszabb gazda, mint az államosított társadalmi forma. Az esélyegyenlőség, mint jogi fogalom csak elméleti forma. Mivel különböző adókkal és szabályokkal ellehetetlenítik az állampolgárokat.



07.



Lehet, hogy ez a cél, csak még a társadalom erre nem érett meg, hogy felismerje. Különböző szónoklatokat lehet hallani a rendszerváltóktól, csak az a baj, hogy ők is rendszerváltók voltak. Most meg pont a saját hozzá nem értésüket szeretnék leplezni, ilyen vagy, olyan magyarázkodásukkal. Hozzá nem értésüket ugyan be nem képesek ismerni. Elhibázott intézkedésüket már képtelenek visszavonni.

Így kialakult egy olyan politikai társadalmi forma, amely már társadalmunk szinte egészére nézve nem kívánatos. Itt szeretném feltenni a kérdést: Ezért kellett rendszert változtatni? Kár volt, nagy kár. Csúnya és nem kívánatos dolognak tartom az olyan politikai és gazdasági gondolkodást, amely más társadalmak rendjének szétbomlasztását eredményezi csak azért, hogy saját önös érdekeiket ki tudják elégíteni.

Az egyházak már nem az állammal együtt, csak mellette hajlandó működni. Társadalmi vonatkozásuk a százéves papi uralom, a keresztes háborúk történelmi vonatkozása alapján egyáltalán nem kívánatos ebben a formájában.

A kiváltságosság és az elszegényedés további fokozását fogják előidézni.

Jelenlegi társadalmi formánk jogállása lehetővé tette és teszi továbbra is a különböző szolgáltatók számára, hogy hatóság fennhatóságával szankcionálják az állampolgárok alapvető jogait. Amihez gyakorlatilag nem lehetne létjogosultságuk.

Figyelmetlen vagy kész akart figyelmetlenségről van-e szó, azt természetesen kideríteni a bonyolult mi voltja miatt szinte lehetetlen. Különböző társaságok olyan jogokkal élnek, amelyekkel állampolgárokat különböztetnek meg. Lakhelyük és nemük szerint. Lásd gépjármű felelősség biztosítás, vagy az életkorhoz kötött kölcsönök felvétele. Sorolhatnám még tovább a megkülönböztetés különböző válfajait, de értelmetlen lenne. Mit sem változtatna a jelenlegi állapoton. 1990 óta a magángazdaság kialakítása érdekében üzemeket, vállalatokat szüntettek meg, zártak be. Az elbocsátott dolgozókat általában előre hozott nyugellátásba helyezték. A politikai ELIT mesterségesen gerjesztette a nyugdíjasok létszámát. Ez a fajta intézkedés megterhelő lett az államháztartás költségvetésére. Mivel az AKTÍV dolgozó állomány létszáma így lecsökkent. Közben meg, arra hivatkoznak, hogy az előző rendszer az ötvenes évek elején túl sok gyermek vállalására ösztönözte a lakosságot. A beadások idején valóban volt ilyen időszak. Azért én kíváncsi lennék arra, hogy a 18 év alatt mennyi kényszer nyugdíjast termeltek ki, a rendszerváltás óta! A mindenáron rendszerváltást nem kellene mással magyarázni.



08.




A több párt rendszer elhibázott döntéseit azok hozták, akik részt vettek a törvényhozásokban.

Hozzá nem értésükkel tönkretették emberek, családok létbiztonságát, minden napi, megélhetését. Közben maguknak a minimálbér közel húsz szorosát adományozzák. Természetesen adómentesen. Majd ezt megtoldották költségtérítéssel, amit csak elköltenek, de még el sem kell vele számolni, hogy valóban milyen költségek voltak, amit téríteni kellet.

Az egészségügy privatizálása is csak egy nagy félrevezetés. Soha nem beszélnek arról, hogy valójában mit is jelent az alapellátás, vagy egyáltalán mi tartozik bele? Minden másról képesek beszélni, csak a lényegről nem. Lehet, hogy igaza volt annak, aki azt mondta: aki több percig képes beszélni a semmiről, az egyéb aljasságra is képes!

Volt időszak, amikor azzal etették a népet, hogy azért rossz, mert itt vannak, az oroszok.


Kimentek, akkor most miért rossz?


Azért, mert nincsenek itt?


Vagy azért, mert helyettük bejött, a tengeren túli népbutítás?


Megnézve a történelem időszakait, több olyan, időszakot találunk, amely arra utal, hogy ahol a magyarok szövetségre léptek, ott a politikai rendszer mindég megbukott.


Lehet, hogy furcsa, de érdemes tanulmányozni, a magyarságunkat erről az oldalról is.



09.


Ezért most utalnék a demokratikus szocializmusra, szerintem érdemes lenne elgondolkodni rajta, ha már demokráciát akarunk építeni.

A kapitalizmus alapelmélete nem a szociális érzékenységről szól. A tőke csak ott fektet be, ahol nagyobb hasznot lát. Amennyiben kevés a haszon, odébb áll, ha megzavarják, vagy akadályozzák a kizsákmányolásban, akkor a legdurvább módszerektől sem riad vissza.

Ugyanakkor a megtermelt javak 80%-át a 20% éli fel. Míg a megmaradt 20%-ot kegyesen átengedi a 80%-nak.

Sokat hallani a hátrányos helyzetűekről. Valójában nincs hátrányos helyzetű. Amit látunk az-az értelmiségi demokrácia teljesítménye. Miért irtóznak a munkájuk gyümölcsétől?

Ezt tették, erre képesek. Ennyi az új világ termékének eredménye. Társadalmi szempontból nem lenne szabad az oktatást elit vagy nem elit oktatásra szétbontani. Együtt kell tanítani az általános iskolákban a jó és gyengébb, vagy a nehezebben tanuló gyermekeket. Így lenne példa a gyengébben tanulók számára, mit lehet, vagy mit kell teljesíteni. A magyar oktatást a rendszerváltóknak sikerült teljesen tönkretenni.

Gondolom az a céljuk, hogy minél több alul iskolázott vagy ANALFABÉTA gyermek termelődjön a társadalomban. Lehet, hogy rosszul látom, mert nem így szerették volna? Akkor miért lett ez az eredménye?

Mert szerintem az állampolgárok sem erre számítottak.

Meg kellene követelni az iskolákban, az egész oktatási rendszerben a rendet és fegyelmet. Függetlenül attól, hogy kinek a gyermeke vagy kinek ki a hozzátartozója. Természetesen a súlyosan károsodott beteg gyermekeket SPECIÁLIS oktatásban kell részesíteni. A szülői szegénység vagy gazdagság egyáltalán nem mérője a gyermek értelmessé válásának. Sajnos ott tartunk az oktatásban, törvényhozásban, hogy sok esetben a főiskola vagy egyetem kevés. El kellene hozzá végezni legalább a normál nyolc osztályt is. Pillanatnyilag erre utal a gyakorlati valóság. Szerintem rosszul gondolja az, aki mindezt csupán csak pártpolitikai szempontokra akarja visszavezetni. Tény és való.

Magyarországon be csődölt a többpárti parlamenti munka.

A pártérdekeket az ország érdekei elé helyezték. Így sikerült kifejleszteniük az agyilag buggyant értelmiségi demokráciát. Amiért utólag senki nem akar felelősséget vállalni. Viszont fel sem akarnak állni a helyükről. Bele ragadtak a székbe, a rendszer váltásának kezdetétől.

10.



Mivel demokratikus gondolkodású ember vagyok, azért soha nem azt szoktam nézni, hogy ki az, aki teszi, csupán csak azt, hogy mit és hogyan, tesz.


Mennyire felel meg a társadalom vagy a közösség érdekeinek?


Milyen mértékben teszi lehetővé az előrejutást?


Szociálisan mennyire érzékeny?


Teremt-e kiváltságosságot, vagy sem?


Az intézkedéseinek megteremtette-e a megfelelő ellenőrzési kontrollt vagy sem?


Milyen hatékonyak az intézkedései és az ellenőrzési kontroll?

Az iskolai tandíj szükségességét sokan másképpen értelmezik, véleményezik.

Az általános és középszintű intézményekbe minden értelmes hallgatónak, biztosítani kell az ingyenes oktatást. Középszinten az elkezdett szakirányú tanulmányt, biztosítani kell, ha be tudja fejezni az előírt tanmenetrendnek megfelelően. Különös figyelmet és támogatást kell biztosítani azon hallgatóknak, akik az úgynevezett hiányszakmát választják.

A felsőoktatásban azon hallgatók, legyenek fizetősek, akik nem tesznek eleget a kiírt vizsgáknak, vagy gyenge eredményt PRODUKÁLNAK. Amennyiben a soron következő vizsgája ugyanazon tárgyból eredményes lesz, úgy visszakerülhet az ingyenes ellátásba. Természetesen a tanmenetrend által meghatározott időtartam keretéig.

Az időtartam meghaladása után csak fizetős oktatáson vehet részt a hallgató.(Sikertelen pótvizsga esetén az időszak csak fizetősen ismételhető meg! Vizsgaidőszak: negyedév, félév vagy egész évfolyam időtartamára vonatkozóan.)

A második szakma vagy másoddiploma megszerzése minden képen fizetős legyen. Ugyanúgy a szakmai tovább képzések, szakmai ismeretet felújító képzések is. Az oktatási intézményeknél, értem alatta állami, egyházi, alapítványi intézményeket, nem lehet támogatásban különbséget tenni. Semmilyen oktatási intézmény esetében.



11.


Kollégiumi vagy ingyenes oktatási támogatásban nem vehet részt az a hallgató, aki nem a lakóhelyéhez legközelebb eső intézményben végzi tanulmányait. Abban az esetben, ha ott is van az általa választott tanszakból oktatás.

A hallgató ilyen estben kedvezményes utazási hozzájárulásra sem, lehet jogosult. Állandó lakhely: az eltartott, jövedelemmel nem rendelkező nappali tagozatos tanuló, hallgató esetében az eltartó, gondviselő, nevelőszülő lakhelyét kell a tanuló állandó lakhelyének tekinteni.

A kerületekre felosztott település esetében természetesen nem a kerületet kell figyelembe venni.

A jövedelemmel rendelkező nagykorú tanuló, hallgató esetében a tanuló, hallgató lakhelyét kell figyelembe venni. Ugyanakkor a különböző szolgáltatók esetében a fogyasztó számára egyértelművé kell tenni a fogyasztás átláthatóságát. Amennyiben a fogyasztó mérője köbmétereket képes mérni, vagy a fogyasztó köbméterenként fizeti a fogyasztást, úgy az elszámolás is csak köbméterenkénti elszámolás lehet. Olyan elszámolási formát, melyet a fogyasztó a fogyasztás helyszínén nem tud hitelesen mérni, kiállítani vagy alkalmazni nem szabad.

A fogyasztó megvédése érdekében kell tiltani minden olyan számlázási formát, amellyel a fogyasztás mértéke a fogyasztó számára megtévesztő lehet. Minden olyan esetben, amikor valamilyen szerződés vagy kölcsönös megállapodás jön létre, mindkét fél vagy minden szerződő számára egyértelműen kell az adott szerződést megfogalmazni, minden esetben.

A határozott idejű szerződések felbontása esetében a szerződést bontó kell, hogy kötelezett legyen. A szerződésben foglaltak alapján a kötelezettségek, kár megtérítésére.


A határozatlan idejű szerződések esetében a szerződésben a szolgáltató csak akkor mondhat fel, vagy szüntetheti meg a szolgáltatást, ha a fogyasztó a kötelezettségét nem teljesíti a megállapodás szerint. Közüzemi szolgáltatások esetére külön kormányrendeletben kell megfogalmazni a szolgáltató által kezdeményezett szerződés bontás feltételeit. A különböző érdekvédelmi szempontokat elsősorban a törvényalkotásban kell meghatározni, amellyel egyértelművé kell tenni az érintett álláspontokat. Elsősorban a választott képviselők alapvető feladata, hogy a törvények, rendeletek legyenek egyértelműek az állampolgárok számára. Az államok, országok közötti jogharmonizáció megalkotásánál figyelembe kell venni az állampolgárok álláspontját. Szükség esetén népszavazás útján ki kell kérni az állampolgárok véleményét.

12.


Az állampolgári vélemény kinyilvánítás nem tehet elmarasztaló megnyilvánulást korra, nemre, fajra vagy hovatartozás eseteire. Természetesen ilyen megnyilvánulást a törvényhozás sem tehet.


Azokon a területeken, amelyek egyértelműen nem segítik a nemzetgazdaság előrejutását, minden esetben tanulmányt kell készíteni. A kiszolgáltatottság nem mehet semmilyen formában mások hátrányos helyzetének kihasználásával.


A politika és a gazdaság ésszerű együttléte csakis akkor fog megvalósulni, ha a gazdaság irányítását nem a politikai érdekek döntik el.

A világszemléleti irányítási elmélet csak az olyan egyoldalú gondolkodáshoz vezet, amely a saját érdekeit fogja kierőltetni, másokra rá kényszeríteni. Így van ez bármely szempont szerint, fogjuk is azt kiteljesíteni. Kizárt az olyan eset, amikor az érdekek figyelembe vétele valaha is másodrangúak lettek volna.


Pontosan ezrét nem lesz soha sem működőképes az olyan demokrácia, amit a munkásosztály vagy csak az értelmiségiek akarnak egyedül kialakítani.

A politikai vagy vallási nézetek hajlamosak a saját érdekeik megvédése érdekében a közösségek megosztását a békés társadalmi egységet is feláldozni, természetesen mindezt úgy előadni, csakis kizárólag mindig a másik lehet érte a hibás. Napjainkban sok olyan véleményt lehet hallani, amely kritikus ugyan, de nem a valós állapotot adja vissza. Csupán csak a saját EGZISZTENCIÁJÁT féltő, képes arra (sokat beszélek, de inkább nem mondok semmit). Csupán csak azért, hogy én legyek a szép az okos, ha kell, még meg is ALÁZKODNOM vagy megaláztatom magamat, csak holnap is legyen munkahelyem és EGZISZTENCIÁM. Ha valaki magára ismert, akkor már tudhatja, hogy miért tart ott az emberiség, ahol éppen tart. Lehetne még tovább is morfondírozni, de úgy gondolom, ezen írásom kezdeti lehetőségként bizonyára elég ízelítőt adhat az érdeklődőknek. Valamint minden olyan gondolkodónak, aki inkább élne olyan társadalomban, amelyik ember centrikus és törvénytisztelő. Szeretném megnyugtatni azokat, akik soraim olvasása esetén úgy gondolják, vagy attól félnek, hogy megbuktatom, vagy az alkotmányos rend megdöntésére törekszem, hogy erről egyáltalán nincs szó.

Az alkotmányos rendet az elégedetlen, magát elnyomottnak érző társadalom szokta felbontani, vagy megsemmisíteni. Minél többen beszélnek hasonló nyelven az átlagemberek közül annál nehezebb féken tartani az értelmiségi demokráciát.

13.



Ajánlott irodalomnak ajánlanám az élet gyakorlati területét az ésszerűség határain belül. Valamint a fent leírtak gyakorlati megnyilvánulásait. Társadalmi tudatosság vagy az a jó, ha azt teszed, amit elvárnak az úgynevezett választóktól. Alulról felfelé építkező demokratikusan gondolkodó társadalom csak az elméletben létezik. Gyakorlati megvalósítása intő példa a szocialista táborból lett demokratikus értelmiségi politikamentes gazdasági tevékenység alapjain működő kész átverés művészete. Amit maguk sem értenek, mit is szeretnének valójában. El tudom képzelni, hogy dühöng bennük a jó indulat, és csak jót szeretnének, de mi lenne akkor, ha egyszer végre meg kérdeznék azokat, akiket a legjobban érint, hogy nekik mi lenne a legjobb. Hát-ha, teljesen véletlenül nagyobb lenne az egyetértés.

Apropó, egyetértés.

A politikai palettán ahány párt annyi nézet, annyi érdek. Ez valójában nem is lenne baj. A baj inkább ott kezdődik, amikor az ország érdekét kellene képviselni. Sajnos, vagy rögeszmés nézeteik, vagy hatalmi vágyuk teljesen elvakítja, elbódítja gondolkodásukat.


Politikai nézeteik miatt feláldozzák az egész ország létét, közös jövőjét. Mondhatnánk úgy is, ahány párt annyi ország. Egy országon belül ez soha nem hozott jó eredményt az állampolgárok számára. Nézeteiket a parlamenten kívül kellene ütköztetni. Az ország házában, mint a nevében is benne van, az ország dolgával kellene foglalkozni, és nem a kisgyerekes pártjátékokkal.

Lehet, hogy a választott, bocsánat, szabadon választott képviselőknek titulált személyek csak pártpolitikailag tudnak gondolkodni? Amennyiben ez így lenne, akkor semmi helyük az ország házában. Menjenek a párt házába, amit kiprivatizáltak maguknak. Ott a hozzájuk hasonlóknak és szimpatizánsaiknak akkor és úgy magyarázzák meg a maguk sem egészen értik dolgokat, ahogyan azt szeretnék. Mivel politikai hovatartozással még soha nem sikerült demokratikus országot létrehozni. A demokráciát nem pártpolitikai gondolkodás építi, vagy hozza létre. Függetlenül attól, hogy hány párt vagy milyen a párt, pártok vagy szervezettek vesznek részt a hatalomban az attól még nem lesz demokratikus. A gazdaság és a közösségi élet nem identitásalapú. A gazdaság szigorúan szakmai alapokon kell, hogy működjön. Amelyhez elengedhetetlen az oktatás és a kutatás, hogy tudjon fejlődni.

A közösségi élet írott és íratlan szabályok sorozata.

14.


Amely a békés egymás mellett élés alapvető gyakorlatát kell, hogy meg valósítsa. Sajnos napjainkban egyáltalán nem szokás, vagy ahogyan most szokás mondani, egyáltalán nem TRENDI az a fajta, viselkedési forma, hogy élni és élni, hagyni. Inkább a tengerentúli mutasd meg magad forma a divatos. Úgy is mondhatnám, hogy ha már nekem van, akkor nem kell, hogy másnak is legyen. Szerintem az ilyen fajta, gondolkodás, forma lehet, hogy jó a tengerentúl, de a tengeren innen a kiváltságosság egyáltalán nem demokratikus gondolkodásra utaló jelző. Épp úgy a szabadgondolkodás sem egyezik meg a kizsákmányolás elméletével. Értem alatta az olyan megnyilvánulásokat, melyek csupán értelmiségi szintre utalva igyekeznek a saját kis elméletüket újításként csupán csak azért előadni, hogy érvényesülési vágyaikat látszólagosan kielégítve érezhessék. Amivel másoknak akár hátrányos helyzetet is képesek teremteni. Természetesen ezt csak akkor teszik, ha ebből látszólagos vagy valós hasznot tudnak létrehozni, vagy bekerülhetnek a számukra áhított kiváltságosok közé. Céljukat elérve a fellegekben járva mindent ők tudnak a legjobban. Szép-szép, de ez nem demokratikus gondolkodás. Olyan ez, mint az oktatás. Addig minden szép és jó ameddig nem kell elszámolni az eltöltött idővel, vagy a megszerzett tapasztalatokkal. A gyakorlati alkalmazás megvalósításánál már sokkal több baj adódik. Ilyenkor akaratlanul felteszi az ember a fontosnak látszó, de sokakat egyáltalán nem IRRITÁLÓ kérdést.


Szükséges-e?

Megéri-e?


Fejlődés, vagy felesleges pocsékolás?


Az állítólagos egyszerű gyakorlatias ember sohasem szerette az olyan dolgokat, amelyről tudta vagy hallotta a szükségszerűség fontosságát, de nem volt számára átlátható, vagy egyértelmű.

Néhány kérdés.

Mi miért olyan amilyen?

Miért működik jól vagy rosszul?

A politikai gondolkodás kiszolgáltatottsága a hatalomban maradás és a párthűség, megtartása érdekében kénytelenek rossz vagy kedvezőtlen döntéseket hozni.



15.



Ezért már alapjaiban a kezdet kezdetén kiszolgáltatottá válik az állítólagos szabadon választott képviselő.

Az elhivatottság hiánya lehetőséget ad, teret nyit az önös érdekek kielégítésére. Napjainkban épp úgy, mint századokkal ezelőtt nagy divatja volt a behódolásnak.

Pontosan a sajátos érdekek kielégítése került az elsődleges feladatnak.

Valójában miért vállalták a megtisztelő feladatot, ha nem tudják csak részben teljesíteni?

A magángazdaság napjainkban a működési szemlélete miatt, alkalmatlan a társadalmi egység alapjainak megvalósítására. Hiányzik belőle a felelősség felvállalása. Mint olyan, alapjaiban nem lesz sohasem alkalmas a többségi társadalom megvalósítására. Többségi társadalom, mint olyan, egységében kell, hogy felelősséget tudjon és akarjon vállalni a társadalom minden tagjáért. Az élni és élni, hagyni gondolkodási forma nem csak a gazdaság irányításából, de a gazdasági törvényalkotásból is hiányzik.

Kell-e, szükséges-e, többségi társadalmi forma?

A természetesség valóságánál fogva nem csak szükségszerű, de egyetlen formája a békés egymásmellet élés alapvető követelménye is a mindennapi élet íratlan törvényszerűségnek. Manapság a gondolkodás egyes személyek, csoportok részéről természetszerűnek tűnő a társadalmi elhelyezkedésük pillanatnyi állása szerint a többségi társadalomban. Mivel helyzeti előnyük akár tisztességes akár nem, csak is kizárólag akkor tud és lesz képes fennmaradni és működni, ha helyzeti előnyüket továbbra is mások kiszolgáltatottságára építik.

Pontosan ezért kellene a kiváltságosságot egyértelműen megszüntetni.

Épp úgy, mint a közalkalmazottak esetében a vállalkozás szabadságát, értve alatta: bármilyen közfeladatot lát el az alkalmazott, mellette ne lehessen vállalkozása. Valamint ne lehessen szabadon választott képviselő az, aki már valamilyen közfeladatot ellát.

Civil szervezetek, politikai pártok, alapítványok valamint magán iskolák, miért részesülnek kötelezően állami támogatásban?



16.




Amikor csak a társadalom töredékét képezik.

Csak önös érdekeiket akarják érvényesíteni a többség által összerakott javakból. Érdekes módon ez a gondolkodási mód miért nem honosodott meg a tengerentúlról? Bizonyára most sokaknak belegázolhattam a lelkivilágába.

Nincs kifogásom az egyházi iskolákkal, de a kiváltságosságot még tőlük sem lehet elfogadni a demokratikus társadalomban. Épp úgy, mint a mindenáron mindent magánkézbe című gondolkodási formát. Többségi társadalomban az önös érdekek képviselete kisebb csoportok megnyilvánulásában nagyon kártékony tud lenni a társadalom egészére. A demokratikus társadalom egészére a NÉPHATALOM alkotmányos jogainak csonkítása, a nép számára nem kívánatos alkotmányosságot ráerőltetni, rákényszeríteni végzetes hibát jelent az egész társadalomra. Milyen érdekcsoport, amely kikéri a nép döntését, és amikor törvénybe kell iktatni a nép akaratát, a törvény megszavazásánál tartózkodik? Úgy gondolom alkalmatlan, a nép és az egész társadalom előtt, képviselet ellátására. Ez is pontosan bizonyságot ad és alátámasztja az előzőekben leírtakat, politikai pártnak, érdekcsoportnak semmi keresnivalója a szabadon választott képviselők között. Saját önös érdekeik, kisded gyerekes szórakozásukat előtérbe helyezik a társadalom egészének az érdekei elé.

Az állam egészének érdekeit a törvényhozásnak kell GARANTÁLNI.

A törvényhozásnak védeni kell az állampolgárok jogait és meg kell, hogy követelje azok kötelezettségeit.

A magán kezdeményezésekből alakult érdekvédelmi szervezetek csak is kizárólag költségvetési támogatás nélkül társadalmi munkában végezzék feladatukat. Az alapítványok kötelezettek legyenek az adományok elszámolásával, az adományokat ne lehessen munkabérre, tiszteletdíjra vagy működésre felhasználni az alapítvány részére. Ugyanis az ilyen jellegű felhasználások az adományok egyértelmű személyes jellegű felhasználást teszik lehetővé. Az adományozó félrevezetése, becsapása valósul meg. Mivel az adományozó nem a gyűjtő vagy működtető javára adományoz, hanem valamilyen, számára fontosabb, értelmesebb dologra szánná adományát.

A kiváltságosságot sem választott, sem kijelölt nem gyakorolhatja.

A kisebbségi jogok nem kerekedhetnek a kiváltságosság szintjére. Magyarországon sajnos a társadalmi érdek fölé kerekedett a sajátos érdekcsoportok érdekének a megvalósítása. A média, és az elemzők egy csoportja kiszolgáltatja, és félremagyarázza az alkotmányos formát. A sajátos igazságérzetüket az alkotmányosság és a törvényesség fölé szeretnék helyezni.



17.

Ezen állapot kialakulása a hozzá nem értő tizennyolc év eredménye, megfűszerezve az AGRESSZÍV mindenáron ellentmondó háttérhatalom felülkerekedése a társadalmi igazságosságon és törvényességen. Állampolgári engedetlenséget igyekeznek belemagyarázni az önös érdekeik megvalósítása érdekében azon csoportok és szimpatizánsai, akik érvényesülésüket ilyen módon szeretnék érvényesíteni. Így a társadalom építése soha nem fog eredményességet sem elérni, sem felmutatni. Mivel a szabadon választott képviselők képtelenek a saját érdekein kívül a társadalom egészének érdekeit képviselni. Saját alkalmasságukat bizonygatva pontosan az alkalmatlanságukat támasztják alá.

Napjainkban elérkeztünk a rendetlenségből a fejetlen KÁOSZIG. Így jár minden olyan közösség, amely a társadalom egészét a sajátos önös érdekei, kielégítésére szeretné fordítani. Valamint az a társadalom is működésképtelenné fog válni, ahol a politikai ellenzék, politikai ellenségként akar működni. A politikai szemlélet nem szabad, hogy a társadalom egészének akaratát, irányvonalát vagy a társadalmi igazságosságot akadályozza, vagy veszélyeztesse. A tengerentúli pökhendi politikai irányzat sajnos nem akarja vagy nem képes tudomásul venni, hogy amit tesz, az messze elmarad a demokratikus békés egymás melletti gondolkodási formától. Lehet, hogy ez fel sem tűnik az érdekelteknek, mivel csak is kizárólagosan a kiváltságosság világában éltek és élnek napjainkban is. Az embertelen gondolkodási forma sajnos Magyarországon is elérte úgy a kormányzó, mint az ellenzéki pártokat is. Mintha olyan sugallatot terjesztenének, hogy demokráciát építenek függetlenül attól, hogy azt akarja-e a másik közösség vagy sem. Ahogyan szokás mondani: akkor is az lesz, amit én akarok, ha beledöglesz is. Mindezt a gondolkodási formát megtalálhatjuk a tengeren túl és kis hazánkban is. Miközben arról beszélnek, hogy a nép vegye a kezében az irányítást, hogy ne, legyen diktatúra, mert aztán ők egyáltalán nem szeretik a diktátorokat. Ezért arra is képesek, hogy védtelen, legtöbb esetben ártatlanokat tegyenek tönkre, vagy semmisítsenek meg békés társadalmakat. Azt kell mondanom, hogy a jelenlegi magyarországi helyzetért a rendszerváltás óta minden olyan személy vagy felelős szervezet, felelős a kialakult helyzetért, aki részt vett és támogatta az önös érdekek és a kiváltságosság érvényesülését. Korra, nemre, fajra és beosztásra való tekintet nélkül. Részemről felelőtlen KOALÍCIÓS társnak tekintem az olyan partnert, amelyik csak akkor társ, ha az van, amit ő akar. Amennyiben mégsem az valósul meg úgy vissza a babaruhát, tovább nem játszom gyerekes játékot játszik.



18.



Kollégiumi vagy ingyenes oktatási támogatásban nem vehet részt az a hallgató, aki nem a lakóhelyéhez legközelebb eső intézményben végzi tanulmányait. Abban az esetben, ha ott is van az általa választott tanszakból oktatás.

A hallgató ilyen estben kedvezményes utazási hozzájárulásra sem, lehet jogosult. Állandó lakhely: az eltartott, jövedelemmel nem rendelkező nappali tagozatos tanuló, hallgató esetében az eltartó, gondviselő, nevelőszülő lakhelyét kell a tanuló állandó lakhelyének tekinteni.

A kerületekre felosztott település esetében természetesen nem a kerületet kell figyelembe venni.

A jövedelemmel rendelkező nagykorú tanuló, hallgató esetében a tanuló, hallgató lakhelyét kell figyelembe venni. Ugyanakkor a különböző szolgáltatók esetében a fogyasztó számára egyértelművé kell tenni a fogyasztás átláthatóságát. Amennyiben a fogyasztó mérője köbmétereket képes mérni, vagy a fogyasztó köbméterenként fizeti a fogyasztást, úgy az elszámolás is csak köbméterenkénti elszámolás lehet. Olyan elszámolási formát, melyet a fogyasztó a fogyasztás helyszínén nem tud hitelesen mérni, kiállítani vagy alkalmazni nem szabad.

A fogyasztó megvédése érdekében kell tiltani minden olyan számlázási formát, amellyel a fogyasztás mértéke a fogyasztó számára megtévesztő lehet. Minden olyan esetben, amikor valamilyen szerződés vagy kölcsönös megállapodás jön létre, mindkét fél vagy minden szerződő számára egyértelműen kell az adott szerződést megfogalmazni, minden esetben.

A határozott idejű szerződések felbontása esetében a szerződést bontó kell, hogy kötelezett legyen. A szerződésben foglaltak alapján a kötelezettségek, kár megtérítésére.


A határozatlan idejű szerződések esetében a szerződésben a szolgáltató csak akkor mondhat fel, vagy szüntetheti meg a szolgáltatást, ha a fogyasztó a kötelezettségét nem teljesíti a megállapodás szerint. Közüzemi szolgáltatások esetére külön kormányrendeletben kell megfogalmazni a szolgáltató által kezdeményezett szerződés bontás feltételeit. A különböző érdekvédelmi szempontokat elsősorban a törvényalkotásban kell meghatározni, amellyel egyértelművé kell tenni az érintett álláspontokat. Elsősorban a választott képviselők alapvető feladata, hogy a törvények, rendeletek legyenek egyértelműek az állampolgárok számára. Az államok, országok közötti jogharmonizáció megalkotásánál figyelembe kell venni az állampolgárok álláspontját. Szükség esetén népszavazás útján ki kell kérni az állampolgárok véleményét.

19.


Az állampolgári vélemény kinyilvánítás nem tehet elmarasztaló megnyilvánulást korra, nemre, fajra vagy hovatartozás eseteire. Természetesen ilyen megnyilvánulást a törvényhozás sem tehet.

Azokon a területeken, amelyek egyértelműen nem segítik a nemzetgazdaság előrejutását, minden esetben tanulmányt kell készíteni. A kiszolgáltatottság nem mehet semmilyen formában mások hátrányos helyzetének kihasználásával.

A politika és a gazdaság ésszerű együttléte csakis akkor fog megvalósulni, ha a gazdaság irányítását nem a politikai érdekek döntik el.

A világszemléleti irányítási elmélet csak az olyan egyoldalú gondolkodáshoz vezet, amely a saját érdekeit fogja kierőltetni, másokra rá kényszeríteni. Így van ez bármely szempont szerint, fogjuk is azt kiteljesíteni. Kizárt az olyan eset, amikor az érdekek figyelembe vétele valaha is másodrangúak lettek volna.


Pontosan ezrét nem lesz soha sem működőképes az olyan demokrácia, amit a munkásosztály vagy csak az értelmiségiek akarnak egyedül kialakítani.

A politikai vagy vallási nézetek hajlamosak a saját érdekeik megvédése érdekében a közösségek megosztását a békés társadalmi egységet is feláldozni, természetesen mindezt úgy előadni, csakis kizárólag mindig a másik lehet érte a hibás. Napjainkban sok olyan véleményt lehet hallani, amely kritikus ugyan, de nem a valós állapotot adja vissza. Csupán csak a saját EGZISZTENCIÁJÁT féltő, képes arra (sokat beszélek, de inkább nem mondok semmit). Csupán csak azért, hogy én legyek a szép az okos, ha kell, még meg is ALÁZKODNOM vagy megaláztatom magamat, csak holnap is legyen munkahelyem és EGZISZTENCIÁM. Ha valaki magára ismert, akkor már tudhatja, hogy miért tart ott az emberiség, ahol éppen tart. Lehetne még tovább is morfondírozni, de úgy gondolom, ezen írásom kezdeti lehetőségként bizonyára elég ízelítőt adhat az érdeklődőknek. Valamint minden olyan gondolkodónak, aki inkább élne olyan társadalomban, amelyik ember centrikus és törvénytisztelő. Szeretném megnyugtatni azokat, akik soraim olvasása esetén úgy gondolják, vagy attól félnek, hogy megbuktatom, vagy az alkotmányos rend megdöntésére törekszem, hogy erről egyáltalán nincs szó.

Az alkotmányos rendet az elégedetlen, magát elnyomottnak érző társadalom szokta felbontani, vagy megsemmisíteni. Minél többen beszélnek hasonló nyelven az átlagemberek közül annál nehezebb féken tartani az értelmiségi demokráciát.

20.


Ajánlott irodalomnak ajánlanám az élet gyakorlati területét az ésszerűség határain belül. Valamint a fent leírtak gyakorlati megnyilvánulásait. Társadalmi tudatosság vagy az a jó, ha azt teszed, amit elvárnak az úgynevezett választóktól. Alulról felfelé építkező demokratikusan gondolkodó társadalom csak az elméletben létezik. Gyakorlati megvalósítása intő példa a szocialista táborból lett demokratikus értelmiségi politikamentes gazdasági tevékenység alapjain működő kész átverés művészete. Amit maguk sem értenek, mit is szeretnének valójában. El tudom képzelni, hogy dühöng bennük a jó indulat, és csak jót szeretnének, de mi lenne akkor, ha egyszer végre meg kérdeznék azokat, akiket a legjobban érint, hogy nekik mi lenne a legjobb. Hát-ha, teljesen véletlenül nagyobb lenne az egyetértés.

Apropó, egyetértés.

A politikai palettán ahány párt annyi nézet, annyi érdek. Ez valójában nem is lenne baj. A baj inkább ott kezdődik, amikor az ország érdekét kellene képviselni. Sajnos, vagy rögeszmés nézeteik, vagy hatalmi vágyuk teljesen elvakítja, elbódítja gondolkodásukat.

Politikai nézeteik miatt feláldozzák az egész ország létét, közös jövőjét. Mondhatnánk úgy is, ahány párt annyi ország. Egy országon belül ez soha nem hozott jó eredményt az állampolgárok számára. Nézeteiket a parlamenten kívül kellene ütköztetni. Az ország házában, mint a nevében is benne van, az ország dolgával kellene foglalkozni, és nem a kisgyerekes pártjátékokkal.

Lehet, hogy a választott, bocsánat, szabadon választott képviselőknek titulált személyek csak pártpolitikailag tudnak gondolkodni? Amennyiben ez így lenne, akkor semmi helyük az ország házában. Menjenek a párt házába, amit kiprivatizáltak maguknak. Ott a hozzájuk hasonlóknak és szimpatizánsaiknak akkor és úgy magyarázzák meg a maguk sem egészen értik dolgokat, ahogyan azt szeretnék. Mivel politikai hovatartozással még soha nem sikerült demokratikus országot létrehozni. A demokráciát nem pártpolitikai gondolkodás építi, vagy hozza létre. Függetlenül attól, hogy hány párt vagy milyen a párt, pártok vagy szervezettek vesznek részt a hatalomban az attól még nem lesz demokratikus. A gazdaság és a közösségi élet nem identitásalapú. A gazdaság szigorúan szakmai alapokon kell, hogy működjön. Amelyhez elengedhetetlen az oktatás és a kutatás, hogy tudjon fejlődni.

A közösségi élet írott és íratlan szabályok sorozata.

21.


Amely a békés egymás mellett élés alapvető gyakorlatát kell, hogy meg valósítsa. Sajnos napjainkban egyáltalán nem szokás, vagy ahogyan most szokás mondani, egyáltalán nem TRENDI az a fajta, viselkedési forma, hogy élni és élni, hagyni. Inkább a tengerentúli mutasd meg magad forma a divatos. Úgy is mondhatnám, hogy ha már nekem van, akkor nem kell, hogy másnak is legyen. Szerintem az ilyen fajta, gondolkodás, forma lehet, hogy jó a tengerentúl, de a tengeren innen a kiváltságosság egyáltalán nem demokratikus gondolkodásra utaló jelző. Épp úgy a szabadgondolkodás sem egyezik meg a kizsákmányolás elméletével. Értem alatta az olyan megnyilvánulásokat, melyek csupán értelmiségi szintre utalva igyekeznek a saját kis elméletüket újításként csupán csak azért előadni, hogy érvényesülési vágyaikat látszólagosan kielégítve érezhessék. Amivel másoknak akár hátrányos helyzetet is képesek teremteni. Természetesen ezt csak akkor teszik, ha ebből látszólagos vagy valós hasznot tudnak létrehozni, vagy bekerülhetnek a számukra áhított kiváltságosok közé. Céljukat elérve a fellegekben járva mindent ők tudnak a legjobban. Szép-szép, de ez nem demokratikus gondolkodás. Olyan ez, mint az oktatás. Addig minden szép és jó ameddig nem kell elszámolni az eltöltött idővel, vagy a megszerzett tapasztalatokkal. A gyakorlati alkalmazás megvalósításánál már sokkal több baj adódik. Ilyenkor akaratlanul felteszi az ember a fontosnak látszó, de sokakat egyáltalán nem IRRITÁLÓ kérdést.

Szükséges-e?

Megéri-e?

Fejlődés, vagy felesleges pocsékolás?

Az állítólagos egyszerű gyakorlatias ember sohasem szerette az olyan dolgokat, amelyről tudta vagy hallotta a szükségszerűség fontosságát, de nem volt számára átlátható, vagy egyértelmű.

Néhány kérdés.

Mi miért olyan amilyen?

Miért működik jól vagy rosszul?

A politikai gondolkodás kiszolgáltatottsága a hatalomban maradás és a párthűség, megtartása érdekében kénytelenek rossz vagy kedvezőtlen döntéseket hozni.



22.



Ezért már alapjaiban a kezdet kezdetén kiszolgáltatottá válik az állítólagos szabadon választott képviselő.

Az elhivatottság hiánya lehetőséget ad, teret nyit az önös érdekek kielégítésére. Napjainkban épp úgy, mint századokkal ezelőtt nagy divatja volt a behódolásnak.

Pontosan a sajátos érdekek kielégítése került az elsődleges feladatnak.

Valójában miért vállalták a megtisztelő feladatot, ha nem tudják csak részben teljesíteni?

A magángazdaság napjainkban a működési szemlélete miatt, alkalmatlan a társadalmi egység alapjainak megvalósítására. Hiányzik belőle a felelősség felvállalása. Mint olyan, alapjaiban nem lesz sohasem alkalmas a többségi társadalom megvalósítására. Többségi társadalom, mint olyan, egységében kell, hogy felelősséget tudjon és akarjon vállalni a társadalom minden tagjáért. Az élni és élni, hagyni gondolkodási forma nem csak a gazdaság irányításából, de a gazdasági törvényalkotásból is hiányzik.

Kell-e, szükséges-e, többségi társadalmi forma?

A természetesség valóságánál fogva nem csak szükségszerű, de egyetlen formája a békés egymásmellet élés alapvető követelménye is a mindennapi élet íratlan törvényszerűségnek. Manapság a gondolkodás egyes személyek, csoportok részéről természetszerűnek tűnő a társadalmi elhelyezkedésük pillanatnyi állása szerint a többségi társadalomban. Mivel helyzeti előnyük akár tisztességes akár nem, csak is kizárólag akkor tud és lesz képes fennmaradni és működni, ha helyzeti előnyüket továbbra is mások kiszolgáltatottságára építik.

Pontosan ezért kellene a kiváltságosságot egyértelműen megszüntetni.

Épp úgy, mint a közalkalmazottak esetében a vállalkozás szabadságát, értve alatta: bármilyen közfeladatot lát el az alkalmazott, mellette ne lehessen vállalkozása. Valamint ne lehessen szabadon választott képviselő az, aki már valamilyen közfeladatot ellát.

Civil szervezetek, politikai pártok, alapítványok valamint magán iskolák, miért részesülnek kötelezően állami támogatásban? 

23.

HARMADIK RÉSZ.

Amennyiben az 1989-es rendszerváltás, vagy ha úgy jobban tetszik módszerváltás mennyire, vagy éppen milyen módon köthető. Az 1956-os felkeléshez, forradalomhoz vagy éppen ellenforradalomhoz. STADINGER ISTVÁN által vezetett, vagy személye által elnökölt parlament, a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG parlamentjét az akkori alkotmányosság szerint milyen alkotmányossági jogalap szerint lett feloszlatva? Ki, vagy kik voltak felhatalmazva azzal, hogy ezt a döntést meghozzák? Maradjunk egy kicsit az események előtt. A mártírhalált halt akkori miniszterelnök NAGY IMRE beszédét már csak halála után volt módomban hallgatni. Azonban soha nem hallottam a nagyüzemi mezőgazdaság teljes megszüntetését beszédében. Lehet, hogy a 89-es váltás után rossz hanganyagot használtak? Kivégzésének okát párt tagsága és félreérthető kijelentése alapozta meg. Segítségért kiáltott bár azoktól segítséget nem kapott. Ahogyan a népi mondás szokta mondani: abban fogsz csalatkozni, akiben a legjobban bízol. Ő is így járt. Párthű elvtársai nem álltak ki mellette, mert akkor is a saját önös érdekeik voltak az előrébb valók. Példát kellett statuálni, ám egyáltalán nem az egyetlen választható eszköz volt az, amit akkor ott választottak. Valójában nem találtam egyértelmű utalást a kommunista eszme ideológiájában sem az akkori alkotmányban. Természetesen a büntető törvénykönyv és a párt alapszabálya szigorúbban büntette a vezetőbeosztásban lévőket, mint azokat, akik nem voltak magas vezető állásban. Ugyanakkor köztudott volt a politikai büntetés szinte minden állampolgár számára. A tengeren túli segítség nem csak 56-ban maradt el. Elmaradt a 89-es váltás után is. Bár segítettek minden olyan rosszat meghonosítani a náluk is, rossz volt addig is. Akkor miért kellett a tengerentúli imádat? Véleményem szerint: sem az igazi 56-osok, sem Nagy Imre nem értenekegyet a módszerváltásos rendszerváltással. Amennyiben úgy gondolják, tévednék. Akkor javaslom, hogy többet beszélgessenek azokkal az emberekkel is, akik kívül vannak a szűk beszélgető köreiken. Fel kell tenni a nem kívánatos kérdést: az egyház miért nem ül le beszélgetni a kommunistákkal? Ők ott voltak a kommunistáknál a törvényhozásban is. Az egymás iránti tisztelet, a békés egymásmellet élés alapvető szabálya kell, hogy legyen az ilyen fajta, viselkedési forma. Lehet, hogy nekik már az ilyen fajta, viselkedési forma sérti az önérzetüket? Ugyanakkor az adományokat tőlük is elvárják és elfogadják? Az egyszerű ember is ismeri a vallási politika nemkívánatos procedúráit. Az alázat az oda vissza kell, hogy járjon mindenkinek. Még akkor is, ha ezt csak az egyik oldaltól várják el. A másik meg kiváltságosságánál fogva úgy gondolja, hogy viszonozni már méltóságánál fogva nem kell, hogy viszonozza. Ugyanezek a kötelezettségek vonatkoznak a politikai elhivatottságúakra is. Az országot nem lehet csoportok szájíze szerint külön- külön szétdarabolni.

24.



Pontot kellene már tenni tizennyolc év után, valójában mit is kellene ünnepelni. Az 56-os MÁRTÍROKAT, vagy a csatlakozást a tengerentúlhoz?

Ma már láthatóan kirajzolódik az 1989-es rendszerváltás komoly meggondolt, alaposan átgondolt politikai és gazdasági váltás felelőseinek kemény és megfeszített odaadó tevékenységének alapos munkája. Az 56-os évforduló ötvenedik évfordulójára már rájöttek, hogy a rákoskeresztúri emléktáblán olyanok neve is szerepelt, akiknek úgymond semmi közük nem volt az ötvenhatos eseményekhez. Legfeljebb csupán csak annyi, a kivégzéseiket abban az időben hajtották végre, amikor az ötvenhatos események vélt vagy valós résztvevőinek hajtották végre az ítéleteit. Mint kiderült, vagy inkább ki bogozták ötven után, hogy kik is lehettek akkor épp ott, ahol olyan sokan harcoltak. El is határozták, hogy az ötvenedik évfordulóra leszerelik az emléktáblát és az oda nem illő neveket nem, is írják vissza.

Fel kell tenni a kérdést: tisztelt érintett rendszerváltók, még azt sem tudták, vagy tudják, hogy ott és akkor kivel vagy kikkel voltak együtt, akivel a csodálatosnak ígérkező szent szabadságért együtt harcoltak?

Leh

FÁMA 2008. / 01.

2011.03.09. 20:02

   

 

FÁMA

          

 

 

 

 

 

 

 

2008’’

 

 

 

 

 

                                                         GRÁNER ANDRÁS.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Akarva akaratlan, még is, előbb vagy utóbb, így vagy úgy.

                 De napvilágot lát, minden olyan dolog, amit nem szeretnének.

 

 

 

                                 Ha még is megtörténne?

 

 

 

                      Ajánlom ezeket a sorokat azoknak…

 

 

                Akik, nem látták vagy hallották.

                Azokat a beszélgetéseket, vitákat.

 

               Amelyek ott történtek, ahol nem dúltak a nézetek közötti agresszív kiirtások.

               

  

               Inkább a tiszta őszinte párbeszéd, nyers őszinte kinyilvánítása.

              

            

 

              Köszönetet mondok azoknak, akik szívesen leálltak, leültek. Egy- egy téma mellé és elmondták őszinte véleményüket.

 

Meggondolásra, megfontolásra, elgondolkodásra, átgondolásra ajánlom.

 

Budapest 2008.

 

 

 

 

                                 Tisztelettel a gyűjtő.     Gráner András.  

             

 

 FÁMA:  

GYŰJTEMÉNY  ELSŐRÉSZ.                                        1/3: 1-16-ig.

 

 

 

Szóbeszéd, híresztelés, mendemonda, amiről az emberek beszélnek.

 Napjaink a mindennapi ember szemével. A szabadságot szerető, egyszerű törvénytisztelő, de mindent tudni akaró demokráciát építő szemével. Történt azon a szép vagy kevésbé szép napon. A választók a változásra tették le voksukat. A nagy szabadság hősi harcosai vezetésével. A munkás­­ paraszt kormány alkotmányát és törvényeit az értelmiségi demokráciára cserélték. Tudni illik a munkás paraszt kormány, nem szerette az értelmiségit, ha a hatalom gyakorlását szerette volna befolyásolni. Mivel a munkás és a paraszt általában szereti a számára is érthető egyértelmű határozott dolgokat. Minden területen. A változás szellemét mindenki várta. Így meg is történt a csoda. Az egypártrendszer átalakult többpárti demokratikus rendszerré. Mivel a legtöbb választónak sejtelme sem volt a szép új világról, így elhitte, vagy elhitették vele, hogy neki is jobb lesz. A frissen megválasztott, akkor még értelmesnek tűnt értelmiségi átvette az irányítást. Azonnal neki is láttak az állami vagyon kisajátításának. Amit már nem mertek azonnal magukévá tenni, eladták. Azoknak, akik állítólag fizettek érte. Az így létrejött tetemes értékből nem tudták kifizetni az állami adósságot, csak növelni voltak képesek. Meg kell azért említeni: lázas kemény munkát végeztek. Önmaguknak kiváltságosságot, míg a többieknek munkanélküliséget sikerült nagy erőfeszítések árán létrehozni. Így legalább mindenki kapott valamit. Nagy volt az öröm, még most is tartana, ha nem kellett volna a gyerekeknek az iskola helyett a kocsmában tanulni. Mivel az egyház visszakapta, vagy csak úgy megkapta az iskola épületét. Az ország akkori első közjogi méltósága azonnal intézkedett, nem tett semmit. Ez azért még is csak nagylelkű cselekedet volt tőle. Köszönjük, igazán köszönjük. Azért ekkora áldozatot még sem vártunk el tőle. Elvégre egy demokratikus köztársaságban ezt nem is lehetett volna jobban végrehajtani.

Én biztosan másképpen oldottam volna meg. Csak akkor adtam volna oda az ingatlant, amikor már minden gyermeknek lett volna helye az iskolában.

Közben a törvényhozás tette a dolgát. Telt múlt az idő és sorra jöttek a jobbnál jobb módszerek és ötletek. Miközben egyre nagyobb mértékben kellett kialakítani az esélyegyenlőtlenséget. Meg kellett valósítani a szétvert, bocsánat osztogatott gazdaság támogatását. Ez nagyon jól sikerült. Támogatás az van, termelés és munkahely az nincs. Az értelmiségi demokrácia tengeren túli csúcsteljesítmény. Mint olyan, minden társadalmi és szociális nem kívánatos formáját sikerült megvalósítani. Mert ugye, akkor jó, és ember centrikus egy társadalom, ha minél több a munkanélküli és az öntörvényű állampolgár. Csodálom azokat, akik így alkotnak véleményt. Ami van, az nem jó, de még jobbat nem találtak ki. Szeretnék egy nagyon nagy titkot nekik elárulni.                                       

 

                                                                                             01.

Már kitalálták csak az nem fűlik a kiváltságos foguknak. Az értelmiségi társadalom saját fajtáját is képes hátrányos helyzetben tartani csak, hogy az önös érdekét ki tudja elégíteni. Intő példa a tanárok helyzete a demokráciának csúfolt, diktatúrának napjainkban.

                                        

Minden jól szervezettnek mondható társadalomban az oktatás alapköve a társadalomnak. Épp úgy, mint a társadalom legkisebb alkotó eleme a család.

A szükségszerűségből adódóan a gazdaság termelékenységének hatékonysága alapozza meg a társadalmi viszonyok fejlődését, és vele együttesen a szociális hatékonyságot is. Amit sem a szabadon választott képviselet, sem a hatalomhoz görcsösen ragaszkodók nem akarnak felismerni. El vannak foglalva saját kis dolgaikkal. Vagy nagyon is jól tudják, csak éppen nem akarnak, vagy nem tudnak vele foglalkozni. Mindenféle felelősségvállalás nélkül hoznak meggondolatlan gyakorlatban alkalmazhatatlan rendelkezéseket.

 

A magángazdaság állandó támogatása és adókedvezménye csak a gazdasági nemtörődömséghez, és csak is a támogatásokra számító gazdasági ellaposodáshoz fog vezetni. Az egész gazdasági rendszer úgy van kialakítva, hogy csak a kiváltságosok önös érdekét legyen hivatott kielégíteni és biztosítani.

                           

                          

A kiváltságosság és az öntörvényűség egyáltalán nem a demokratikus gondolkodás formája. Még akkor sem, ha azt köztársaságnak nevezték is el. Bizonyára valamennyire kezd kirajzolódni a nemtörődöm felelőtlen öntörvényű társadalmi formánk csodája. Amely valóságos melegágya és előestéje az anarchiának. Én a demokratikus szocializmusnak látom leginkább a társadalmi hiányosságát. Ahol az állam gazdálkodik, és a magángazdaságokat hagyja működni a tisztességes törvények keretein belül. Támogatást a kezdő vállalkozásoknak az induláshoz kell biztosítani. Az oktatás egységes ráfordítással azonos színvonalú egységes követelményekkel kell, hogy megvalósuljon. Legyen választási lehetősége az állampolgárnak. Állami vagy magánterületen tevékenykedne-e.

A médiák felelősségvállalását is meg kell tenni. Úgy a hitelesség, mint a felelősség területén. A személyiségi jogok gyakorlása nem azonos a kiváltságossággal.

A törvények legyenek rövidek, tömörek mindenki számára egyértelműek.

A személy vagy vagyon ellen elkövetett cselekményeket minden korban és formájában súlyosan kell szankcionálni.

 

                                                                                                   02.

 

 

Fiatalkorúaknál a tanulást, felnőtt korúaknál a büntetés ideje alatt a munkavégzést kell kötelezővé tenni.

Sokat lehet mostanában hallani a vidámbarakk korszakról is, természetesen csak negatív értelemben. Pedig akkor volt létbiztonság, aki akart az, dolgozhatott, aki tudott is azt meg hagyták, hogy dolgozzon.

Az építőjellegű kritikát elfogadták. Igaz az esetek nagyobb százalékában nem minden esetben fogadta örömkitörés, de elfogadták. A felelősségre vonás végrehajtását nem a kiváltságosság határozta meg. A választott vagy kinevezett beosztásokban szigorúbb volt a felelősségre vonás. Tudom, mert végig éltem a Kádár korszakot. Elég sok helyen megfordultam, találkoztam felelős beosztású emberekkel. Akkor is, most is, a demokratikus szocializmus híve voltam és vagyok. Amennyiben lenne olyan értelmiségi, aki nem tudna róla, elmondanám:

A hetvenes évek második felében az áhított tengerentúli kapitalizmusból érkezett szakemberek, el volt ragadtatva a háztáji gazdaság kiszélesedett alkalmazásától.

Az állami mezőgazdaság modern felszereltségétől. Amit 90-után csodálatos módon teljesen tönkretettek. Visszavitték a második világháború előtti színvonalra.

Úgy gondolták, akinek pénze van, az már szakmailag is, érett a gazdálkodáshoz.

Mint bebizonyosodott a szakmai tudást nem a pénztárca határozza meg.

Akik a törvényhozás mindennapjaiban részt vesznek, közülük sokat nem engedtek a törvényhozás közelébe sem. Pontosan azért mert, több kárt okoztak volna, mint hasznot. Napjainkban a bölcsész, a jogász, az író, a média szakember igyekszik hozzá nem értően megmagyarázni, a gazdaság lényeges dolgait.

 A média a kapitalizmus legnagyobb kiszolgálója. Mert rajta keresztül lehet igazán butítani a társadalmat. Jól lehet rajta keresztül buzdítani vagy a semmire való árút eladni. Lehet, az a baj, hogy az ilyen és hasonló dolgokról nem volna szabad beszélni.

De, ha nem beszélünk valamiről, az attól még létezik. Előbb vagy utóbb, így vagy úgy, ki fog derülni. Aki demokráciát akar építeni, annak tiszta lapokkal kell játszani. A svindlis, hazug ügyeskedők, mások kiszolgáltatottságát idézik elő, vagy gazdaságilag szándékosan teszik tönkre.

Egyáltalán nem demokratikus cselekedet. Mert a demokrácia NÉPHATALOM.

 

                                                                                             03.                                                                          

Még akkor is, ha sokan szeretnék a sajátos önös érdekeiket úgy megvalósítani, hogy közben másokat le szeretnének söpörni a palettáról.

A szabadságnak ára van. Vannak, akiknek meg kell tanulni másokkal együtt, élni. Vannak, és lesznek olyanok, akiknek le kell mondani a kiváltságosságról, felsőbbrendűségről.

A tisztelet az embernek kell, hogy járjon, és nem, pedig a hovatartozásnak kell azt meghatározni.

 

A hovatartozás szabad gyakorlása nem szabad, hogy bárkit is felhatalmazzon olyan cselekedetre, amellyel mások szabad mozgását, vagy személyi szabadságát azzal megsértse vagy hátrányos, megalázó helyzetbe hozza. A demokratikus társadalomban az egyházaknak együtt működést kell tanúsítani. Oktatási, nevelési módszerükkel a társadalmat alkotó néppel kellene együttműködni, és nem, pedig a hatalmat játszó kiváltságosok mellett külön hatalmat játszani. A települések szabad gazdálkodását a törvényhozásnak elő kellene segíteni. Sajnos inkább a már meglévő vállalkozások érdekkiszolgálását helyezik előtérbe. Így az egyszerű ember számára nyilvánvalóvá válik, hogy a kisebb csoport érdekeinek kiszolgálója lesz a többség. A többpárti demokrácia egyik legnagyobb hibája, az önös politikai érdekek érvényesítése. Következménye a parlamenti törvényhozás rossz működése. Az akadékoskodás inkább nevetségessé teszi a működését, mintsem kellő tisztelet övezné azt. A választók egy része úgy gondolja, hogy az általa meg nem választott képviselőt szabadon bántalmazhatja. Pedig milyen jó lenne, ha az általa megválasztottat vonná inkább felelősségre. Megtett-e mindent annak érdekébe, amiért megválasztotta? Döntéseiért vállal-e felelősséget?

Beszámol-e döntéseinek mikéntjéről?

A választópolgári vélemény kinyilvánítás csak is kizárólag akkor lehet demokratikus, ha az nem okoz másoknak anyagi kárt.

Vagy személyi biztonságát az nem veszélyezteti. A szabadon választott képviselőnek tudatában kell lenni a ténnyel, választói bármikor megvonhatják tőle a kapott bizalmat. Abban az esetben, ha ugyanannyi, vagy több szavazó teszi azt, mint ahányan megszavazták. Törvényhozásban csakis kizárólag a választott képviselő vehet részt.                                                  

                                                                                            04.

 

 

Az érdekcsoportok által bejuttatott személyek, csakis kizárólag javaslattételi, és véleményezési joggal élhetnek.

Személyre szólóan kell választani: a köztársaság elnökét, miniszterelnököt és a minisztereket. A választottak egyéni választókként kell, hogy induljanak a választáson. A különböző érdekcsoportok, politikai pártok, egyéb szervezetek a törvényhozásban közvetetten vehetnek részt.

Így a választók akaratának érvényesítése nagyobb teret fog kapni.

Az alkotmány mindenkori megszavazását vagy annak módosítását, csak is kizárólag a hatalmat gyakorló nép lehet jogosult.

A demokráciának a nép által gyakorolt hatalomnak kell lenni. Ahol mindenki szabadon gyakorolhatja vallási és világnézeti hovatartozását, az alkotmányos jog és a törvényesség megtartása mellett.  A lakosság alapvető létszükségletét biztosító tevékenységeket, illetve szükségleteiket magában hordozó tevékenységeket, állami felügyelet alatt társadalmi, népi tulajdonban kell tartani. Ilyenek: oktatás, egészségügy, ivóvíz, energia, tömegközlekedés, rendvédelem, honvédelem.

 A mezőgazdaság részleges vállalkozás alapon való működése szükségszerűen alakítható.

 

                                                 

Az állami, azaz népi tulajdont, állami alkalmazottakkal kell védeni.

Mint: nemzeti-bank, és egyéb közintézmények, illetve a lakosság alapvető létszükségletét kiszolgáló létesítményeket szükség szerint. Az a társadalmi közösség, amely alapvető szükségleteit piaci alapra helyezi az önmagával követ el gyilkosságot. Társadalma elveszíti létbiztonságát. Kiszolgáltatottá válik a magántőke telhetetlen, kapzsi étvágyának.

 

Úgy gondolom, az a szabadon választott képviselő, aki kiszolgáltatottá teszi választóit és embertársait, az nem méltó arra, hogy választott képviselő legyen.

A gazdaságban és a kereskedelemben törekedni kell, a viszont-kereskedelem és az alvállalkozás megszüntetésére.

Helyette részvénytársaságok, szövetkezetek, szakmai és egyéb csoportosulások irányába kell elmozdulni. A mezőgazdasági terméket előállító termelők csoportosulása az előállított terméket ne a kereskedőnek adja el. Üzemeltessenek közösen feldolgozót vagy üzlethelyiséget. Ahol a termelők alkalmazottja fogja feldolgozni vagy eladni a terméket.

 

                                                                                       05.

FÁMA 2008. / 02.

2011.03.09. 19:54

 

 

Így nagyobb haszonnal, de a vásárló számára még is olcsóbban lehet eladni.

A gazdasági közösségeket célszerű tájjelleg, termesztett vagy előállított termék, illetve település szempontjából is figyelembe venni. Célszerű az adókulcsok megállapításánál az egyszerű, gyorsan áttekinthető, mindenki számára egyértelmű törvényeket alkalmazni. Az árak alacsonyan tartása érdekében a haszonkulcs adó alkalmazása.

Minél nagyobb az előállítási és az eladási ár közötti különbség, annál több adót keljen fizetnie, az eladónak, termelőnek.

A tisztességes haszonkulcs meghatározható.                  

Tudom, most sokan elítélnek vagy legszívesebben, letörölnének a térképről.

Mint az előzőekben említettem, a demokráciában áldozatokat kell hozni.

Aki erre képtelen, az alkalmatlan a demokratikus társadalom befogadására.

A XXI. század társadalmi fejlődése a demokratikus szocializmus irányába fog eltolódni. Függetlenül attól, hogy szeretnék-e a kiváltságosok vagy sem.

A törvényszerűségen alapuló társadalmi fejlődést nem lehet sem diktatúrával, sem szellemi kizsákmányolással, sem bizonytalanságban tartással megakadályozni.

 

A XX. század végén kialakult politikai és gazdasági rendszerváltás tanulságos gyakorlati látszata: Hazánkban a II. világháború után, a kialakult egypártrendszer alapvető hibája: a személyi kultusz kialakulásának formája 1956-ig. Majd a mindenáron való államosítás, mint olyan, szétzilálta a családok együttélésének egybetartozását. A női egyenjogúság területén a nők munkavállalásával a társadalom legkisebb alkotó eleme a család, mint olyan, felbomlott, és az egyszemélyes én irányába tolódott el.

Az egyenjogúságot hiba volt a munkavégzés területéről megnyilvánítani.

Vidéki viszonylatban, töredékeiben megmaradtak a nők családcentrikus, tevékenységei.

 

Mint háztartásbeli tevékenységet folytatók, nem saját nevükre végeztek bedolgozást, a családfő vagy valamely más családtag nevére. Igaz a gyermekek nevelésével több időt tudtak eltölteni. Azonban ez nem volt teljes értékű, sem a nő, sem a család szemszögéből nézve. Előnyére mondható több olyan dolog, amely nem csak társadalmilag, de emberileg is becsülendő. Viszont társadalmi szempontból nagyon is hasznosnak minősült. Mivel az iskolai rendszer felépítése oktató és nevelő jellege megpróbálta helyettesíteni a családi neveltetést.

 

 

                                                                                                   06.

 

A felnövekvő nemzedék családcentrikus mi voltja ellaposodott, gyengült. Gazdasági folyamataiban kialakultak a munkahelyhez, munkavégzéshez tartozó sajátos csoportok. A mi gyárunk, a mi termelő szövetkezetünk, a mi iskolánk és a többi. Dolgozók nagyon kis kivétellel a sajátjuknak tekintették a munkahelyüket, lakóhelyüket. A termelt és előállított javakat. Tudni illik, a gazdasági formája nem a raktárra való termelésről volt híres.

A mezőgazdaság és az ipar nem tudott lépést tartani egymással. Termelékenységét a világpiac megmérettetésének hiánya nagymértékben, befolyásolta. Tudni kell, ezt a fajta hiányosságát az akkori nyugati politika és gazdaságpolitika tette olyanná, amilyen volt. A KGST, azaz a szocialista tábor gazdasági tömörülése nem volt kellő képen nyitott. Annak ellenére nem volt min szégyenkezni a nagy nyugat előtt.

A rohamos gazdasági és szociális fejlődés a második világháború után ment végbe hazánkban.

Napjainkban demokráciának csúfolt politikai tulajdonviszonyi rendszerváltás, mint jogállamiság, mint demokratikus békés egymásmellet élés megbukott.

A jog előtt csak elméletben egyenlők. A gazdaságban az anyagi helyzetük és származási hovatartozásuk határozza meg az állampolgárok helyzetét.

Az oktatási rendszerük a kiváltságosság és a hovatartozás elvén alapszik. Nincs egységes követelményrendszer. Bizonyára azért van így, mert a kis kiváltságos másképpen képtelen lenne lépést tartani a követelményekkel.

Inkább felosztották ELIT, és nem közénk való tanulókra a gyermekeket.

Így van ez az általános iskolától a felsőoktatás szintjéig. Az egyáltalán nem baj, hogy fizetni kell az iskolákban a tanításért. Az már viszont baj, hogy nincs munkahely, ahol meg lehetne keresni a tandíj árát. Így a jogalkotó megalkotta a nagy értelmiségi semmit. Vagyis jogod van tanulni és dolgozni, de ha nincs pénzed, nem tanulhatsz, ha pénz kellene, hát dolgozz.

De munkát, megélhetést, létbiztonságot azt a társadalom nem biztosít. Bocsánat nem a társadalom, a társadalmat irányító hatalom az, amelyik nem biztosítja. Mondhatnám csodálatos új világ.

A szocializmusban keservesen összegürcölt társadalmi vagyont elosztogatták, majd megfejelték, rá költekeztek még egy csomó adóssággal. Állítólag ők azok, akik, harcoltak a kommunizmus ellen, csak az a baj, nem is volt kommunizmus, csak szocializmus. Állítólag az állam rossz gazda, szerintem a magán gazdaságon alapuló társadalom bebizonyította az elmúlt 18 évben, hogy semmivel sem jobb, társadalmi szempontból sokkal rosszabb gazda, mint az államosított társadalmi forma. Az esélyegyenlőség, mint jogi fogalom csak elméleti forma. Mivel különböző adókkal és szabályokkal ellehetetlenítik az állampolgárokat.

 

                                                                                                   07.

 

 

 

 

Lehet, hogy ez a cél, csak még a társadalom erre nem érett meg, hogy felismerje. Különböző szónoklatokat lehet hallani a rendszerváltóktól, csak az a baj, hogy ők is rendszerváltók voltak. Most meg pont a saját hozzá nem értésüket szeretnék leplezni, ilyen vagy, olyan magyarázkodásukkal. Hozzá nem értésüket ugyan be nem képesek ismerni. Elhibázott intézkedésüket már képtelenek visszavonni.

Így kialakult egy olyan politikai társadalmi forma, amely már társadalmunk szinte egészére nézve nem kívánatos. Itt szeretném feltenni a kérdést: Ezért kellett rendszert változtatni? Kár volt, nagy kár. Csúnya és nem kívánatos dolognak tartom az olyan politikai és gazdasági gondolkodást, amely más társadalmak rendjének szétbomlasztását eredményezi csak azért, hogy saját önös érdekeiket ki tudják elégíteni.

Az egyházak már nem az állammal együtt, csak mellette hajlandó működni. Társadalmi vonatkozásuk a százéves papi uralom, a keresztes háborúk történelmi vonatkozása alapján egyáltalán nem kívánatos ebben a formájában.

A kiváltságosság és az elszegényedés további fokozását fogják előidézni.

Jelenlegi társadalmi formánk jogállása lehetővé tette és teszi továbbra is a különböző szolgáltatók számára, hogy hatóság fennhatóságával szankcionálják az állampolgárok alapvető jogait. Amihez gyakorlatilag nem lehetne létjogosultságuk.

Figyelmetlen vagy készakart figyelmetlenségről van-e szó, azt természetesen kideríteni a bonyolult mi voltja miatt szinte lehetetlen. Különböző társaságok olyan jogokkal élnek, amelyekkel állampolgárokat különböztetnek meg. Lakhelyük és nemük szerint. Lásd gépjármű felelősség biztosítás, vagy az életkorhoz kötött kölcsönök felvétele. Sorolhatnám még tovább a megkülönböztetés különböző vállfajait, de értelmetlen lenne. Mit sem változtatna a jelenlegi állapoton. 1990 óta a magángazdaság kialakítása érdekében üzemeket, vállalatokat szüntettek meg, zártak be. Az elbocsátott dolgozókat általában előre hozott nyugellátásba helyezték. A politikai ELIT mesterségesen gerjesztette a nyugdíjasok létszámát. Ez a fajta intézkedés megterhelő lett az államháztartás költségvetésére. Mivel az AKTÍV dolgozó állomány létszáma így lecsökkent. Közben meg, arra hivatkoznak, hogy az előző rendszer az ötvenes évek elején túl sok gyermek vállalására ösztönözte a lakosságot. A beadások idején valóban volt ilyen időszak. Azért én kíváncsi lennék arra, hogy a 18 év alatt mennyi kényszer nyugdíjast termeltek ki, a rendszerváltás óta! A mindenáron rendszerváltást nem kellene mással magyarázni.

 

 

                                                                                                   08.

 

 

A több párt rendszer elhibázott döntéseit azok hozták, akik részt vettek a törvényhozásokban.

                                                                                                   

Hozzá nem értésükkel tönkretették emberek, családok létbiztonságát, minden napi, megélhetését. Közben maguknak a minimálbér közel húsz szorosát adományozzák. Természetesen adómentesen. Majd ezt megtoldották költségtérítéssel, amit csak elköltenek, de még el sem kell vele számolni, hogy valóban milyen költségek voltak, amit téríteni kellet.

 

 

Az egészségügy privatizálása is csak egy nagy félrevezetés. Soha nem beszélnek arról, hogy valójában mit is jelent az alapellátás, vagy egyáltalán mi tartozik bele? Minden másról képesek beszélni, csak a lényegről nem. Lehet, hogy igaza volt annak, aki azt mondta: aki több percig képes beszélni a semmiről, az egyéb aljasságra is képes!

 

Volt időszak, amikor azzal etették a népet, hogy azért rossz, mert itt vannak, az oroszok.

 

Kimentek, akkor most miért rossz?

 

Azért, mert nincsenek itt?

 

Vagy azért, mert helyettük bejött, a tengeren túli népbutítás?

 

Megnézve a történelem időszakait, több olyan, időszakot találunk, amely arra utal, hogy ahol a magyarok szövetségre léptek, ott a politikai rendszer mindég megbukott.

 

Lehet, hogy furcsa, de érdemes tanulmányozni, a magyarságunkat erről az oldalról is.

 

                                                                                                   09.                   



Ezért most utalnék a demokratikus szocializmusra, szerintem érdemes lenne elgondolkodni rajta, ha már demokráciát akarunk építeni.

 

A kapitalizmus alapelmélete nem a szociális érzékenységről szól. A tőke csak ott fektet be, ahol nagyobb hasznot lát. Amennyiben kevés a haszon, odébb áll, ha megzavarják, vagy akadályozzák a kizsákmányolásban, akkor a legdurvább módszerektől sem riad vissza.          

Ugyanakkor a megtermelt javak 80%-át a 20% éli fel. Míg a megmaradt 20%-át kegyesen átengedi a 80% részére.  

 

 

 Sokat hallani a hátrányos helyzetűekről. Valójában nincs hátrányos helyzetű. Amit látunk az-az értelmiségi demokrácia teljesítménye. Miért irtóznak a munkájuk gyümölcsétől?                                                                       

Ezt tették, erre képesek. Ennyi az új világ termékének eredménye. Társadalmi szempontból nem lenne szabad az oktatást elit vagy nem elit oktatásra szétbontani. Együtt kell tanítani az általános iskolákban a jó és gyengébb, vagy a nehezebben tanuló gyermekeket. Így lenne példa a gyengébben tanulók számára, mit lehet, vagy mit kell teljesíteni. A magyar oktatást a rendszerváltóknak sikerült teljesen tönkretenni.

                           

Gondolom az a céljuk, hogy minél több alul iskolázott vagy ANALFABÉTA gyermek termelődjön a társadalomban. Lehet, hogy rosszul látom, mert nem így szerették volna? Akkor miért lett ez az eredménye?

Mert szerintem az állampolgárok sem erre számítottak.

Meg kellene követelni az iskolákban, az egész oktatási rendszerben a rendet és fegyelmet. Függetlenül attól, hogy kinek a gyermeke vagy kinek ki a hozzátartozója. Természetesen a súlyosan károsodott beteg gyermekeket SPECIÁLIS oktatásban kell részesíteni. A szülői szegénység vagy gazdagság egyáltalán nem mérője a gyermek értelmessé válásának. Sajnos ott tartunk az oktatásban, törvényhozásban, hogy sok esetben a főiskola vagy egyetem kevés. El kellene hozzá végezni legalább a normál nyolc osztályt is. Pillanatnyilag erre utal a gyakorlati valóság. Szerintem rosszul gondolja az, aki mindezt csupán csak pártpolitikai szempontokra akarja visszavezetni. Tény és való.

Magyarországon be csődölt a többpárti parlamenti munka.

A pártérdekeket az ország érdekei elé helyezték. Így sikerült kifejleszteniük az agyilag buggyant értelmiségi demokráciát. Amiért utólag senki nem akar felelősséget vállalni. Viszont fel sem akarnak állni a helyükről. Bele ragadtak a székbe, a rendszer váltásának kezdetétől.

                                                                                                   10.

 

 

 

 

Mivel demokratikus gondolkodású ember vagyok, azért soha nem azt szoktam nézni, hogy ki az, aki teszi, csupán csak azt, hogy mit és hogyan, tesz.

 

Mennyire felel meg a társadalom vagy a közösség érdekeinek?

 

Milyen mértékben teszi lehetővé az előrejutást?

 

Szociálisan mennyire érzékeny?

 

 

Teremt-e kiváltságosságot, vagy sem?

 

Az intézkedéseinek megteremtette-e a megfelelő ellenőrzési kontrollt vagy sem?

 

Milyen hatékonyak az intézkedései és az ellenőrzési kontroll?

Az iskolai tandíj szükségességét sokan másképpen értelmezik, véleményezik. 

Az általános és középszintű intézményekbe minden értelmes hallgatónak, biztosítani kell az ingyenes oktatást. Középszinten az elkezdett szakirányú tanulmányt, biztosítani kell, ha be tudja fejezni az előírt tanmenetrendnek megfelelően. Különös figyelmet és támogatást kell biztosítani azon hallgatóknak, akik az úgynevezett hiányszakmát választják.                

A felsőoktatásban azon hallgatók, legyenek fizetősek, akik nem tesznek eleget a kiírt vizsgáknak, vagy gyenge eredményt PRODUKÁLNAK. Amennyiben a soron következő vizsgája ugyanazon tárgyból eredményes lesz, úgy visszakerülhet az ingyenes ellátásba. Természetesen a tanmenetrend által meghatározott időtartam keretéig.

Az időtartam meghaladása után csak fizetős oktatáson vehet részt a hallgató.(Sikertelen pótvizsga esetén az időszak csak fizetősen ismételhető meg! Vizsgaidőszak: negyedév, félév vagy egész évfolyam időtartamára vonatkozóan.)

A második szakma vagy másoddiploma megszerzése minden képen fizetős legyen. Ugyanúgy a szakmai tovább képzések, szakmai ismeretet felújító képzések is. Az oktatási intézményeknél, értem alatta állami, egyházi, alapítványi intézményeket, nem lehet támogatásban különbséget tenni. Semmilyen oktatási intézmény esetében.

 

 

                                                                                                   11.

FÁMA 2008. / 03.

2011.03.09. 19:43

Kollégiumi vagy ingyenes oktatási támogatásban nem vehet részt az a hallgató, aki nem a lakóhelyéhez legközelebb eső intézményben végzi tanulmányait. Abban az esetben, ha ott is van az általa választott tanszakból oktatás.

A hallgató ilyen estben kedvezményes utazási hozzájárulásra sem, lehet jogosult. Állandó lakhely: az eltartott, jövedelemmel nem rendelkező nappali tagozatos tanuló, hallgató esetében az eltartó, gondviselő, nevelőszülő lakhelyét kell a tanuló állandó lakhelyének tekinteni.

A kerületekre felosztott település esetében természetesen nem a kerületet kell figyelembe venni.

A jövedelemmel rendelkező nagykorú tanuló, hallgató esetében a tanuló, hallgató lakhelyét kell figyelembe venni. Ugyanakkor a különböző szolgáltatók esetében a fogyasztó számára egyértelművé kell tenni a fogyasztás átláthatóságát. Amennyiben a fogyasztó mérője köbmétereket képes mérni, vagy a fogyasztó köbméterenként fizeti a fogyasztást, úgy az elszámolás is csak köbméterenkénti elszámolás lehet. Olyan elszámolási formát, melyet a fogyasztó a fogyasztás helyszínén nem tud hitelesen mérni, kiállítani vagy alkalmazni nem szabad.

A fogyasztó megvédése érdekében kell tiltani minden olyan számlázási formát, amellyel a fogyasztás mértéke a fogyasztó számára megtévesztő lehet. Minden olyan esetben, amikor valamilyen szerződés vagy kölcsönös megállapodás jön létre, mindkét fél vagy minden szerződő számára egyértelműen kell az adott szerződést megfogalmazni, minden esetben.

A határozott idejű szerződések felbontása esetében a szerződést bontó kell, hogy kötelezett legyen. A szerződésben foglaltak alapján a kötelezettségek, kár megtérítésére.

 

A határozatlan idejű szerződések esetében a szerződésben a szolgáltató csak akkor mondhat fel, vagy szüntetheti meg a szolgáltatást, ha a fogyasztó a kötelezettségét nem teljesíti a megállapodás szerint. Közüzemi szolgáltatások esetére külön kormányrendeletben kell megfogalmazni a szolgáltató által kezdeményezett szerződés bontás feltételeit. A különböző érdekvédelmi szempontokat elsősorban a törvényalkotásban kell meghatározni, amellyel egyértelművé kell tenni az érintett álláspontokat. Elsősorban a választott képviselők alapvető feladata, hogy a törvények, rendeletek legyenek egyértelműek az állampolgárok számára. Az államok, országok közötti jogharmonizáció megalkotásánál figyelembe kell venni az állampolgárok álláspontját. Szükség esetén népszavazás útján ki kell kérni az állampolgárok véleményét.

                                                                                                   12.

 

 

 

 

 

 

Az állampolgári vélemény kinyilvánítás nem tehet elmarasztaló megnyilvánulást korra, nemre, fajra vagy hovatartozás eseteire. Természetesen ilyen megnyilvánulást a törvényhozás sem tehet.                       

 

Azokon a területeken, amelyek egyértelműen nem segítik a nemzetgazdaság előrejutását, minden esetben tanulmányt kell készíteni. A kiszolgáltatottság nem mehet semmilyen formában mások hátrányos helyzetének kihasználásával.

 

A politika és a gazdaság ésszerű együttléte csakis akkor fog megvalósulni, ha a gazdaság irányítását nem a politikai érdekek döntik el.

 

A világszemléleti irányítási elmélet csak az olyan egyoldalú gondolkodáshoz vezet, amely a saját érdekeit fogja kierőltetni, másokra rá kényszeríteni. Így van ez bármely szempont szerint, fogjuk is azt kiteljesíteni. Kizárt az olyan eset, amikor az érdekek figyelembe vétele valaha is másodrangúak lettek volna.       

 

                                                 

Pontosan ezrét nem lesz soha sem működőképes az olyan demokrácia, amit a munkásosztály vagy csak az értelmiségiek akarnak egyedül kialakítani.

A politikai vagy vallási nézetek hajlamosak a saját érdekeik megvédése érdekében a közösségek megosztását a békés társadalmi egységet is feláldozni, természetesen mindezt úgy előadni, csakis kizárólag mindig a másik lehet érte a hibás. Napjainkban sok olyan véleményt lehet hallani, amely kritikus ugyan, de nem a valós állapotot adja vissza. Csupán csak a saját EGZISZTENDIÁJÁT féltő, képes arra (sokat beszélek, de inkább nem mondok semmit). Csupán csak azért, hogy én legyek a szép az okos, ha kell, még meg is ALÁZKODNOM vagy megaláztatom magamat, csak holnap is legyen munkahelyem és EGZISZTENCIÁM. Ha valaki magára ismert, akkor már tudhatja, hogy miért tart ott az emberiség, ahol éppen tart. Lehetne még tovább is morfondírozni, de úgy gondolom, ezen írásom kezdeti lehetőségként bizonyára elég ízelítőt adhat az érdeklődőknek. Valamint minden olyan gondolkodónak, aki inkább élne olyan társadalomban, amelyik ember centrikus és törvénytisztelő. Szeretném megnyugtatni azokat, akik soraim olvasása esetén úgy gondolják, vagy attól félnek, hogy megbuktatom, vagy az alkotmányos rend megdöntésére törekszem, hogy erről egyáltalán nincs szó.

Az alkotmányos rendet az elégedetlen, magát elnyomottnak érző társadalom szokta felbontani, vagy megsemmisíteni. Minél többen beszélnek hasonló nyelven az átlagemberek közül annál nehezebb féken tartani az értelmiségi demokráciát.

                                                                                                   13.

 

 

 

 

Ajánlott irodalomnak ajánlanám az élet gyakorlati területét az ésszerűség határain belül. Valamint a fent leírtak gyakorlati megnyilvánulásait. Társadalmi tudatosság vagy az a jó, ha azt teszed, amit elvárnak az úgynevezett választóktól. Alulról felfelé építkező demokratikusan gondolkodó társadalom csak az elméletben létezik. Gyakorlati megvalósítása intő példa a szocialista táborból lett demokratikus értelmiségi politikamentes gazdasági tevékenység alapjain működő kész átverés művészete. Amit maguk sem értenek, mit is szeretnének valójában. El tudom képzelni, hogy dühöng bennük a jó indulat, és csak jót szeretnének, de mi lenne akkor, ha egyszer végre meg kérdeznék azokat, akiket a legjobban érint, hogy nekik mi lenne a legjobb. Hát-ha, teljesen véletlenül nagyobb lenne az egyetértés.

 

Apropó, egyetértés.

 

A politikai palettán ahány párt annyi nézet, annyi érdek. Ez valójában nem is lenne baj. A baj inkább ott kezdődik, amikor az ország érdekét kellene képviselni. Sajnos, vagy rögeszmés nézeteik, vagy hatalmi vágyuk teljesen elvakítja, elbódítja gondolkodásukat.

 

Politikai nézeteik miatt feláldozzák az egész ország létét, közös jövőjét. Mondhatnánk úgy is, ahány párt annyi ország. Egy országon belül ez soha nem hozott jó eredményt az állampolgárok számára. Nézeteiket a parlamenten kívül kellene ütköztetni. Az ország házában, mint a nevében is benne van, az ország dolgával kellene foglalkozni, és nem a kisgyerekes pártjátékokkal.

Lehet, hogy a választott, bocsánat, szabadon választott képviselőknek titulált személyek csak pártpolitikailag tudnak gondolkodni? Amennyiben ez így lenne, akkor semmi helyük az ország házában. Menjenek a párt házába, amit kiprivatizáltak maguknak. Ott a hozzájuk hasonlóknak és szimpatizánsaiknak akkor és úgy magyarázzák meg a maguk sem egészen értik dolgokat, ahogyan azt szeretnék. Mivel politikai hovatartozással még soha nem sikerült demokratikus országot létrehozni. A demokráciát nem pártpolitikai gondolkodás építi, vagy hozza létre. Függetlenül attól, hogy hány párt vagy milyen a párt, pártok vagy szervezettek vesznek részt a hatalomban az attól még nem lesz demokratikus. A gazdaság és a közösségi élet nem identitásalapú. A gazdaság szigorúan szakmai alapokon kell, hogy működjön. Amelyhez elengedhetetlen az oktatás és a kutatás, hogy tudjon fejlődni.

A közösségi élet írott és íratlan szabályok sorozata.

                                                                                                   14.

 

 

 

 

 

Amely a békés egymás mellett élés alapvető gyakorlatát kell, hogy meg valósítsa. Sajnos napjainkban egyáltalán nem szokás, vagy ahogyan most szokás mondani, egyáltalán nem TRENDI az a fajta, viselkedési forma, hogy élni és élni, hagyni. Inkább a tengerentúli mutasd meg magad forma a divatos. Úgy is mondhatnám, hogy ha már nekem van, akkor nem kell, hogy másnak is legyen. Szerintem az ilyen fajta, gondolkodás, forma lehet, hogy jó a tengerentúl, de a tengeren innen a kiváltságosság egyáltalán nem demokratikus gondolkodásra utaló jelző. Épp úgy a szabadgondolkodás sem egyezik meg a kizsákmányolás elméletével. Értem alatta az olyan megnyilvánulásokat, melyek csupán értelmiségi szintre utalva igyekeznek a saját kis elméletüket újításként csupán csak azért előadni, hogy érvényesülési vágyaikat látszólagosan kielégítve érezhessék. Amivel másoknak akár hátrányos helyzetet is képesek teremteni. Természetesen ezt csak akkor teszik, ha ebből látszólagos vagy valós hasznot tudnak létrehozni, vagy bekerülhetnek a számukra áhított kiváltságosok közé. Céljukat elérve a fellegekben járva mindent ők tudnak a legjobban. Szép-szép, de ez nem demokratikus gondolkodás. Olyan ez, mint az oktatás. Addig minden szép és jó ameddig nem kell elszámolni az eltöltött idővel, vagy a megszerzett tapasztalatokkal. A gyakorlati alkalmazás megvalósításánál már sokkal több baj adódik. Ilyenkor akaratlanul felteszi az ember a fontosnak látszó, de sokakat egyáltalán nem IRRITÁLÓ kérdést.

 

Szükséges-e?  

 

Megéri-e?  

 

Fejlődés, vagy felesleges pocsékolás?

 

Az állítólagos egyszerű gyakorlatias ember sohasem szerette az olyan dolgokat, amelyről tudta vagy hallotta a szükségszerűség fontosságát, de nem volt számára átlátható, vagy egyértelmű.

Néhány kérdés.

 

Mi miért olyan amilyen?

 

Miért működik jól vagy rosszul?

A politikai gondolkodás kiszolgáltatottsága a hatalomban maradás és a párthűség, megtartása érdekében kénytelenek rossz vagy kedvezőtlen döntéseket hozni.

 

                                                                                                   15.

 

 

 

 

 

 

Ezért már alapjaiban a kezdet kezdetén kiszolgáltatottá válik az állítólagos szabadon választott képviselő.

 

Az elhivatottság hiánya lehetőséget ad, teret nyit az önös érdekek kielégítésére. Napjainkban épp úgy, mint századokkal ezelőtt nagy divatja volt a behódolásnak.

 

Pontosan a sajátos érdekek kielégítése került az elsődleges feladatnak.                     

 

Valójában miért vállalták a megtisztelő feladatot, ha nem tudják csak részben teljesíteni?

 

A magángazdaság napjainkban a működési szemlélete miatt, alkalmatlan a társadalmi egység alapjainak megvalósítására. Hiányzik belőle a felelősség felvállalása. Mint olyan, alapjaiban nem lesz sohasem alkalmas a többségi társadalom megvalósítására. Többségi társadalom, mint olyan, egységében kell, hogy felelősséget tudjon és akarjon vállalni a társadalom minden tagjáért. Az élni és élni, hagyni gondolkodási forma nem csak a gazdaság irányításából, de a gazdasági törvényalkotásból is hiányzik.  

 

 

Kell-e, szükséges-e, többségi társadalmi forma?

A természetesség valóságánál fogva nem csak szükségszerű, de egyetlen formája a békés egymásmellet élés alapvető követelménye is a mindennapi élet íratlan törvényszerűségnek. Manapság a gondolkodás egyes személyek, csoportok részéről természetszerűnek tűnő a társadalmi elhelyezkedésük pillanatnyi állása szerint a többségi társadalomban. Mivel helyzeti előnyük akár tisztességes akár nem, csak is kizárólag akkor tud és lesz képes fennmaradni és működni, ha helyzeti előnyüket továbbra is mások kiszolgáltatottságára építik.

Pontosan ezért kellene a kiváltságosságot egyértelműen megszüntetni.

Épp úgy, mint a közalkalmazottak esetében a vállalkozás szabadságát, értve alatta: bármilyen közfeladatot lát el az alkalmazott, mellette ne lehessen vállalkozása. Valamint ne lehessen szabadon választott képviselő az, aki már valamilyen közfeladatot ellát.

Civil szervezetek, politikai pártok, alapítványok valamint magán iskolák, miért részesülnek kötelezően állami támogatásban?

                                        

                                

                                                                                                   16.

MÁSODIK RÉSZ.                                                             2/3: 17-32ig.

 

Amikor csak a társadalom töredékét képezik.

Csak önös érdekeiket akarják érvényesíteni a többség által összerakott javakból. Érdekes módon ez a gondolkodási mód miért nem honosodott meg a tengerentúlról? Bizonyára most sokaknak belegázolhattam a lelkivilágába.

Nincs kifogásom az egyházi iskolákkal, de a kiváltságosságot még tőlük sem lehet elfogadni a demokratikus társadalomban. Épp úgy, mint a mindenáron mindent magánkézbe című gondolkodási formát. Többségi társadalomban az önös érdekek képviselete kisebb csoportok megnyilvánulásában nagyon kártékony tud lenni a társadalom egészére. A demokratikus társadalom egészére a NÉPHATALOM alkotmányos jogainak csonkítása, a nép számára nem kívánatos alkotmányosságot ráerőltetni, rákényszeríteni végzetes hibát jelent az egész társadalomra. Milyen érdekcsoport, amely kikéri a nép döntését, és amikor törvénybe kell iktatni a nép akaratát, a törvény megszavazásánál tartózkodik? Úgy gondolom alkalmatlan, a nép és az egész társadalom előtt, képviselet ellátására. Ez is pontosan bizonyságot ad és alátámasztja az előzőekben leírtakat, politikai pártnak, érdekcsoportnak semmi keresnivalója a szabadon választott képviselők között. Saját önös érdekeik, kisded gyerekes szórakozásukat előtérbe helyezik a társadalom egészének az érdekei elé.

Az állam egészének érdekeit a törvényhozásnak kell GARANTÁLNI.

A törvényhozásnak védeni kell az állampolgárok jogait és meg kell, hogy követelje azok kötelezettségeit.

A magán kezdeményezésekből alakult érdekvédelmi szervezetek csak is kizárólag költségvetési támogatás nélkül társadalmi munkában végezzék feladatukat. Az alapítványok kötelezettek legyenek az adományok elszámolásával, az adományokat ne lehessen munkabérre, tiszteletdíjra vagy működésre felhasználni az alapítvány részére. Ugyanis az ilyen jellegű felhasználások az adományok egyértelmű személyes jellegű felhasználást teszik lehetővé. Az adományozó félrevezetése, becsapása valósul meg. Mivel az adományozó nem a gyűjtő vagy működtető javára adományoz, hanem valamilyen, számára fontosabb, értelmesebb dologra szánná adományát.

A kiváltságosságot sem választott, sem kijelölt nem gyakorolhatja.

A kisebbségi jogok nem kerekedhetnek a kiváltságosság szintjére. Magyarországon sajnos a társadalmi érdek fölé kerekedett a sajátos érdekcsoportok érdekének a megvalósítása. A média, és az elemzők egy csoportja kiszolgáltatja, és félremagyarázza az alkotmányos formát. A sajátos igazságérzetüket az alkotmányosság és a törvényesség fölé szeretnék helyezni.

                                                                                                   

                                                                                                   17.

FÁMA 2008. / 04.

2011.03.09. 19:39

Ezen állapot kialakulása a hozzá nem értő tizennyolc év eredménye, megfűszerezve az AGRESSZÍV mindenáron ellentmondó háttérhatalom felülkerekedése a társadalmi igazságosságon és törvényességen. Állampolgári engedetlenséget igyekeznek belemagyarázni az önös érdekeik megvalósítása érdekében azon csoportok és szimpatizánsai, akik érvényesülésüket ilyen módon szeretnék érvényesíteni. Így a társadalom építése soha nem fog eredményességet sem elérni, sem felmutatni. Mivel a szabadon választott képviselők képtelenek a saját érdekein kívül a társadalom egészének érdekeit képviselni. Saját alkalmasságukat bizonygatva pontosan az alkalmatlanságukat támasztják alá.

Napjainkban elérkeztünk a rendetlenségből a fejetlen KÁOSZIG. Így jár minden olyan közösség, amely a társadalom egészét a sajátos önös érdekei, kielégítésére szeretné fordítani. Valamint az a társadalom is működésképtelenné fog válni, ahol a politikai ellenzék, politikai ellenségként akar működni. A politikai szemlélet nem szabad, hogy a társadalom egészének akaratát, irányvonalát vagy a társadalmi igazságosságot akadályozza, vagy veszélyeztesse. A tengerentúli pökhendi politikai irányzat sajnos nem akarja vagy nem képes tudomásul venni, hogy amit tesz, az messze elmarad a demokratikus békés egymásmelletti gondolkodási formától. Lehet, hogy ez fel sem tűnik az érdekelteknek, mivel csak is kizárólagosan a kiváltságosság világában éltek és élnek napjainkban is. Az embertelen gondolkodási forma sajnos Magyarországon is elérte úgy a kormányzó, mint az ellenzéki pártokat is. Mintha olyan sugallatot terjesztenének, hogy demokráciát építenek függetlenül attól, hogy azt akarja-e a másik közösség vagy sem. Ahogyan szokás mondani: akkor is az lesz, amit én akarok, ha beledöglesz is. Mindezt a gondolkodási formát megtalálhatjuk a tengeren túl és kis hazánkban is. Miközben arról beszélnek, hogy a nép vegye a kezében az irányítást, hogy ne, legyen diktatúra, mert aztán ők egyáltalán nem szeretik a diktátorokat. Ezért arra is képesek, hogy védtelen, legtöbb esetben ártatlanokat tegyenek tönkre, vagy semmisítsenek meg békés társadalmakat. Azt kell mondanom, hogy a jelenlegi magyarországi helyzetért a rendszerváltás óta minden olyan személy vagy felelős szervezet, felelős a kialakult helyzetért, aki részt vett és támogatta az önös érdekek és a kiváltságosság érvényesülését. Korra, nemre, fajra és beosztásra való tekintet nélkül. Részemről felelőtlen KOALÍCIÓS társnak tekintem az olyan partnert, amelyik csak akkor társ, ha az van, amit ő akar. Amennyiben mégsem az valósul meg úgy vissza a babaruhát, tovább nem játszom gyerekes játékot játszik.

 

 

                                                                                                   18.  

 

 

 

 

 

 

Miközben az úgynevezett ellenzék, annyira szívén viseli a nemzet sorsát, hogy egy épkézláb alaposan végig gondolt programmal sem tud előállni. Olyan ez, mint amikor a farok, szeretné csóválni a kutyát. Közben a több lábon álló gazdaság már egy lábon sem képes állni. Az egyirányú tőzsdei befektetések az irányzott érdekek, kiszolgálását végzi. Miközben vagy tudatosan, vagy tudatos gondolkodás hiányában egyre jobban kiszolgáltatottabb lesz az ország lakossága. Lehet, hogy apró alapvető kérdések is jobban meg világítanák a dolgokat.

 

Miért lőtték le KENEDIT vagy éppen LENONT?

 

Miért állították le a félig felépített vízlépcső építését?

 

Miért tiltakoznak az Orosz gázvezeték miatt? 

 

 

A tengerentúli ELIT hadsereg messze magasan jobb, mint a mi volt hadseregük?

 

Csak akkor látszott valójában a különbség, amikor kishazánkban jártak és a három centiméteres hó miatt elakadt az ELIT csapat?

 

A demokrácia kiépítése érdekében a kötelező NATO tagság elmaradhatatlan kellék lett?

 

 

Azért még kíváncsi lennék a legfontosabb dologra.

 

Mikor fog demokratikusan a nép érdekébe együtt működni kormányzó és ellenzéki politikus?

 

Lehet, hogy csak akkor, ha megszűnnek a politikai pártlisták a parlamentben?

                           

Szabadon választunk képviselőt, minisztert, miniszterelnök-öt és köztársasági elnököt?

 

 

 

 

                                                                                                   19.

 

 

 

 

 

Miközben a népnek alkotmányos jogot biztosítanak a gazdaság a törvényhozás és az élet minden területén, de nem csak a nagyszavak erejéig. Akkor esély lesz arra, hogy megszűnjön a kiváltságosság.

                          

 Az oktatási rendszer nyomon követhető beszámoltatást tesz lehetővé, azaz meghatározott tanterv és tanmenetrend szerint oktatnak és kérnek számon.

 

 

A munkához való jogot felcserélik, munkalehetőség helyett, munkavégzésre?

 

A társadalmi közteherviselést a gazdaságnak ki kell tudni, termelni!

 

Amennyiben erre képtelen a magángazdaság úgy köztulajdonú gazdaságokat kell létrehozni.

 

Az alkotmányos jogok gyakorlását az alkotmányos jog és a törvényekben meghatározott kötelezettségek megtartása, betartása kell, hogy legyen, az irányadó.

 

 

 

Valójában sokan gondolják a blőd dolgok, nem ismernek határokat. Lehetséges többféle látószög vagy szempont, de mielőtt saját érdekeink körül forognánk, próbálkozzunk meg összességében sajátos érdekeink mellőzését oly módon értelmezni, hogy helyezzük magunkat az AKTUÁLIS szempont szereplőjévé. Látni, hallani, figyelni, megélni, átélni, vele együtt létezni. Közben tegyük fel a kérdést. Miért a rablóból lesz a legjobb pandúr? Talán, azért mert az tud a legjobban gondolkodni a másik fejével? Tehát mint lehetséges lehetőséget érdemes a harmadik oldalról is átgondolni. Biztos, hogy mindég csak az a legjobb, amit többször hallunk, vagy látunk? Egyáltalán nem biztos, hogy annak van igaza, aki a leghangosabb. Vagy éppen, aki a legtöbbet beszél. Sokan gondolkodnak úgy, hogy az adott személyt nem a tetteiről, inkább szavairól és hovatartozásáról ítélik meg. Amellyel torz valótlan képet alkotnak és még el is, hiszik. Csupán csak a sajátos érvényesülésük érdeke miatt.

 

 

                                                                                                   20.                                                

 

                                                                                                  

 

 

 

 

Vállalása nagyon sok személynek egyáltalán, nem tetszik, ha éppen rajta kérik számon. Most tegye a kezét mindenki a szívére és kérdezze meg önmagától.

 

MEGTETTEM-E MINDENT, ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY?

 

Mit is kellett volna meg tenni, és kinek?

 

Bizonyára mindenki tudja, csak éppen senki nem akar róla beszélni.

Bántani senkit nem volt szándékom.

Csupán azt tettem, amit már mások is elmondtak.

 

Most olyan dologról szeretnék említést tenni, amelyet csak nagyon kevesen hallottak, vagy egyáltalán nem tudnak, vagy tudtak róla. Vélt, vagy valós esemény volt, vagy sem? Érdekes, akár fölöttébb mód roppant tanulságos dolgokat, vagy inkább sejtelmes érdekesség. Meg kell, hogy mondjam szerény személyem csak hallomásból szerzett róla tudomást. Viszont amennyiben, még is csak van benne valami valóság úgy nagyon tanulságos akár elgondolkodtató. Az is lehet valamilyen magyarázatot fog adni, akár az eddig leírtakra akár a demokráciának csúfolt csúcsteljesítményre, amelyet röpke tizennyolc év alatt sikerült teljesen átreformálni. Történt annak idején, hogy a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG miniszterelnöke nem is volt MAGYAR. Ugyanis SZOVJETÚNIÓ állampolgára volt. Akit az ötvenhatos események miatt kivégeztek. Amit az akkori, manapság nem kívánatos elvtársak végeztettek ki. Manapság DEMONSTRÁCIÓ címen a budapesti SZABADSÁG téren szinte dicsőségnek számító esemény a SZOVJET emlékmű megrongálása, természetes módon az MTV székház rongálásával egybekötve. Amit már manapság csak kisbetűs m1-nek illik titulálni. Valami itt nem egészen érthető, úgy is mondhatnák, sántít.

A nem MAGYAR állampolgárságú miniszterelnököt, milyen jogok alapján ítélték el a magyar törvények szerint? A MAGYAROK miért temették el újra a NEMZET hőseként? Miért állítottak szobrot számára a MAGYAR rendszerváltók a parlament mellett? Lehet, hogy akkor is annyira érdekelte őket az ország dolga, mint manapság az ellenzékieket érdekli? Kapitalistaként akarnak élni, miközben kommunista eszméket hirdetnek. Hallottam már, a látszat csalóka. No, de kérem, ennyire azért mégsem kellene csalókának lenni. Vagy valóban ennyire olyannak nézik a többieket? Valami nincs a helyén. Lehet, hogy oda kellene tenni a helyére a dolgokat? Miért kell szétrombolni a közösségi társadalmat, ha a rombolás után a közösségi társadalom után sóvárogunk?

                                                                                                   21.

 

 

 

 

 

A közösséget nem lehet saját szájízre megrendelni. A közösségnek van sajátos szájíze. Tudom, sokan vannak, akik úgy gondolkodnak, hogy amiről nem beszélünk, az olyan mintha nem is lenne. Pedig az attól még létezik. Viszont azt állíthatom, fejlett társadalmat, csak fejlett tudattal lehet építeni.

A tudatformálás csak ideig, óráig állja meg a helyét. Lehet, hogy most az ideig, óráig társadalom alapjait kezdjük lerakni, már tizennyolc éve? Attól tartok, hogy sejtelmesen hasonlít más alapok lerakásához. Egy biztos, inkább hasonlít az anarchizmus alapjaira, mint a közösségi társadalom alapjaihoz. Megfűszerezve minden oldalról egy kis népbutítással. A közösséget a kitűzött cél elérésének reménysége tudja összetartani. Sajátos önös ideológiák csak szétzilálják.

A kiváltságosság megjelenése ellenségessé teszi a közösséget.

A hatalomvágy érvényesítése minden esetben rombolóhatású. Épp ezért találták ki helyette, az önmegvalósítást. Amely a népbutítás burkolt formája. Szellemi diktatúra, fejlett tudatformálással, amely épp olyan közösségromboló. Számtalan példát lehetne mondani arra, hogy a közösségek milyen jól működnek. Akkor meg miért hordok össze ennyi badarságot? Nézzünk körül a világban, a közösségeket vagy a diktatúra, vagy a másik közösséghez képest a kiváltságosság táptalaja tartja fönt, mint látszatközösséget. Ahol a kiváltságosság és az önmegvalósítás közösségi erénynek hitetik el a közösség tagjaival. Talán ezért nem teljesen érthető. Miért van az, hogy amíg az ismeretlen katona sírját egyesek látni sem akarják, addig a nagy magyarságuk mellet az idegen állampolgárságú számukra ismeretlent az egekig magasztalják. Miközben saját fajtájukat pontosan azért ítélik el, mert nem hajlandók a kiváltságosságot, mint diktatórikus társadalmi, vagy közösségi jelenséget elfogadni.

                

 

 

 

 

 

                                                                                            

 

 

 

 

 

 

                                                                                                   22.  

 

 

 

 

 

Mint már szinte mindenki hallotta, vagy hallott róla. Mostanság nem csak a kormánypárt rontja el, de az ellenzék első embere is ki akar tűnni. Így hát ő is alkotott egy beszédet. Amiről nem lenne szabad beszélni, mert az nem lenne megszorítás és annak ellenére, hogy sokaknak fog fájni azt rosszul írták talán még rosszul is, hallották. Bár annak idején, amikor a hazudtunk reggel délbe azt ŐK nagyon is, harsogták. Szinte a maguk fajtájának kötelező volt szájba síppal hangoskodni. Nos eljött a második beszéd ideje is. Meg kell mondanom mindkettő roppant lenyűgözött. Viszont úgy gondolom egyik sem volt jobb a másiknál. Amíg az egyik bűnbánónak akart látszódni addig a másik kétségbeesése közepette fenyegetőzött. Avagy amíg a miniszterelnök arról beszélt, hogy nem fog fájni. Addig a volt miniszterelnök pontosan arról igyekezett tájékoztatást adni, hogy sokaknak nagyon fog fájni. Őszintén mondom, hogy ez a két beszéd úgy egymásra talált. Mint, KÁIN és ÁBEL. Milyen kár, hogy nem ÖSZÖDÖN mondta el mind a kettő. Mert akkor lett volna ÖSZÖD EGY és ÖSZÖD kettő. Így viszont teljesen más a dolog fekvése. Most így mindjárt más a hangzása is.

 

ÖSZÖD VAGY NEM ÖSZÖD?       

 

Azért ne gondolja senki, itt nem kell semmi rosszra gondolni. Az élet is olyan, hol fáj, hol nem fáj. Csak ennyi az egész. Ahogyan szokták mondani. Kinek a pap, kinek a papné. Nekem inkább a lánya, ha fiatal és jól néz ki.  

 

A második beszéd.

 

Történt, ami történt, vagy csak nem akart vagy nem tudott az egyik lemaradni a másiktól. Amíg az egyik elrontotta addig a másik, megszorít és fenyeget.

 

Ismét fel kell tenni a kérdést.

 

A mennyiben tudta akkor miért hagyta, hogy elromoljon még jobban?

A jótékony vagy éppen kártékony miért mondja azt, hogy sokaknak nagyon fog fájni?

 

Kik azok a sokak, amikor állítólag ők vannak sokkal többen? Lehet, hogy ezek a beszédek is olyanok, mint az összes többi?

 

                                                                                                   23.

FÁMA 2008. / 05.

2011.03.09. 19:35

 

 

 

 

 

Miközben az úgynevezett ellenzék, annyira szívén viseli a nemzet sorsát, hogy egy épkézláb alaposan végig gondolt programmal sem tud előállni. Olyan ez, mint amikor a farok, szeretné csóválni a kutyát. Közben a több lábon álló gazdaság már egy lábon sem képes állni. Az egyirányú tőzsdei befektetések az irányzott érdekek, kiszolgálását végzi. Miközben vagy tudatosan, vagy tudatos gondolkodás hiányában egyre jobban kiszolgáltatottabb lesz az ország lakossága. Lehet, hogy apró alapvető kérdések is jobban meg világítanák a dolgokat.

 

Miért lőtték le KENEDIT vagy éppen LENONT?

 

Miért állították le a félig felépített vízlépcső építését?

 

Miért tiltakoznak az Orosz gázvezeték miatt? 

 

 

A tengerentúli ELIT hadsereg messze magasan jobb, mint a mi volt hadseregük?

 

Csak akkor látszott valójában a különbség, amikor kishazánkban jártak és a három centiméteres hó miatt elakadt az ELIT csapat?

 

A demokrácia kiépítése érdekében a kötelező NATO tagság elmaradhatatlan kellék lett?

 

 

Azért még kíváncsi lennék a legfontosabb dologra.

 

Mikor fog demokratikusan a nép érdekébe együtt működni kormányzó és ellenzéki politikus?

 

Lehet, hogy csak akkor, ha megszűnnek a politikai pártlisták a parlamentben?

                           

Szabadon választunk képviselőt, minisztert, miniszterelnök-öt és köztársasági elnököt?

 

 

 

 

                                                                                                   19.

 

 

 

 

 

Miközben a népnek alkotmányos jogot biztosítanak a gazdaság a törvényhozás és az élet minden területén, de nem csak a nagyszavak erejéig. Akkor esély lesz arra, hogy megszűnjön a kiváltságosság.

                          

 Az oktatási rendszer nyomon követhető beszámoltatást tesz lehetővé, azaz meghatározott tanterv és tanmenetrend szerint oktatnak és kérnek számon.

 

 

A munkához való jogot felcserélik, munkalehetőség helyett, munkavégzésre?

 

A társadalmi közteherviselést a gazdaságnak ki kell tudni, termelni!

 

Amennyiben erre képtelen a magángazdaság úgy köztulajdonú gazdaságokat kell létrehozni.

 

Az alkotmányos jogok gyakorlását az alkotmányos jog és a törvényekben meghatározott kötelezettségek megtartása, betartása kell, hogy legyen, az irányadó.

 

 

 

Valójában sokan gondolják a blőd dolgok, nem ismernek határokat. Lehetséges többféle látószög vagy szempont, de mielőtt saját érdekeink körül forognánk, próbálkozzunk meg összességében sajátos érdekeink mellőzését oly módon értelmezni, hogy helyezzük magunkat az AKTUÁLIS szempont szereplőjévé. Látni, hallani, figyelni, megélni, átélni, vele együtt létezni. Közben tegyük fel a kérdést. Miért a rablóból lesz a legjobb pandúr? Talán, azért mert az tud a legjobban gondolkodni a másik fejével? Tehát mint lehetséges lehetőséget érdemes a harmadik oldalról is átgondolni. Biztos, hogy mindég csak az a legjobb, amit többször hallunk, vagy látunk? Egyáltalán nem biztos, hogy annak van igaza, aki a leghangosabb. Vagy éppen, aki a legtöbbet beszél. Sokan gondolkodnak úgy, hogy az adott személyt nem a tetteiről, inkább szavairól és hovatartozásáról ítélik meg. Amellyel torz valótlan képet alkotnak és még el is, hiszik. Csupán csak a sajátos érvényesülésük érdeke miatt.

 

 

                                                                                                   20.                                                

 

                                                                                                  

 

 

 

 

Vállalása nagyon sok személynek egyáltalán, nem tetszik, ha éppen rajta kérik számon. Most tegye a kezét mindenki a szívére és kérdezze meg önmagától.

 

MEGTETTEM-E MINDENT, ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY?

 

Mit is kellett volna meg tenni, és kinek?

 

Bizonyára mindenki tudja, csak éppen senki nem akar róla beszélni.

Bántani senkit nem volt szándékom.

Csupán azt tettem, amit már mások is elmondtak.

 

Most olyan dologról szeretnék említést tenni, amelyet csak nagyon kevesen hallottak, vagy egyáltalán nem tudnak, vagy tudtak róla. Vélt, vagy valós esemény volt, vagy sem? Érdekes, akár fölöttébb mód roppant tanulságos dolgokat, vagy inkább sejtelmes érdekesség. Meg kell, hogy mondjam szerény személyem csak hallomásból szerzett róla tudomást. Viszont amennyiben, még is csak van benne valami valóság úgy nagyon tanulságos akár elgondolkodtató. Az is lehet valamilyen magyarázatot fog adni, akár az eddig leírtakra akár a demokráciának csúfolt csúcsteljesítményre, amelyet röpke tizennyolc év alatt sikerült teljesen átreformálni. Történt annak idején, hogy a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG miniszterelnöke nem is volt MAGYAR. Ugyanis SZOVJETÚNIÓ állampolgára volt. Akit az ötvenhatos események miatt kivégeztek. Amit az akkori, manapság nem kívánatos elvtársak végeztettek ki. Manapság DEMONSTRÁCIÓ címen a budapesti SZABADSÁG téren szinte dicsőségnek számító esemény a SZOVJET emlékmű megrongálása, természetes módon az MTV székház rongálásával egybekötve. Amit már manapság csak kisbetűs m1-nek illik titulálni. Valami itt nem egészen érthető, úgy is mondhatnák, sántít.

A nem MAGYAR állampolgárságú miniszterelnököt, milyen jogok alapján ítélték el a magyar törvények szerint? A MAGYAROK miért temették el újra a NEMZET hőseként? Miért állítottak szobrot számára a MAGYAR rendszerváltók a parlament mellett? Lehet, hogy akkor is annyira érdekelte őket az ország dolga, mint manapság az ellenzékieket érdekli? Kapitalistaként akarnak élni, miközben kommunista eszméket hirdetnek. Hallottam már, a látszat csalóka. No, de kérem, ennyire azért mégsem kellene csalókának lenni. Vagy valóban ennyire olyannak nézik a többieket? Valami nincs a helyén. Lehet, hogy oda kellene tenni a helyére a dolgokat? Miért kell szétrombolni a közösségi társadalmat, ha a rombolás után a közösségi társadalom után sóvárogunk?

                                                                                                   21.

 

 

 

 

 

A közösséget nem lehet saját szájízre megrendelni. A közösségnek van sajátos szájíze. Tudom, sokan vannak, akik úgy gondolkodnak, hogy amiről nem beszélünk, az olyan mintha nem is lenne. Pedig az attól még létezik. Viszont azt állíthatom, fejlett társadalmat, csak fejlett tudattal lehet építeni.

A tudatformálás csak ideig, óráig állja meg a helyét. Lehet, hogy most az ideig, óráig társadalom alapjait kezdjük lerakni, már tizennyolc éve? Attól tartok, hogy sejtelmesen hasonlít más alapok lerakásához. Egy biztos, inkább hasonlít az anarchizmus alapjaira, mint a közösségi társadalom alapjaihoz. Megfűszerezve minden oldalról egy kis népbutítással. A közösséget a kitűzött cél elérésének reménysége tudja összetartani. Sajátos önös ideológiák csak szétzilálják.

A kiváltságosság megjelenése ellenségessé teszi a közösséget.

A hatalomvágy érvényesítése minden esetben rombolóhatású. Épp ezért találták ki helyette, az önmegvalósítást. Amely a népbutítás burkolt formája. Szellemi diktatúra, fejlett tudatformálással, amely épp olyan közösségromboló. Számtalan példát lehetne mondani arra, hogy a közösségek milyen jól működnek. Akkor meg miért hordok össze ennyi badarságot? Nézzünk körül a világban, a közösségeket vagy a diktatúra, vagy a másik közösséghez képest a kiváltságosság táptalaja tartja fönt, mint látszatközösséget. Ahol a kiváltságosság és az önmegvalósítás közösségi erénynek hitetik el a közösség tagjaival. Talán ezért nem teljesen érthető. Miért van az, hogy amíg az ismeretlen katona sírját egyesek látni sem akarják, addig a nagy magyarságuk mellet az idegen állampolgárságú számukra ismeretlent az egekig magasztalják. Miközben saját fajtájukat pontosan azért ítélik el, mert nem hajlandók a kiváltságosságot, mint diktatórikus társadalmi, vagy közösségi jelenséget elfogadni.

                

 

 

 

 

 

                                                                                            

 

 

 

 

 

 

                                                                                                   22.  

 

 

 

 

 

Mint már szinte mindenki hallotta, vagy hallott róla. Mostanság nem csak a kormánypárt rontja el, de az ellenzék első embere is ki akar tűnni. Így hát ő is alkotott egy beszédet. Amiről nem lenne szabad beszélni, mert az nem lenne megszorítás és annak ellenére, hogy sokaknak fog fájni azt rosszul írták talán még rosszul is, hallották. Bár annak idején, amikor a hazudtunk reggel délbe azt ŐK nagyon is, harsogták. Szinte a maguk fajtájának kötelező volt szájba síppal hangoskodni. Nos eljött a második beszéd ideje is. Meg kell mondanom mindkettő roppant lenyűgözött. Viszont úgy gondolom egyik sem volt jobb a másiknál. Amíg az egyik bűnbánónak akart látszódni addig a másik kétségbeesése közepette fenyegetőzött. Avagy amíg a miniszterelnök arról beszélt, hogy nem fog fájni. Addig a volt miniszterelnök pontosan arról igyekezett tájékoztatást adni, hogy sokaknak nagyon fog fájni. Őszintén mondom, hogy ez a két beszéd úgy egymásra talált. Mint, KÁIN és ÁBEL. Milyen kár, hogy nem ÖSZÖDÖN mondta el mind a kettő. Mert akkor lett volna ÖSZÖD EGY és ÖSZÖD kettő. Így viszont teljesen más a dolog fekvése. Most így mindjárt más a hangzása is.

 

ÖSZÖD VAGY NEM ÖSZÖD?       

 

Azért ne gondolja senki, itt nem kell semmi rosszra gondolni. Az élet is olyan, hol fáj, hol nem fáj. Csak ennyi az egész. Ahogyan szokták mondani. Kinek a pap, kinek a papné. Nekem inkább a lánya, ha fiatal és jól néz ki.  

 

A második beszéd.

 

Történt, ami történt, vagy csak nem akart vagy nem tudott az egyik lemaradni a másiktól. Amíg az egyik elrontotta addig a másik, megszorít és fenyeget.

 

Ismét fel kell tenni a kérdést.

 

A mennyiben tudta akkor miért hagyta, hogy elromoljon még jobban?

A jótékony vagy éppen kártékony miért mondja azt, hogy sokaknak nagyon fog fájni?

 

Kik azok a sokak, amikor állítólag ők vannak sokkal többen? Lehet, hogy ezek a beszédek is olyanok, mint az összes többi?

 

                                                                                                   23.

 

 

 

 

 

 

 

Valójában fel kell tenni a nagy kérdést. Mi az alapja, vagy mire alapozzák a demokráciának csúfolt elmúlt tizennyolc évet?

 

Amennyiben a nagyságos, méltóságos, kiváltságosságra szeretnék alapozni, úgy sincs semmi értelme. Mivel már a gyakorlatban is látható, hogy nem akarnak a határon kívüli hátsó tisztogatásból. Mert elegük volt a kiszolgáltatottságból. Észre kellene venni már végre, lejárt az-az időszak, amikor a politika úri huncutság volt. Ezt már nem veszi be a XXI. század embere.

 

Azonban amennyiben mégis valami más lenne az indítéka a nagy magyarságra fogott eszmének, úgy nincs valódi bizonyosság. Ha csak nem a magyar magyarra való fordítását nem szeretnék annak hinni, vagy beállítani. A mai technikai eszközök rendelkezésre állnak, hogy az archív felvételeket tisztán érhetően lehessen visszahallgatni. Ugyan miért nem élnek ezzel a lehetőséggel? Lehet, hogy mégsem annyira egyértelmű a vádbeszéd? Állítólag mostanában olyan világot kellene élni, amikor a vádlottat csak akkor ítélik el, ha egyértelműen bizonyosságot nyer a vád elkövetése. Vagy ez is csak akkor érvényes, ha a kiváltságosokat kell elítélni? Szerintem a bűnhődést vagy annak kihirdetését ma is a sötét középkor szellemének megfelelően szeretnék alkalmazni. Már megbocsássanak, de tisztábban kellene látni a FORRADALOM, az ELLENFORRADALOM és a SZABADSÁGHARC közötti különbséget. A forradalom: általában az elégedetlenség kifejezése. Valaminek a megváltoztatására irányul, a hatalmat gyakorlóval szemben.

 

 

Az ellenforradalom: a mindenkori politikai vagy gazdasági hatalom egyértelmű eltörlését, megszüntetését akarja elérni.

 

 

A szabadságharc: az emberi méltóság, az emberi szabad mozgás, a békés egymásmellet élés és a társadalmi egyenlőség ki követelése. A jogalkotóval, a jogalkotókkal az alkalmazott jogkövetelésekkel való szembeszegülésnek az a fajtája, amikor a társadalom egésze közösen akarja egyöntetűvé tenni az alkalmazott jogokat és kötelezettségeket, minden területen az adott társadalomban. A függetlenség megőrzése mellett.

 

 

 

                                                                                                   24.    

 

 

 

 

 

Miközben az úgynevezett ellenzék, annyira szívén viseli a nemzet sorsát, hogy egy épkézláb alaposan végig gondolt programmal sem tud előállni. Olyan ez, mint amikor a farok, szeretné csóválni a kutyát. Közben a több lábon álló gazdaság már egy lábon sem képes állni. Az egyirányú tőzsdei befektetések az irányzott érdekek, kiszolgálását végzi. Miközben vagy tudatosan, vagy tudatos gondolkodás hiányában egyre jobban kiszolgáltatottabb lesz az ország lakossága. Lehet, hogy apró alapvető kérdések is jobban meg világítanák a dolgokat.

 

Miért lőtték le KENEDIT vagy éppen LENONT?

 

Miért állították le a félig felépített vízlépcső építését?

 

Miért tiltakoznak az Orosz gázvezeték miatt? 

 

 

A tengerentúli ELIT hadsereg messze magasan jobb, mint a mi volt hadseregük?

 

Csak akkor látszott valójában a különbség, amikor kishazánkban jártak és a három centiméteres hó miatt elakadt az ELIT csapat?

 

A demokrácia kiépítése érdekében a kötelező NATO tagság elmaradhatatlan kellék lett?

 

 

Azért még kíváncsi lennék a legfontosabb dologra.

 

Mikor fog demokratikusan a nép érdekébe együtt működni kormányzó és ellenzéki politikus?

 

Lehet, hogy csak akkor, ha megszűnnek a politikai pártlisták a parlamentben?

                           

Szabadon választunk képviselőt, minisztert, miniszterelnök-öt és köztársasági elnököt?

 

 

 

 

                                                                                                   19.

 

 

 

 

 

Miközben a népnek alkotmányos jogot biztosítanak a gazdaság a törvényhozás és az élet minden területén, de nem csak a nagyszavak erejéig. Akkor esély lesz arra, hogy megszűnjön a kiváltságosság.

                          

 Az oktatási rendszer nyomon követhető beszámoltatást tesz lehetővé, azaz meghatározott tanterv és tanmenetrend szerint oktatnak és kérnek számon.

 

 

A munkához való jogot felcserélik, munkalehetőség helyett, munkavégzésre?

 

A társadalmi közteherviselést a gazdaságnak ki kell tudni, termelni!

 

Amennyiben erre képtelen a magángazdaság úgy köztulajdonú gazdaságokat kell létrehozni.

 

Az alkotmányos jogok gyakorlását az alkotmányos jog és a törvényekben meghatározott kötelezettségek megtartása, betartása kell, hogy legyen, az irányadó.

 

 

 

Valójában sokan gondolják a blőd dolgok, nem ismernek határokat. Lehetséges többféle látószög vagy szempont, de mielőtt saját érdekeink körül forognánk, próbálkozzunk meg összességében sajátos érdekeink mellőzését oly módon értelmezni, hogy helyezzük magunkat az AKTUÁLIS szempont szereplőjévé. Látni, hallani, figyelni, megélni, átélni, vele együtt létezni. Közben tegyük fel a kérdést. Miért a rablóból lesz a legjobb pandúr? Talán, azért mert az tud a legjobban gondolkodni a másik fejével? Tehát mint lehetséges lehetőséget érdemes a harmadik oldalról is átgondolni. Biztos, hogy mindég csak az a legjobb, amit többször hallunk, vagy látunk? Egyáltalán nem biztos, hogy annak van igaza, aki a leghangosabb. Vagy éppen, aki a legtöbbet beszél. Sokan gondolkodnak úgy, hogy az adott személyt nem a tetteiről, inkább szavairól és hovatartozásáról ítélik meg. Amellyel torz valótlan képet alkotnak és még el is, hiszik. Csupán csak a sajátos érvényesülésük érdeke miatt.

 

 

                                                                                                   20.                                                

 

                                                                                                  

 

 

 

 

Vállalása nagyon sok személynek egyáltalán, nem tetszik, ha éppen rajta kérik számon. Most tegye a kezét mindenki a szívére és kérdezze meg önmagától.

 

MEGTETTEM-E MINDENT, ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY?

 

Mit is kellett volna meg tenni, és kinek?

 

Bizonyára mindenki tudja, csak éppen senki nem akar róla beszélni.

Bántani senkit nem volt szándékom.

Csupán azt tettem, amit már mások is elmondtak.

 

Most olyan dologról szeretnék említést tenni, amelyet csak nagyon kevesen hallottak, vagy egyáltalán nem tudnak, vagy tudtak róla. Vélt, vagy valós esemény volt, vagy sem? Érdekes, akár fölöttébb mód roppant tanulságos dolgokat, vagy inkább sejtelmes érdekesség. Meg kell, hogy mondjam szerény személyem csak hallomásból szerzett róla tudomást. Viszont amennyiben, még is csak van benne valami valóság úgy nagyon tanulságos akár elgondolkodtató. Az is lehet valamilyen magyarázatot fog adni, akár az eddig leírtakra akár a demokráciának csúfolt csúcsteljesítményre, amelyet röpke tizennyolc év alatt sikerült teljesen átreformálni. Történt annak idején, hogy a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG miniszterelnöke nem is volt MAGYAR. Ugyanis SZOVJETÚNIÓ állampolgára volt. Akit az ötvenhatos események miatt kivégeztek. Amit az akkori, manapság nem kívánatos elvtársak végeztettek ki. Manapság DEMONSTRÁCIÓ címen a budapesti SZABADSÁG téren szinte dicsőségnek számító esemény a SZOVJET emlékmű megrongálása, természetes módon az MTV székház rongálásával egybekötve. Amit már manapság csak kisbetűs m1-nek illik titulálni. Valami itt nem egészen érthető, úgy is mondhatnák, sántít.

A nem MAGYAR állampolgárságú miniszterelnököt, milyen jogok alapján ítélték el a magyar törvények szerint? A MAGYAROK miért temették el újra a NEMZET hőseként? Miért állítottak szobrot számára a MAGYAR rendszerváltók a parlament mellett? Lehet, hogy akkor is annyira érdekelte őket az ország dolga, mint manapság az ellenzékieket érdekli? Kapitalistaként akarnak élni, miközben kommunista eszméket hirdetnek. Hallottam már, a látszat csalóka. No, de kérem, ennyire azért mégsem kellene csalókának lenni. Vagy valóban ennyire olyannak nézik a többieket? Valami nincs a helyén. Lehet, hogy oda kellene tenni a helyére a dolgokat? Miért kell szétrombolni a közösségi társadalmat, ha a rombolás után a közösségi társadalom után sóvárogunk?

                                                                                                   21.

 

 

 

 

 

A közösséget nem lehet saját szájízre megrendelni. A közösségnek van sajátos szájíze. Tudom, sokan vannak, akik úgy gondolkodnak, hogy amiről nem beszélünk, az olyan mintha nem is lenne. Pedig az attól még létezik. Viszont azt állíthatom, fejlett társadalmat, csak fejlett tudattal lehet építeni.

A tudatformálás csak ideig, óráig állja meg a helyét. Lehet, hogy most az ideig, óráig társadalom alapjait kezdjük lerakni, már tizennyolc éve? Attól tartok, hogy sejtelmesen hasonlít más alapok lerakásához. Egy biztos, inkább hasonlít az anarchizmus alapjaira, mint a közösségi társadalom alapjaihoz. Megfűszerezve minden oldalról egy kis népbutítással. A közösséget a kitűzött cél elérésének reménysége tudja összetartani. Sajátos önös ideológiák csak szétzilálják.

A kiváltságosság megjelenése ellenségessé teszi a közösséget.

A hatalomvágy érvényesítése minden esetben rombolóhatású. Épp ezért találták ki helyette, az önmegvalósítást. Amely a népbutítás burkolt formája. Szellemi diktatúra, fejlett tudatformálással, amely épp olyan közösségromboló. Számtalan példát lehetne mondani arra, hogy a közösségek milyen jól működnek. Akkor meg miért hordok össze ennyi badarságot? Nézzünk körül a világban, a közösségeket vagy a diktatúra, vagy a másik közösséghez képest a kiváltságosság táptalaja tartja fönt, mint látszatközösséget. Ahol a kiváltságosság és az önmegvalósítás közösségi erénynek hitetik el a közösség tagjaival. Talán ezért nem teljesen érthető. Miért van az, hogy amíg az ismeretlen katona sírját egyesek látni sem akarják, addig a nagy magyarságuk mellet az idegen állampolgárságú számukra ismeretlent az egekig magasztalják. Miközben saját fajtájukat pontosan azért ítélik el, mert nem hajlandók a kiváltságosságot, mint diktatórikus társadalmi, vagy közösségi jelenséget elfogadni.

                

 

 

 

 

 

                                                                                            

 

 

 

 

FÁMA 2008 / 06.

2011.03.09. 18:57

 

Félre ne értsenek, csupán csak azt kellene tisztázni, hogy ki a mozgáskorlátozott és ki nem.

Amennyiben a mozgáskorlátozottak számukra SPECIÁLISAN kialakított gépjárművet kellene, hogy használjanak. Amit számukra egyedileg lenne kialakítva. Akkor teljesen más lenne a helyzet álláspontja, és nem IRRITÁLNAK sem törvényesen, sem más módon az állampolgárokat. Mert a demokratikus egyenjogúság senkit nem enged felhatalmazni a kiváltságosság törvényesítésével.                                   

                                                                                                                    

A mozgásképtelen személyek esetében teljesen más a hozzáállás és a megítélés kérdése. Azok a személyek, akik rá vannak utalva, hogy más személyek segítségét igényeljék abban az esetben, ha helyváltoztatást szeretnének tenni, de arra önmaguktól segítség nélkül képtelenek, úgy természetes, hogy számukra egy másik személy segítségével tudják megvalósítani mindazt, amit az átlagos mozgású segítség nélkül is megtehet. Az ilyen esetekben kellene, hogy kapjanak olyan lehetőséget, amikor szabadon vagy számukra fenntartott helyeken lehetőség nyíljon a szabad mozgás megvalósítására.

Itt kellene figyelembe venni a megállás vagy várakozásra vonatkozó szabályok enyhítését. Csak is kizárólag abban az esetben, ha a mozgásképtelen is ott van, és az ő kiszolgáltatottsága miatt kell a ki és beszállás idejére a gépkocsinak a megállásra vonatkozó eltérő kivételt engedélyezni.

 

 ROKKANT személyek esetében a gépkocsi használatát a mozgáskorlátozottak illetve a mozgásképtelenek esetében meghatározottaknak megfelelően kellene alkalmazni. Munkavégzésük területén figyelembe kellene venni azt a munkakört, ahonnan munkavégzésüket a leszázalékolás, rokkantsági állapotukat megállapították. Ma Magyarországon a munkából leszázalékolt személyek jelentős része, ha nem is LEGÁLISAN, de be nem jelentve ugyanazt a munkát végzi, mint leszázalékolása, vagy rokkantsága megállapítása előtt végzett. Fel kell tenni a kérdést, mi a különbség a két munkavégzés között? Csupán annyi, hogy a végzett munkabér mellé még külön juttatást is adnak. Akkor mi értelme az egésznek? A kiváltságosság létrehozása, de csak egyes személyek részére.

 

Lehet, hogy sokaknak fel sem tűnnek az ilyen apróságok, de a társadalom egészét egységében nézve nem kívánatos jelenség. Demokratikus szempontból viszont egyértelműen megengedhetetlen jogalkotás.

 

 

                                                                                                   30.

 

 

Érdekes eset a munkanélküli segély?

 

Az iskolából kikerülő tanuló csak akkor kap munkanélküli segélyt, ha a tanulmányainak befejezésével igazolni tud legalább 180 nap munkaviszonyt. Mindezt megtetőzik a jogalkotók azzal, hogy munka nélkül, jövedelem nélkül, havonta fizessen társadalombiztosítást, mert különben csak alapellátást kap, mert élősködő járulékot nem fizető. Így a frissen kikerül leendő munkavállaló sem segélyt, sem munkát nem kap, de azért fizessen a társadalmi kaszába, mert különben felelősségre vonás lesz. Hasonló eset, amikor a vak embert kiküldik, mert együtt közlekedik a vakvezető kutyával. Egyszóval rosszak a törvények, melynek következménye megmutatkozik a társadalmi MORÁLBAN, romlásban. Amit a pártok alkalmatlan vezetési hozzáállása vált ki. Mindez azért tud megvalósulni, mert csak hatalmasságot, kiváltságosságot játszanak.

 

MAGÁNTULAJDON VAGY ÁLLAMI, TÁRSADALMI KÖZÖS TEHERVÁLLALÁS?

Az állam rossz gazda. Valójában helyes ez a megállapítás? Nézzünk csak egy kicsit körül napjainkban és az eltelt időszak gazdasági MALŐRJEIN.

A bankok felelőtlen és meggondolatlan tevékenysége az adófizetők zsebére, a kormányok nagylelkűségét igénybe véve, mint jó magángazdák a társadalommal kívánják megfizettetni a rossz és felelőtlen gazdálkodásukat. Amennyiben feltesszük a kérdést, miért nem ilyen nagylelkűek a leszegényedettekkel az olyan nagylelkű kormányok? Bizonyára, azért mert érdekeik egyáltalán nem a választók érdekeit és egyáltalán nem a társadalom egységét szolgálja. Tehát az állami társadalmi viszonyok szempontjából manapság csak akkor kell közösen terhet viselni, ha a magántőkét kell kisegíteni a felelőtlen, telhetetlen viselkedése miatt. Azonban amikor munkahelyet, megélhetést, létbiztonságot kellene biztosítani a magántőkének, hallani sem akar a közös teherviselésről. Ugyanakkor a kormányok sem erőltetik meg magukat sem a törvények, sem a társadalmi teherviselés kierőszakolását a magántőkétől. Ugyanakkor eszük ágában sincs állami társadalmi tulajdont létrehozni. Mindenáron kiszolgáltatják a társadalom nagy többségét a kizsákmányoló hasznot zsebbevágó magántőkének. Amely röviden csupán csak a társadalom nagyobb részét teszi egyre kiszolgáltatottabbá és szegényebbé. Az 1929-es, az 1989-es a 2008-as gazdasági válság esetében nem lehet teljesen azonos párhuzamot vonni.

 

                                                                                                   31.

 

Másképpen mondva a gazdasági felelősöket felelősségre kell vonni, a magántőkének ne lehessen játszadozni a haszon bezsebelése mellett.

A társadalmilag kiemelkedően fontos tevékenységeket, mint már az előzőekben említettem társadalmilag közös tulajdonban kell tartani, és akkor lehet a közös teherviselést alkalmazni, ha a megtermelt hasznot is közösen fogjuk hasznosítani. Mondhatjuk másképpen is. Az állam, kötvényt kell, hogy adjon ki. Az állami kötvényeket a magántőke az eddigi vagyonosodásának a terhére. Amit, alig ha hiszek, hogy meg fog történni. Legfeljebb deviza alapú hitelt vetetnek fel az állam, azaz a már eladósodott állampolgárok terhelésére. Csupán mindez csak azért van, mert a magántőke telhetetlenségét képtelenek megfékezni. Ugyanakkor az előre látható mesterségesen gerjesztett összefonódásokat nem is akarják sem megszüntetni, sem féken tartani. Igyekeznek a saját alkalmatlanságukat leplezni, és ezzel kiszolgálják a telhetetlen és kiváltságos magántőkét. 

         

 

Mennyire átlátható, mennyire kézenfekvő mindaz, amely az eddigi szóbeszéd alapján, mint napjainkban is kihangsúlyozott politikai és gazdasági bonyodalom van jelen. A buzgó vallásos, aki még ráadásul ISTEN és KRISZTUS követőjének tartja saját magát és közösségét, észre sem, veszi sem Ő, sem közössége, hogy a sajátos önös érdekeinek megvédése érdekéért önmagát beszédében és cselekedetében, valamint életvitelében a mindennapi életben egyre másra megcáfolja. Hol ott pontosan nekik kellene elsősorban fellépni az elnyomás és a megalázás ellen. Mivel saját maguk is csak a saját önös érdekeiket nézik, féltik. Így észre sem veszik maguk is kiszolgálóik, a hazudós, félrebeszélős társaságnak. Vagy is, ahogyan szokásukhoz hűen a kiszámíthatatlanságra előszeretettel, szeretnek hivatkozni. Amennyiben már előre lehet tudni, hogy valami kiszámíthatatlan, akkor vajon miért akarják ráerőltetni a szeretett felebarátjukra?                                                                                                        Mindez nem csak az ál hívőknek, de a gazdaságot szervező és hatalmat játszó cinkosaiknak is egyaránt érdekük. Mert csak így tudják az önös érdekeiket együtt karöltve kielégíteni. Miközben az önsajnáltatást gyakorolják a már megszokott képmutatásukkal.

Így ebben a formájában soha nem lehet emberhez méltó társadalmat kialakítani. Ami valójában a haza szeretetét és a jólét kialakítását a lehető legjobban tükrözi a hozzáértéssel együtt az értelmiségi demokrácia, bizonyítékául szolgál a kommunisták által kialakított BŐS-NAGYMAROS vízi erőmű építése és lerombolása.

 

                                                                                                   32.

 

HARMADIK RÉSZ.                                                            3/3: 33-49ig.

 A félig megépített erőmű lerombolása azonos vagy megközelítőleg azonos költséget jelentett mintha meg lett volna építve. Lehet, hogy akkor is, amikor lerombolták meg most is, energia túltengésben szenvedtek a hozzá nem értők, vagy éppen hozzá nem értők. Jó lenne, ha végre magukba szállnának és levonnák a KONZEKVENCIÁT a velük cinkosságban lévőkkel együtt, hogy egyáltalán tudnak-e, vagy akarnak-e a választóik érdekében, vagy a FELEBARÁTAIK érdekében együtt működni velük, az Ő érdekük, érdekérvényesítésük érdekében?

 

Bizonyára most teljesen kiborultak mindazok, akik magukra ismertek volna. Pedig semmi rosszindulatú szándék nem vezérelt. Csupán, mint már említettem csak az életben előforduló szóbeszédet szeretném megörökíteni a demokrácia kieszelőinek, és mindazoknak, akik hű kiszolgálói az ilyen fajta ön megvalósító nép és nemzetnyúzó viselkedésnek. Valójában fel kellene tenni a kérdést. Kikről is van itt szó valójában, úgy gondolom, tegye mindenki a szívére a kezét, és önön maga döntse el, hogy hová is tartozik valójában.

Amennyiben sikerül zöld ágra vergődnie úgy nagyot lépet a demokratikus társadalom alapjainak letétele, megvalósítása irányába.

A bekövetkezésnek szinte nullával egyenlő az esélye.

Ugyanakkor tovább szélesedik a színjáték a színházon kívül a nagybetűs életben.

Minden marad a régi kerékvágásban, ahogyan szokták azt mondani. Semmi nem fog megváltozni.

Mard az álmodozás a tengeren túli demokrácia iránt. Miközben nem veszik észre, hogy a kettő között csupán csak az a különbség, hogy az ott van, ez meg itt. Mivel az önös érdekek képviseletét nem tudják vagy nem is, akarják elválasztani az érdekek képviseletétől.

Az áldozat vállalás sem azonos a felelősség vállalással. Mivel az áldozatosan végzett tevékenység még lehet felelőtlen tevékenység is.

A közösségnek végzett tevékenység is lehet társadalomellenes, még akkor is, ha az alkotmányos és jogszerű.

 

 

 

                                                                                                   33.

 

 

Bár ezt a fajta okfejtést már jól ismerik, csak éppen az alkalmazással van némi probléma. Mert csak az egyik irányba akarják működtetni. Amennyiben ezt a fajta tevékenységet saját tevékenységük, hozzáállásuk megítélésére is ugyanúgy lennének képesek alkalmazni, úgy képesek lennének elhagyni az önteltségüket, és nem keltenének sem gyanakvást, sem megvetést önmaguk ellen. Az ilyen fajta fondorlatos dolgokhoz csak azok folyamodnak, akik saját emberi mivoltukból egyébként képtelenek lennének kézzelfogható tisztességes munkát felmutatni. Az emberi gyarlóságot nem lehet bűnbánattal sem bocsánatkéréssel eltusolni. Mert épp olyan, mint a hatalomvágy, minél inkább tagadjuk annál inkább, kinyilvánítjuk a cél elérésének vágyát. Ettől csak a mindenek feletti uralkodási vágy a rosszabb. Ahogyan azt szokták mondani, élet és halál ura szeretne lenni, de még önmagával sem tud egyetérteni. Kicsinyes dolog, viszont elengedhetetlen a demokratikus gondolkodáshoz.

A demokrácia nem csak a többség szavazati jogát, hatalmát és uralmát jelenti az egész egységen.

A lemondást és a szabad érvényesülést is magába kell, hogy foglalja.    

Mint már említettem a kiváltságosság egyenesen a demokratikus gondolkodás halálát, vonja magával. Összegezve az eddig elhangzott véleményeket és tapasztalatokat, azonnal kilóg a ló láb. A demokrácia csak színjáték, csak átverés, itt is, ott is. Bár nagyon szeretnék bebizonyítani, hogy még jobbat nem találtak ki. Mert csak így tudják a hatalmukat és a kiváltságosságukat megőrizni. A vélekedés így természetesen megoszlik. Mégpedig a sajátos nézőpontok alapján. Vannak, akik azt mondják: nem nekünk van kevés, nekik van sok.

Vannak, akik azt mondják: nem nekünk van sok, nektek van kevés.

Vannak, akik azt mondják: nekünk a sok is kevés, nektek a kevés is sok. Csupán csak elvi felfogás az egész, vagy ahogyan szokás mondani, nézőpont kérdése. Pontosan az ilyen gondolkodások miatt működés képtelen a többpárti, többségi demokrácia. Mivel alapjaiban és építményében nem áll megfelelő alapokon. Bocsánat alapjait a naponta változó gyakorlatilag alkalmazhatatlan sokszor agyilag buggyant törvényhozással és a többségi akaratra való hivatkozással, a személyi jogok védelmével igyekeznek a saját kiváltságos jogaikat fenntartani.

 

A demokráciához jog, szabadság, mód, lehetőség és egyenlőségre van szükség. Azokból viszont jog és szabadság az már van, csupán a lehetőség és az egyenlőség hiányzik. A mód akkor már önmagából adódik.

 

 

                                                                                                   34.     

 

 

                                                                                                  

A magántulajdon, mint olyan, önmagától a szabad piacgazdaság működésére képtelen állapota napjainkban a felelőtlen magatartása miatt tette önmagát nyilvánvalóan alkalmatlanná. A 2008, 2009-es mondvacsinált gazdasági válsága az ANTIDEMOKRATIKUS viselkedéséből adódik.

A telhetetlenségéből és a raktára való termelésből adódóan a piaci előrelátásának hiányából kialakult helyzete tette lehetetlenné. Amit most az egész társadalommal akarnak megfizettetni, jogtalanságnak és demokráciaellenesnek kell nevezni. Mivel a magánszemélyek vagy munkavállalók a piacgazdaságban csak mellékszereplők, így nem élvezik annak közvetlen hasznát, csak közvetett kiszolgáltatott szereplői és nem közvetlen haszonélvezői. Ezért nem is kellene a felelőtlen gazdálkodást támogatniuk. Szomorú esemény viszont az is, hogy a választott képviselők még mindég a saját pártpolitikai érdekeikkel vannak elfoglalva. Nincs önálló határozott irányvonaluk. Mismásolnak, mellébeszélnek, miközben még mindég az önös érdekeiket szeretnék tűzzel, vassal megvédeni. Az ellenzéknek nincs határozott egyértelmű megnyilvánulása. Miközben a kormány kisebbségben határozatlan, vergődik a vállalkozók, munkavállalók és a politikai ellenségek között. A fogjuk meg és vigyétek állapot kialakulása a többpártrendszer működésképtelenségét hivatott kinyilvánítani, bebizonyítani. Miközben a határon kívüli és határon belüli gazdaságnak csúfolt vállalkozói gittegylet teljesen kifosztja, és lehetetlen állapotba hozza az egész országot, és a végén még ők fognak támogatást és kárpótlást kérni a leigázott lehetetlen helyzetbe hozottaktól. Mondhatnánk úgy is, véget kellene vetni egyszer és mindenkorra a politizáló gazdasági gőgnek. Társadalmi szempontból megengedhetetlen az ilyen fajta politikai és gazdasági érdekképviselet. Olyan látszata van az egész gazdasági válságnak, mint ha, előre megtervezett mellébeszélés lenne, a kizsákmányolás a leigázás teljes körű kiterjesztésének. Miközben az önsajnáltatást és a szabadságot lennének hivatottak hirdetni. Teljes körű érdektelenség látszatát keltik mindannak az eseménynek, amely napjainkban a leszegényedett nincstelenekkel történik. A pályakezdő felsőbb körökhöz nem tartozó fiataloknak se, munkát se megélhetést nem biztosítanak. Élni és élni, hagyni. A gondolkodás csírája sem ismerhető fel napjainkban. Így a nagyobb többségnek, soha nem lesz, sem jövőképe, sem lehetősége a NORMÁLIS emberhez méltó életre.        

A tengerentúli pénzválságot már minden átlag ember látja és érzi a saját életszínvonalán. Amit a felelőtlen nemtörődömség váltott ki a nagyobb haszon érdekében. Magyarországon a pénzügyi válság elsősorban a külföldi érdekeltségű pénzintézetek pénzpolitikája miatt alakult ki.

 

                                                                                                35.

FÁMA 2008. / 07.

2011.03.09. 18:44

                                                                                               

Már jóval előtte a gazdálkodásra alkalmas gazdasági lehetőségeket az általunk megválasztott képviselők épp úgy a kormánypártiak, mint az ellenzékiekkel karöltve. Így gazdálkodási lehetőségeink felvásárolták a privatizációban. A mai magyar befektetők inkább a tengerentúli részvényeket vásárolják az áhított haszon reményében. Csupán azt nem akarják tudomásul venni, nem csak a gyermekeiknek és az unokáiknak teszik teljesen tönkre az országot, de saját maguknak is. A lehetőség adott, hogy ugyan úgy elhagyják az országot, mint elődeik tették, amikor bajban volt a magyar. A jelenlegi pártokat a saját szimpatizánsai fogják megdönteni. Mivel a szimpatizánsok is kezdik már érezni a kiszolgáltatottságukat, és ez alól egyetlen magyar parlamenti párt sem kivétel.     

 

Vette-e már valaki a fáradtságot és átgondolta-e az elmúlt tizenkilenc év gazdasági és politikai termés hasznát, vagy annak termését.  

 

Mennyi az a vagyon, amely nem a magyar emberek zsebébe került bele?    

 

A külföldi érdekeltségű pénzintézetek, mekkora hasznot termeltek és vittek ki az országból?    

 

Az adókedvezményezett határon kívüli cégek mennyi adót nem kellett, hogy megfizessenek?

 

A határon kívüli érdekeltségek mekkora hasznot vittek ki az országból, jól megérdemelt teljesítményükét?   

 

Apró dolgok ezek, de ha ennek csak a fele maradt volna az országban, és honanyáink és honapáink mindezt állami cégekbe tették volna érdekelté, akkor ma az ország nem itt tartana. Épp úgy mintha a magyar vállalkozók kifehérítenék gazdaságaikat, akkor valóban az országot építenék.

Helyette telhetetlenségük és kapzsiságuk eredménye a több millió nincstelen és kiszolgáltatott magyar lett a termelésük eredménye.

Erre igazán büszkék lehetnek. Mindaz mellett, összefogásra és az együttműködésre szeretnék megkérni az egész társadalmat. Csupán csak arról nem beszélnek, hogy ki kivel és miért kell, hogy összefogjon. Bizonyára így szeretnék elterelni a figyelmet a felelőtlen tevékenységről, hogy továbbra is szabadon tudják kielégíteni hatalmi vágyaikat és önös érdekeiket.

 

                                                                                                   36.


Vannak, akik hitel felvétellel akarják kezelni a szegénységet. Vannak, akik továbbra is a működésképtelen kiprivatizált vagyont, élvezőket támogatnák. Vannak, akik kitáncolnak a felelősség alól, hogy arra tudjanak hivatkozni, mi ártatlanok vagyunk, mi előre megmondtuk, mi semmivel sem értettünk egyet. Csak éppen ez egyáltalán nem elfogadható érvelés. Hiszen az ország ilyen fajta módszerrel való kiprivatizálásában ők is AKTÍVAN részt vettek. Sőt a felelőtlenül megszervezett módszerváltásban is AKTÍVAN részt vettek.

 

ÜDVÖZLET: A MAGYAR ÉRTELMISÉGI DEMOKRÁCIÁBAN!

A HARMADIK, MAGYAR KÖZTÁRSASÁGBAN.      

 

Azért csak lassan a testtel. Valójában semmi sem örök. Még, akkor sem, ha azt sokan úgy szeretnék. Csupán csak meg kell változnia a világnak. Főképpen a kiváltságos önös érdekeket képviselő kapzsi telhetetlen magatartásról és gondolkodásról kell lemondani, azoknak, akik görcsösen ragaszkodnak a kiváltságosságukhoz. Miközben bort isznak, és vizet prédikálnak. A politika már nem lehet úri huncutság a XXI. században. Vagy még is?

 

A nagy hal meg eszi a kis halat.

 

A sok lúd viszont disznót győz.         

 

Hazájában senki nem lehet próféta.

 

Egyszerű, de még is érdekes okfejtés, mindhárom változat. Amikor először hallottam a három kijelentést együtt, nem gondoltam, hogy egyáltalán összefüggéseiben miét kell együtt lenni a háromnak. Az átlag ember nyílt és őszinte a maga valóságában.

 

Az első: a gazdaság örök érvényességét jelképezi a kapitalista gazdálkodási formára.   

A második: a nem kívánatos társadalmi egyenlőtlenség helyreállítása.

A harmadik: a főpapok tanácsának galád tette, és a felelősségvállalás alól való ártatlanság bizonyításának kihangsúlyozása.

Napjainkban a politikai gondolkodás, a gazdasági tevékenység szoros összetartozásának megnyilvánulása, a törvényhozás felelőtlen melegágyat biztosít az önös érdekek kielégítésére. Valamint a kiváltságosság és a felsőbbrendűség kialakulásához szabad utat biztosít.     

 

                                                                                                   37.

 

 

Tudatosan vagy minden rossz hátsógondolat nélkül. Felelős döntéseket hoznak, emberek millióit teszik kilátástalan helyzetbe rossz döntéseikkel, ugyanakkor felelősséggel nem tartoznak elszámolni tetteikért. Milyen érdekes főleg a harmadik közismert mondás, amely ugyan olyan érvényű volt KRISZTUS idejében, mint napjainkban. 

 

Mesterségesen keltett gazdasági, pénzügyi átverés, mint elferdített igazság.

A pénzvilágában a felelőtlen gazdálkodás okozta veszteséget az adófizetők pénzéből, oly módon pótoltatják, hogy saját magángazdaságukat finanszíroztatják meg. Miközben az adófizetők nem lesznek a pénzvilág részvényesei. A gazdaság résztvevői kapva az alkalmon ugyan csak ilyen módon tömik meg zsebeiket, miközben a magángazdaságukban az adófizetők nem lesznek, és nem lehetnek részvényesek. Köszönhető mindez a jól kvalifikált semmihez sem értő szabadon választott képviselőknek. Ugyan akkor érthetetlen dolog az, hogy kis országunkban és máshol a világban miért kell ilyen módon átverni az adófizető társadalmat? A magángazdaság miért képtelen kellő munkahelyet és kellő gazdasági hasznot termelni? Amennyiben képtelenek saját magukat és az országot fenntartani úgy teljesen feleslegesek a társadalomban.

A társadalom képes saját magát fenntartani, csak ahhoz semmi szűkség az élősködő pénzügyi és gazdasági tevékenységek magánszereplői tevékenységére. Az elmúlt tizenkilenc évben Magyarországon is érdemes lenne felülvizsgálni, mennyi pénzt tömtek a bankok, illetve a gazdaság feneketlen zsebébe?  Meglepő eredmény lenne a végeredmény. Azokról a feladatokról, amelyek tulajdon képen munkaköri kötelességből kellene elvégezni, milyen jogon juttatnak különböző sikerdíjakat a jól, vagy rosszul elvégzett munkákért? Azokról a túlszervezett tevékenységekről meg, le kellene szokni, hogy a szervezés többe kerül, mint amennyit ráfordítanak az előirányzott szociális programokra. A jelenlegi válságból a gyors és hatékony kilábalást a teljesen átreformált törvények, és gazdaságiforma teszi csak lehetővé. Mint már említettem: a rövid tömör mindenki számára egyértelmű törvények. Könnyen átláthatóvá tennék a tevékenységek fontosságát, célját és elszámoltatását. A feladatok és kötelezettségek egyértelművé tételét tisztán és világosan kellene kezelni. Akkor lehetne adót csökkenteni, ki lehetne fehéríteni a gazdaságot, külön lehetne választani a szükségeset a szükséges rossztól. A magángazdálkodásokat ne a társadalomnak keljen eltartani, avagy FINANSZÍROZNI, a magángazdaság legyen képes arra, hogy a társadalmi teherviselés mellett önmagát is legyen képes fenntartani.                 

                     

                                                                                                                

         

                                                                                                   38.

 

 

 

 

DEMOKRÁCIA MINT NÉPHATALOM.

A néphatalom, mint alkotmányos alapjog.

Az alkotmánynak meg kell határoznia az adott társadalomban azokat az egyértelmű alapjogokat, melyekkel a társadalom működését, annak gazdasági együttműködését, a szabad vélemény kinyilvánítását: „közízlésnek megfelelő hangnemben, illetve mások személyi szabadságát, testi épségét, tulajdonát tiszteletben tartása mellett” mindenki számára egy értelműen megfogalmazva.

Kötelezettséget kell vállalni minden szavazati joggal rendelkező személynek a társadalmi alapvető feladatok területén, tevékenységet vállalni. Ott a szabad véleményét kinyilvánítani.  Közvetlen vélemény kinyilvánítását a párbeszéd és a szabad egyéni választási alapfeladatát választás útján kinyilvánítani, és érvényesítési jogát gyakorolni. 

 

A szabadválasztási jogát jelöltje vagy mások által jelölt személyt megválasztani, vagy annak megválasztását elutasítani.

 

A választásra kijelölt személyek lehetnek: önjelöltek vagy olyan országhatáron belül született, ott állandó jelleggel ott életvitelét gyakorló 18. életévét betöltött személy, aki ép elmeállapotú, nem szenved kóros gyógyíthatatlan betegségben, erkölcsileg fedhetetlen, rendelkezik és képes felvállalni a megválasztott terület képviseletét kellő szakmai, és hivatástudattal képes ellátni a rábízott feladatokat. Képes saját önös érdekeit feladni a választói képviseletének érdekében.

 

Önjelöltként kell megválasztani:

 

Az államfőt.

A miniszterelnököt és a szakági minisztereket.

A törvényhozásban résztvevő parlamenti képviselőket.

Az önjelölt képviselők négy, hat, nyolc, évenként lehessen újra választani, abban az esetben amennyiben választói azt szükségszerűnek tartják.                                        

 

                                                                                             39.

 

 

 

Ugyanakkor a választói bármikor visszahívhatják, megvonhatják tőle bizalmukat abban az esetben, ha nem képviseli választóit a választási ígéreteinek megfelelően: eltér választási ígéreteitől, feladatát, nem végzi kellő hivatástudattal, a fennálló változásokat nem beszéli meg választóival. Le kell mondania annak a választott személynek, aki: erkölcstelen kicsapongó életmódot folytat, más személyeket jogtalan előnyhöz juttat, hivatali hatáskörét túllépi.

Minden választott személyt fokozott büntetőjogi védelem illet meg, abban az esetben, ha választott kötelezettségét a jogi keretek között végzi. Ugyanakkor kötelezettsége az alkalmazott, demokratikus törvényeket minden területen tisztelettudóan betartani.

 

A választott személyek programját úgy kell írásba foglalni, hogy választói számára rövid, tömör, és mindenki számára egyértelmű legyen. A választott személy programját a választandó személynek ismertetnie kell választóival a választások megkezdése előtt kilencven nappal. Amit közzé kell tenni, hogy minden arra jogosult választó azt meg ismerhesse és tanulmányozhassa. A választók a különböző programokat szervezett program keretein belül is értékelhetik, elemezhetik, véleményezhetik alkotmányos alanyi jogon.

 

Választott személy nem lehet, aki: valamilyen politikai, gazdasági vagy bármely más érdekcsoportban már választott, jelölt tisztséget tölt be.

A kettős érdek képviseletét nem szabad a demokratikus gondolkodás alapelvei szerint érvényesíteni, mivel az érdek ellenérdek a KORRUPCIÓHOZ és kiváltságossághoz vezethet. Ebből adódik, hogy a különböző érdekcsoportok a választásokon, nem vehet részt. Így az érdekcsoportok önös érdekeinek kielégítése nem teszi lehetővé az önös érdekek megnyilvánulását.                    

Az államfőt és a miniszterelnököt külön személyi védelem illeti meg. Amelyet a kormányon belüli rendvédelemben illetékes miniszter közvetlen irányítása és felügyelete szervezése és irányítása alá kell helyezni.

 

A választott személyek tevékenységükért tiszteletdíjat kapnak.

A tiszteletdíj mértéke:

Államfő esetében a minimálbér hatszorosa lehet.

Miniszterelnök esetében a minimálbér hatszorosa lehet.

                                                                          40.

 

 

 

Miniszterek esetében a minimálbér ötszöröse lehet.

A törvényhozásban résztvevő parlamenti képviselők esetében a minimálbér négyszerese lehet. A tiszteletdíj mértéke nem adókötelezett. A minimálbér mértékét a mindenkori átlag munkabér fele az-az 50%-a lehet. Munkabér a munkaidőben végzett munkáért járó bruttó juttatás. A munkaidő heti negyven munkaóra, az-az napi nyolc óra. A tiszteletdíjat és a kötetlen munkaidejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló esetében a munkaidő a szükséges munkának az elvégzéséhez szükséges idő, amely a munkavégzés jellegéből nem csoportosítható a KONKRÉT munkakezdéshez és végzéshez. Egyéb választott képviselők esetében a minimálbér háromszorosát lehet meghatározottnak tekinteni, a választottak munkabérének.  A munkabért adóköteles jövedelemnek kell számítani. 

Az olyan esetekben, amikor a választók meg vannak elégedve választott képviselőikkel nem szükségszerű a választásokat megtartani.

Minden olyan esetben, amikor a megválasztott személy visszahívását új választással kívánják megerősíteni, vagy új képviselőt kívánnak megválasztani, csak akkor lehetséges, amikor a választók ugyanolyan arányban, vagy többen kérik, mint ahányan azt megválasztották. Ezek az esetek a visszahívásra vonatkoznak. Amennyiben meghatározott választási ciklusokat határoznak meg a választási törvényben, akkor a választásokat a törvényben meghatározott ciklusoknak megfelelően kell végrehajtani.

Tiszteletdíj csak az államfőnek, miniszterelnöknek, a minisztereknek és a választott törvényhozásban résztvevő parlamenti képviselőnek lehet a fent leírtak alapján juttatni. Minden más esetben munkabért kell alkalmazni.

 

                                                                                            41.

FÁMA 2008 / 8.

2011.03.09. 18:02

 

GAZDASÁG.

 

Társadalmi szempontból ketté kell választani a társadalmi és magángazdasági gazdálkodást.

Társadalmi, állami gazdálkodás előnyei társadalmi szempontból: az ország szükségleteinek tervezettebb, szervezettebb gazdálkodási tervezetsége.

Folyamatosabb kiszámíthatóbb munkalehetőség a munkavállalók szempontjából.

Biztos megélhetési lehetőség a munkavállaló számára.

A megtermelt javak újrafelosztása a szociális és gazdasági javak kiszámíthatóbbak.

A kollektivitás és a hivatástudatos munkavégzés kialakulásának jobb az érvényesülése.

Hátrányai: nem biztosít gyors meggazdagodást.

Magángazdaság előnyei: gyorsabb meggazdagodást lehet rövidebb idő alatt elérni.

Sajátos egyénenkénti munkaidő kialakítása személyre szabhatóbb könnyebben megvalósítható.

Hátrányai: társadalmi szempontból nem lehet nyomon követni a bevételek és kiadások valódiságát.

A megtermelt javaknak csak töredékét teszik a társadalom asztalára.

Felelőtlen rossz gazdálkodási tevékenységüket a társadalommal fizettetik meg.

A munkavállalók szempontjából nem tudnak és nem, is akarnak kiszámítható jövőképet biztosítani.

A KOLLEKTÍV szellem kialakítását csak kizárólag a saját önös érdekeik haszonszerzésének a gyarapítása miatt teszik.

 

 

Alapvetőségében szabadon választható mindenki számára a társadalmi igazságosság a fontosabb vagy az, hogy egyes kiváltságos személyek hasznára vagy a társadalom asztalára igyekeznek a megtermelt javakat juttatni.

 

 

 

                                                                                                   42.  

 

 

 

 

 

 

Amit nem lehet felhasználni az újrafelosztásban. Gazdasági szempontból mindkét gazdálkodási formát alkalmazni kell. Az állami társadalmi gazdálkodás mellett szükség van a magángazdaságok működésére. Minden olyan esetekben, amelyek kiegészítik tevékenységükkel a társadalmi gazdálkodást. Ugyanakkor csak is kizárólag a munkavállalókra vonatkozó törvényességek, megtartását kell alkalmazni a magángazdaság eseteiben is. A magántulajdonban lévő pénzintézetek esetében a kölcsönkamatokat a betéti kamatok mértékéhez kell kötni. Amennyiben a betét után 5%-ot, úgy a kölcsön után MAXIMUM 10%-ot lehessen kölcsönözni. A több fajta futamidejű betétek, kamatok esetében a betéti kamatok átlaga lehet a kölcsönök kamatköltsége. Betéti kamatok: 3%, 5%, 8% eseteiben a betéti kamatok összege 16% így a kölcsönök MAXIMÁLIS kamata csak 16% lehet, amely tartalmazza a kezelési költségeket is. A 10% vagy attól alacsonyabb kölcsönkamat esetében kettő ezrelék, kezelési költséget lehet felszámolni egyszeri alkalommal a kölcsön felvételekor. A magánbankok társadalmi támogatása esetén a támogatás összegnek megfelelően a társadalom részvényese kell, hogy legyen az összeg visszafizetéséig. A hitelek kiadásánál minden esetben fedezetet kell biztosítani a hitelfelvevőnek. Lakáshitelek esetében a hitel törlesztésének meghiúsulása esetén a hitelfizetésre képtelen ügyfélnek lakhatási lehetőséget kell biztosítani.

A lakhatási biztosítás esetében nem kell, hogy azonos komfortfokozatú legyen, mint a hitellel terhelt lakás volt. Más egyéb esetekben a hitelfedezet teljes egészében a pénzintézet tulajdonát képezheti, azzal a hitelező szabadon rendelkezhet a hitel fenn maradt költségeinek mértékéig.

 

Az állami pénzintézetek kamatoztatási és hitel ügyletei azonos feltételekkel kell, hogy működjön a magánpénzintézetekével.                

 

 

Munkaadói hitelek folyósítása esetében a munkavállaló felé 2% hitelkamatot számíthatnak fel. Munkavállaló és munkavállaló között különbséget nem tehetnek, egyenlő elbírálást kell alkalmazni minden egyes dolgozóra. Ugyan ezeket kell alkalmazni a magángazdálkodás területén is, a munkavállalók és munkaadók esetében is. A munkaadói hitelfolyósítások kamatai a munkaadót illeti meg, az így megszerzett kamat a munkaadónak adómentes jövedelemnek kell, hogy számítson.

 

 

 

                                                                                                   43.

 

 

 

 

 

A munkaadói kölcsönök esetében kezelési költséget nem lehet felszámolni a munkaadónak. A munkaadói kölcsönök esetében a munkaadó csak akkor élhet a kölcsön fedezetére felajánlott vagyonra, ha a munkavállalónak munkát, jövedelmet biztosít, de a munkavállaló saját hibájából nem akarja teljesíteni a kölcsön visszafizetését. Lakásvásárlási kölcsön esetében a pénzintézetekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a munkaadó a munkavállalónak nem a munkavállaló hibájából szünteti meg a munkaviszonyát, úgy a munkavállalónak a kölcsönt nem kell visszafizetni. Amennyiben a munkavállaló hibájából szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya úgy a munkáltatói kölcsönt a munkavállalónak, vissza kell fizetni, a munkaadó részére. A munkaadó az általa folyósított kölcsönt nem fizetheti meg a munkavállaló helyett, még akkor sem, ha azt valamilyen elismerésként adná a munkavállalónak.

A kölcsönök visszafizetési kötelezettséget nem teljesítő adóssal szemben csak kizárólag jogi úton, feljelentés megtételével lehet érvényt szerezni. A magánúton történő érvényt szerzővel szemben önbíráskodás miatt felelősségre kell vonni, és az okozott kárt is meg kell téríteni az önbíráskodónak.  

Kölcsönadásnál és hitelfelvételnél mindkét fél adatait, a felvett kölcsön összegét, a kamat, számszerű százalékát, törlesztés heti, havi, éves törlesztő részletek összegét, a törlesztés kezdetének DÁTUMÁT az esedékes törlesztések teljesítési határidejét, a törlesztés utolsó teljesítési határidejét, az utolsó törlesztő részlet határidejét.

A hitel visszafizetés formája történhet: postacsekken, banki átutaláson, vagy munkabér levonással. A munkaadói kölcsön esetében a munkaadó a munkabérből levonhatja a kölcsön esedékes összegét a munkabérből, ilyen esetben a bérlapon fel kell tüntetni a levont összeg nagyságát, mert az így levont összeg nem lesz adóköteles, csak a munkabér fennmaradt része.

A szerződés csak akkor érvényes, ha a szerződést közjegyző azt ellenjegyezte, pecsétjével, aláírásával ellátta.  Év, hónap, nap és a település nevének feltüntetésével látta el. Az ellenjegyzés költségét a hitelfelvevőnek kell fizetni, amelynek mértéke a felvett hitel egy ezreléke, de nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 10%-a. Az ellenjegyzést, mint a pénzintézeti, mint a munkaadói hiteleknél, kölcsönöknél kötelező alkalmazni. Az ellenjegyzés nélküli hitel, vagy kölcsönszerződés nem minősíthető szerződésnek, ezért semmisnek kell tekinteni.

 

                                                                                                   44. 

 

Az INFLÁCIÓ kezelése a kölcsönök és hitelek esetében: az adott ország pénznemének megfelelően a kölcsönadónak és a kölcsön felvevőjének, valamint a hitelezőnek és a hitelfelvevőjének közösen kell viselni az INFLÁCIÓ mértékét, 50-50%-ban. A közjegyzői ellenjegyzés mértékére nem alkalmazható, mivel annak a mindenkori minimálbér az alapja.

 

 

JÖVEDELMEK ÉS ADÓZÁSI MÉRTÉKEIK.

 

 

Munkabér eseteiben:

 

Munkabér a végzett munkáért járó juttatás, amely az alapbér, a délutáni pótlék 14 órától 22 óráig, az éjszakai pótlék 22 órától 06 óráig, ügyeleti pótlék, készenléti pótlék, munkabéren kívüli juttatások.

 

 

MINIMÁLBÉR: a mindenkori társadalmi átlag munkabér 50%-a.

          

Adókötelezettségi rész a munkavállaló részéről: 2% kettő százalék.

Munkaadó részéről: 3% három százalék.

 

 

ALAPBÉR: a munkaszerződésben meghatározott munkavégzésért járó bér. Amely nem tartalmazza a pótlékokat és a munkabéren kívüli juttatásokat. Adóköteles.

DÉLUTÁNI ÉS ÉJSZAKAI PÓTLÉK:  Olyan folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalók esetében kell fizetni, ahol a munkaidőrendszerből adódóan a munkavállaló munkaideje és heti szabad illetve pihenőnapja a munkaidőrendszerből adódóan folyamatos periódusokban követi egymást. Mint például 24 óra munkaidő 48 óra pihenőidő, 24 óra munkaidő 72 óra pihenőidő.

Mértéke az alapbér 30%-a. Adóköteles.

ÜGYELETI PÓTLÉK: Olyan munkavállalók részére adható, ahol a munkaidőn túl a munkaszerződésben meghatározott helyen és ideig ügyeleti készenlétet lát el a dolgozó, és a megjelölt helyet nem hagyhatja személyes felügyelete nélkül.

 

 

                                                                                                   45.

 

 

 

 

 

Mértéke az alapbér 10%-a. alkalmanként. Egyszeri alkalom folyamatosan nem lehet több, napi hat munkaóránál. A napi hat óránál rövidebb idő esetében a 10% egy hatod részét kell óránként számolni. Minden megkezdet óra egész órának, számít az elszámolás alkalmazása szerint. Adóköteles.

 

 

KÉSZENLÉTI PÓTLÉK: Munkavállaló, magánvállalkozó eseteiben lehet alkalmazni, amikor a heti, vagy havi munkaidőn túl a munkahelyen, telephelyen munkavégzés nélkül készenléti állapotban munkára vár. A munkahelyet, telephelyet csak kizárólag munkavégzés céljából hagyhatja el, abban az esetben, ha a munka másképpen nem végezhető el. Kiszállási díjazás ilyen esetben nem számolható fel, az esetleges munkavégzésnél.

Mértéke: az alapbér osztva a havi kötelező munkaidő óraszámával, és az egy órára eső óránkénti bért kell óránként alkalmazni az elszámolásnál. Az-az az alapbér egy órára eső része az órabér. Itt nem vonatkozik a minden, megkezdet óra elszámolása. A készenléti időt előre egész órákban kell meghatározni. Magánvállalkozók esetében a vállalkozás bejelentésénél kell meghatározni. Adóköteles.

 

 

MUNKABÉREN KíVÜLI JUTTATÁSOK: Előre meghatározott értékben minden dolgozónak kivétel nélkül, egy forma értékű juttatást adhat a munkaadó a munkavállalónak. Csak is kizárólag akkor alkalmazhatja a munkaadó, ha minden alkalmazottjának kivétel nélkül az tudja biztosítani. A részmunkaidős alkalmazottaknak a részmunkaidő munkaidejének megfelelően kell alkalmazni.

Mértéke: 

A minimálbér összegéig adómentes, fölötte a munkaadó és a munkavállaló részéről is adózott jövedelemként kell elszámolni.

 

MUNKABÉR: Az alapbér és a pótlékok összessége.

 

NEM MINŐSÍTHETŐ KÉSZENLÉTI IDŐNEK:

A MUNKAMENETÉBŐL, ANNAK SZERVEZETTSÉGÉBŐL ADÓDÓ KÉSZENLET, VAGY PIHENŐIDŐ.

 

 

  

                                                                                       46.

  

  

 Tekintettel az eddig leírtakra: az eltelt gazdasági válsághelyzet beharangozása, alapjaiban megrengette a gazdaság, összességének minden területét. Akarva akaratlan bizonyított a magángazdaság szabadpiaci területe, hogy az extraprofit bevétel kevésnek bizonyult számukra. Sajátos kiváltságosságuk csak is az önös érdekeiket, szolgáló törvényeket hajlandóak alkalmazni. Úgy is mondhatnánk, hogy minden alkotmányos rendet, minden törvényességet és minden megkötött szerződést sajátosan csak is a saját hasznukra szolgáló értelmezésben hajlandóak értelmezni.

 

Mindez önmagában tette lehetővé a gazdasági válságnak csúfolt, kitalált hazugságokat. A profit kihasználását mindenáron fontosabbnak tekintik a társadalmi egyenlőségnél a társadalmi berendezkedés törvényeinél és törvényeiket a társadalmi törvények fölé, helyezik. Ennél csak az a legszomorúbb dolog, hogy a nép által szabadon választott képviselők, kiszolgálói és politikai hasznot remélve, maguk is rabszolgáik lesznek az áhított gazdagságnak és hatalom megszerzésének, vagy annak megtartásának érdekében éberen ügyelnek, és szemet hunynak a magántőke szabad garázdálkodásához. Csak egy apróság: 2009-ben közel 10%-al több támogatást kap az egészségügy privatizált részlege, mint 2006-ban. Ugyanakkor az egészségügy színvonala a betegek számára nem lett jobb színvonalú. Rendes körülmények között, már a 10%-os gazdasági FINANSZÍROZÁSNÁL fel kell tenni a kérdést, egyáltalán miért gazdaságtalan a többletfinanszírozás ellenére is.

                                                                                                   47.

FÁMA 2008. / 09.

2011.03.09. 17:45

 FÁMA 2008.

A dolog lehet, hogy roppant átlátszó, a magántőke élhetetlen és telhetetlenségét az extraprofiton felül támogatással is, ki kell egészíteni, oly módon, hogy ne kelljen a nyilvánosság előtt semmivel elszámolnia.             Alapvető kapitalista, magángazdasági PROBLÉMA. Amit még megtetőznek a törvényes és törvénytelen kiváltságosságukkal. Mindezt megtetőzik a munkanélküliséggel és a hajléktalansággal. Amihez sajnos a politika teljes egészében, függetlenül attól, hogy kormányzó vagy ellenzéki, segítik és igyekeznek fenntartani a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenséget.

 Ez mind a MAGYAR DEMOKRÁCIA húszéves csúcsteljesítménye?

Ennyire tellett, csak ezt szerették volna, csak ilyen rálátásuk van?

Ezért teljesen felesleges volt minden erőfeszítés megtétele. Mivel volt egy rosszul szervezett gazdálkodás, most egy teljesen kiszolgáltatott létbiztonságát is elvesztett társadalmat sikerült létrehozni.

 

A rosszat még jobban elrontani már szinte egyenesen csúcsteljesítmény, de ez csak a rendszert váltók, és a velük szimpatizálók szerint van így. Mivel a demokráciában nincs kiváltságosság.

 

A megtermelt javakat nem szokás elherdálni. A szabadon választottak kizárólag a választók érdekeit kell, hogy képviselje, a békés egymás mellett élés szabályainak megtartásával.

A magántőkét nem a társadalomnak kell fenntartani. A társadalom egészét a magántőke és az állami gazdálkodás együttesen kell, hogy kiszolgálja. Egyoldalú szerződésmódosítást a törvényességnek teljes egészében tiltani kell. A privatizált társadalmi vagyont vissza kell privatizálni a vagyonnal rosszul gazdálkodóktól. Amit ismételten állami társadalmi tulajdonba kell helyezni.

A vagyonnal el kell számoltatni mind az állami, mind a magángazdaságot. Tevékenységét mindkettőnek rövid tömör mindenki számára egyformán értelmezhető törvényekkel kell szabályozni. Az élet minden területére olyan törvényeket kell alkalmazni, amely rövid és tömör, amit mindenki egyformán kell, hogy értelmezzen. A törvényesség megtartását folyamatosan ellenőrizni, ellenőriztetni kell. A törvény megszegéséért kiróható felelősségre vonás mértékét a létrehozott törvény alpontjaként fel kell tüntetni, a törvénynek tartalmaznia kell a felelősségre vonás mértékét is.

                                                                                                   48.  

Az alkotmány és a törvények, megalkotásánál ki kell kérni a társadalom véleményét. A társadalmi vélemény kinyilvánításnak, mind esetben egyetértési joga van a törvények kihirdetése előtt. Alaptörvények esetében minden esetben. Alaptörvény minden olyan törvény vagy rendelet, amely alapjaiban meghatározza a társadalom működését annak gazdasági berendezkedésének működését, és alaptörvényként azt szabályozza. Az ilyen törvények, vagy rendeletek eseteiben figyelembe kell venni a nemzetközi emberjogi jogharmonizáció megállapodásait. Nem hozható olyan törvény vagy rendelet, amely kiváltságos jogot biztosít más személyek vagy csoportok számára. Csoport minden olyan kettő vagy attól több személy együttműködése, amikor akarati, cselekvési együttműködés áll fenn. Az állami és titkosszolgálati tevékenységeket is ideértve, a rendészeti és honi védelemmel együtt. A tulajdon védelem úgy társadalmi, állami vagy magántulajdon területén, ideértve a részvénytársaságokat is egységes tulajdonvédelmet kell kialakítani. A fentiekben nem említett csoportok vagy más tevékenységet engedéllyel folytató csoportok, vagy szervezetek az általános magánszemélyre vonatkozó adózási és tulajdonvédelmi törvények, és rendeleteknek kell, hogy vonatkozzon rájuk minden tekintetben.  Az írott hibák, és a rendszertelenség hűen tükrözi a társadalmi és politikai fejetlenséget.

Mint látható mind az amely, a hozzá nem értés művészetét hűen meg igyekszik sajátos módján magyarázni. Olyan jól meg is építették a MAGYAR DEMOKRÁCIÁT, amely teljes egészében olyan értelmetlen, rendszertelen. Agyilag át nem gondolt. Egymásra mutogató, szégyenteljes és még ráadásul az eddigi társadalmak összes hibáját magában hordozó embertelen gnómot sikerült nagy szenvedések árán létrehozni. Az egészben az a legszörnyűbb, hogy még a keresztyének is a papokkal együtt nagy odaadással értenek vele, velük egyet. Pedig bizony mondom: JÉZUS nem véletlenül kergette ki a kufárokat és a papokat a templomból. Akit a papok egyetértésével, a szervezett forradalmárok hangos közreműködésével kikövetelték a hatalomnál, hogy ítélkezzenek, és ezzel cinkosságukat megpecsételték, a forradalmárokkal és a hatalommal. Most a hatalmuk megtartása érdekében, képesek az ellenzék játékát színlelni, miközben az országnak, a társadalomnak az ellenségei. Független attól, hogy mikor melyik az ellenzék, vagy éppen a kormányzó hatalom. Az idegen hatalom kiszolgálásából, és elítéléséből már teljesen kitűnőre vizsgáztak. Most már csak itt a saját országunk, társadalmunk létét és élhetőségét kellene hagyniuk, hogy megvalósuljon.

                                                                                                                              

NAGYON REMÉLEM ELŐBB VAGY UTÓBB MEG FOG VALÓSULNI.

                                                                                            

 

 

 

                                                                                49.

Köszönet mindazoknak, akik elmondták véleményüket, és lehetővé tették, hogy mindez megíródjon.

 

AMENNYIBEN LENNÉNEK OLYANOK AKIK MAGUKRA ISMERNÉNEK, AZ CSAK IS A VÉLETLEN MŰVE LEHET.

 

 

Azok, akik magukra ismertek lehet, hogy csak a véletlen műve.

 

Vagy csak nem értenek egyet a választók, azzal amit, az általuk szabadon választott képviselők megengednek, vagy meg mernek engedni maguknak, és létrehozták a kiváltságos törvényt nem tisztelő fejetlen társadalmat. Amelyről elfelejtették tájékoztatni a választó állampolgárokat. Mivel az egész rendszerváltás sok esetben nem arról szólt, amit végeredményében húsz év alatt kialakítottak. A valóság pont az lett, amit nem szeretek volna.

 

 Az ország szétesett.  

                                              Köszönjük csodálatos.

 

  LESZ MINT VOLT  LESZ MINT VAN, ÉS LESZ MINT LESZ?                                                                                                                                                                                                                                     

                                                                                                                                                                             

                                                                                                                                                                           Köszönöm a lehetőséget, és szeretném felhívni a tisztelt olvasó figyelmét arra, hogy mielőtt elragadtatná magát a leírtakkal kapcsolatban: értékelje önmagát.

 

Csupán csak a rövid száraz valóságot próbáltam csokorba kötni.

 

Ki, ki a saját helyzetét vizsgálja meg.

 

Tegyenek önvizsgálatot, tettek-e ilyen vagy ehhez hasonló cselekedetet?

    

A vélemény, ha nem is nyeri meg mindenki tetszését még mindég nem, jelenti azt, hogy a lent látottak elkerülnék a valóságot.

 

 

Volt már nagy Magyarország a hárommillió koldus országa, volt már a vidám barakk is, amikor csak kicsi megtépázott ország lett.

 

                                                                                                                                   50.

 

Manapság amikor a szabadságot kínálták fel, csak jogtalan jogokat kapott.

 

A demokrácia a többség akaratát jelenti, a többséget a nép akarata valósítja meg.

 

 

A demokrácia néphatalmat, a társadalom együttműködését kell, hogy jelentse. Ahol nincsenek önös érdekek, kiváltságos jogok, főként azoknak, akik a választóikat kell, hogy képviseljék.

 

Ahol a szólás szabadságát azért büntetik, mert a kimondott szó, mint vélemény, vagy mint jóindulatú kritika nyilvánul meg, az csak is elnyomó és diktatórikus társadalmi forma lehet. A demokrácia, mint olyan, nem a választó és a választott, mint alapvető hatalomgyakorlás. A NÉP összességének a kinyilvánítása. Amelyet maga a média csupán csak tájékoztató és nem hatalmat gyakorló szerves része a NÉPHATALOMNAK. Legyen, bármilyen érdekcsoport vagy hovatartozásából adódó megnyilvánulás, csak is kizárólag az egységes társadalmi megnyilvánulás a demokratikus gondolkodás és viselkedés alapja. A saját önös érdek kizárólagos érvényesítése, nem demokratikus csupán diktatórikus lehet. A százalékos hatalom megszerzését, gyakorlását mindég a lehetséges összes szavazó létszámának egészéből kell kiszámítani, és nem a pillanatnyi szavazók létszámát kell alapul venni. Már is teljesen más lesz a hatalom gyakorlásának értelmezése. Szavazni meg csak az szavazzon. Aki állandó jelleggel, ÉLETVITELSZERŰEN ott él, ahol a szavazatot kell kinyilvánítani. Gusztustalan és teljesen ellentétes a demokratikus gondolkodással az a fajta, viselkedési és gondolkodási forma, amikor olyan személy vagy személyek határoznak, szavaznak, akik nem élnek ott teljes életvitelükkel, csupán önös érdekeket képviselnek.

 

Köszönettel és tisztelettel a gyűjtő.

 

2008. Budapest.

 

                                                                   GRÁNER ANDRÁS

 

 

                                                                                               01-51.-ig.           

 

                                                                                                                 

                                                                                                  51.                          

süti beállítások módosítása